Az Országgyűlés pénteken fogadta el a jövő évi költségvetést, ami jókora felháborodást váltott ki az ellenzékből. Bánki Eriket, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökét egyebek mellett arról kérdeztük, vajon miért gondolhatja úgy Karácsony Gergely, hogy kivéreztetik az önkormányzatokat? De arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan miről szól a 2021-es büdzsé, és arra milyen hatással volt a koronavírus-válság. A fideszes szakpolitikus a PS-nek adott interjúban mindezek mellett arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság képes lesz -e megőrizni eddigi stabilitását.
A koronavírus-válság első hullámán ugyan már túljutottunk, ami viszont még nem ért véget, ez pedig a politikai-gazdasági döntésekre is hatással van. Egyes sajtóhírek szerint a felső vezetés tagjai közül is többen úgy vélték: helyesebb volna a költségvetés tárgyalását őszre halasztani, amikor már jobban lehet látni a vírushelyzet miatt kialakult helyzetet és annak alapján tárgyalni a büdzsét. Ez valóban így volt?
Nem tudok róla, hogy a Fideszben tanakodtak volna a jövő évi költségvetés beterjesztésének elhalasztásán, döntéshozói szinten semmiképpen sem. Így az erről szóló sajtóhíreket sem tartom valósnak, bár megjegyzem, hogy azon mégsem lepődöm meg, hogy akadnak olyan balliberális újságírók, akik ennek az ellenkezőjét vizionálják, tőlük talán nem is várható más. Meggyőződésem viszont, hogy ebben a helyzetben az bizonyult jó döntésnek, ha minél előbb elfogadjuk a múlt évi költségvetés zárszámadását, és jövő évi keretszámokat. Ezzel ugyanis tiszta helyzetet tudunk teremteni nem csupán a vállalkozások, hanem a külföldi befektetők és a magyar családok számára is. Természetesen, ha bármilyen váratlan esemény történik, módosíthatjuk a költségvetést, ugyanúgy, amint ezt már az idei esetében is megtettük.
Az Ön által elmondottak alapján a kormány szándéka az volt, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése biztos pont legyen még a bizonytalanná vált gazdasági környezetben is. Ilyen változók mellett mégis mindezt hogyan tudták megvalósítani?
A kiszámíthatóság és a biztonság mindig fontos, ez a jövő évi költségvetés fő üzenete. Ennek egyik pillére az az Egészségügyi és Járványügyi Alap, amely 3000 milliárd forintot tesz ki, de emellett létrehoztunk egy 2550 milliárdos gazdaságvédelmi alapot is, amelyben a családvédelem is prioritást élvez. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kormány kiemelt célja az, hogy a magyar gazdaság visszaállhasson emelkedő pályájára. Ezt szolgálja a jövőre is folytatódó, az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, amely hangsúlyosan támogatja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását, egyetértve azzal a kormányzati céllal, hogy annyi munkahelyet teremtsünk, amennyit a koronavírus-járvány elvett.
A kormánypártok célja tehát egyértelműen az, hogy minél gyorsabban kilábaljunk a gazdasági válságból. Erre azonban nem kevés pénzre van szükség…
Nézze, az elmúlt hónapokban elfogadott törvények mind azt a célt szolgálták, hogy minél eredményesebben vegyük fel a harcot a válság ellen. Most látszik csak igazán, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években milyen jól teljesített, mint ahogyan az is, hogy mennyire felelősségteljesen gazdálkodott a kormány. Ezért van esélyünk arra, hogy Európában, de talán még világszinten is azok közé az országok közé tartozzunk, akiket a járvány a lehető legkevésbé érint érzékenyen.
Pénzügyi szempontból eléggé meglepőnek számít, hogy az államkötvények iránti kereslet igen nagy a válság ellenére is. Ön szerint ez minek köszönhető? Ennyire bíznak a kormány gazdaságpolitikájában az emberek?
Elsőre ez tényleg kicsit meglepőnek hangzik, de ha jobban a belegondolunk, akkor mégsem az. Mert mire is törekednek az emberek válság idején? Nyilván a legtöbben a biztonságot tartják szem előtt és magyar állam pénzügyi helyzete annyira stabilnak tűnik, hogy az emberek szívesen “menekülnek” annak védőszárnyai alá. Az is fontos szempont, hogy a magyar állampapír 5 százalékos hozama a mai körülmények között is kiemelkedően magasnak számít, másrészt viszont a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon 5-6000 milliárd forint készpénz van a lakosság birtokában, tartalékként. Az én szüleim is mindig úgy gondolkodtak, hogy mindig legyen otthon annyi pénzük, amiből bármilyen rendkívüli kiadást fedezni tudjanak a család számára.
Ez talán mégsem meglepő, hiszen a magyar emberek keserű történelmi tapasztalattal rendelkeznek.
Igen, és pláne az én családom sváb, akikben a kitelepítések emléke a mai napig elevenen él. De visszatérve a kérdéséhez, az állampapír utáni kereslet talán azért is folyamatosan magas, mert bár a készpénz könnyen mobilizálható anyagi forrás, az állampapír is nagyon likvid pénzügyi eszköz: bármikor visszaváltható, amit az állam szavatol. Vagyis “bármikor pénzzé tehető”.
Erre viszont csak azoknak van lehetősége, akik rendelkeznek bizonyos pénzügyi megtakarítással. De sokan elvesztették a munkájukat és nehéz helyzetbe kerültek, ők mire számíthatnak, kapnak-e kormányzati segítséget? Azt már érintőlegesen említette, hogy komoly munkahely teremtési programot indítottak útjára. Ezen a közmunkát érti?
Igen, a közmunkát is jelentheti, de nem csak azt. Többek között például átképzési lehetőségeket kínálunk, ami olyan szakmák felé irányíthatja a munkanélkülieket, amely nagyobb stabilitást jelent nekik. Harmadrészt azok a cégek is komoly támogatáshoz juthatnak, amelyek munkahelyeket hoznak létre. De itt térnék ki arra is, hogy jövőre az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok is több fizetésre számíthatnak majd.
Ez csak magyar kkv-ra vonatkozik, vagy kaphatnak ilyen támogatást a külföldiek is?
Természetesen ez mindenki számára adott lehetőség, így akár egy multicég is pályázhat támogatásra, ha Magyarországon fektet be és teremt munkahelyeket.
Döbbenetes változásokat éltünk meg néhány hónap alatt: fél évvel ezelőtt még munkaerő hiányról beszélgettünk, most pedig már a munkanélküliség jelent problémát. Rendkívüli gyorsasággal kellett reagálni a kialakult helyzetre.
Már 2018-ban figyelmeztetett az Magyar Nemzeti Bank egy ciklikus világgazdasági válságra. Emlékeim szerint tavaly a PS Polbeat című műsorában is beszélgettünk a német autóipar lelassulásáról, ami már akkor is sokak számára kétségbeejtő volt. Ebből végül nem lett válság, de jelentősen lelassult az európai gazdaság. Aztán jött a koronavírus-járvány és mindent felborított.
A nemzetközi autópiac alakulása érzékenyen érintheti hazánkat is. Ön szerint van okunk aggodalomra?
Egészen biztatóak az adatok. A világ legnagyobb autópiacán, Kínában a májusi statisztikai adatok már jobbak, mint az egy évvel korábbiak. Mivel onnan indult a válság, akkor feltehetően két-három hónap csúszással, de nálunk is helyreáll ez az iparág.
Az ellenzék gazdasági hazugságairól, a szerintük állítólag fenntarthatatlan magyar gazdasági növekedésről, a folyamatosan hazudott eljövendő összeomlásról, a lélegeztetőgépnek kamuzott uniós forrásokról, az ellenzéki politikusok, ballib közgazdászok hatalmas koppanásairól a PS Polbeat című műsorában korábban is beszélt már a Fidesz szakpolitikusa
Mit gondol, Európa képes kellő gyorsasággal reagálni a gazdasági válságra?
Igen, én hiszek a gyors helyreállásban. Pláne azért, mert az Európai Bizottság egy 750 milliárd eurós mentőcsomagra szánta el magát, melyből 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig kedvezményes hitel lesz. Azt most ne firtassuk, hogy ennek elosztása milyen lesz, de ez még változhat. Tehát Európában lesz pénz.
Azért a helyreállítási alap ügyében még sok részlet tisztázatlan. Magyarország miként szeretne ebbe belefolyni?
A júliusi kormány- és államfői csúcsértekezleten döntenek a részletekről. A találkozó Németországban lesz és ők is igencsak érdekeltek a gyors határozat hozatalban. Magyarország szándéka az, hogy minél több előkészített projekttel tudjunk nekivágni a fejlesztési időszaknak. Az elvárás az, hogy 2022-ig le kell kötni ezeknek a pénzeknek a nagy részét, ebben pedig szükség van arra, hogy a magyar vállalkozások, önkormányzatok és természetesen az állam is partnerek legyenek. Itt említeném meg, hogy a Bajnai-Gyurcsány kormányok idején az uniós források 23 százalékát költötték fejlesztésekre a 7 éves ciklus alatt, ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány 60 százalékot. Ebből is jól látható, hogy mi a gazdasági növekedésre és az ország fejlődésére koncentrálunk.
Jól értem, hogy a helyreállítási alapot tehát egyfajta kibővített kohéziós támogatásként használjuk fel?
Tulajdonképpen igen és az összeg jelentős részét gazdaságélénkítésre kell fordítani. Fontos aláhúzni, hogy olyan fejlesztéseket kell belőle megvalósítani, amit eddig nem tudtunk megtenni. Hogy mire gondolok ez alatt? Fontosnak tartjuk korszerűsíteni a magyar villamosenergia hálózatot és befejezni a közúti hálózat fejlesztését. Hangsúlyozom: minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési programja indul el, mintegy 10 000 milliárd forintot fordítunk erre a célra, ami a GDP 20 százaléka. Ilyen léptékű gazdaságfejlesztést csak Csehország készít elő, ennél nagyobbat pedig csak Németország tervez.
A Fidesz-kormány az elmúlt években jelentős forrásokat biztosított családtámogatásra. Erre továbbra is számíthatnak majd a magyar családok vagy ez most háttérbe szorul a kialakult válság miatt?
A magyar családtámogatási rendszer az Európai Unió legbőkezűbb rendszere, a GDP 4,5 százalékát teszi ki és ezen nem kívánunk változtatni. A kormány 2290 milliárd forintot fordít családi adókedvezményekre, lakástámogatásra és néhány más célra. Július 1-én lépett hatályba például a négy gyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, és a válság ellenére is folytatjuk az új programok indítását.
Érzékeny téma a nyugdíjakkal kapcsolatos kormányzati döntés, hiszen már a javaslatról szóló parlamenti vita is heves indulatokat váltott ki az ellenzéki képviselőkből.
Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen amit a szocialisták elvettek a nyugdíjasoktól, azt a Fidesz–KDNP-kormány visszaadja nekik. Ezt 2021-től kezdve négy lépésben építjük vissza, így 2024-re visszaadjuk, amit a Gyurcsányék elvettek. Az első emelést egyébként már jövő év elején meg fogják kapni a nyugdíjasok. Emlékezzünk vissza arra, hogy 2008–2009-ben milyen volt a magyar gazdaság állapota és az akkori világválságra milyen választ adott az akkori kormány. Számunkra egyértelmű, hogy nem szabad visszanyúlni a baloldali megoldásokhoz, amelyet a hitelfelvételek, a bérek befagyasztása, az adóemelések és a 13. havi juttatások elvétele, valamint magas munkanélküliség jellemzett. Továbbra is munkaalapú társadalmat kell építeni, növelni kell a foglalkoztatást, csökkenteni az államadósságot és nem hitelfelvételből finanszírozni folyó kiadásokat. Meggyőződésem, hogy a krízis idején nem megszorításokra van szükség, ezért dolgoztunk ki egy olyan gazdaságvédelmi programot, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását.
A költségvetés elfogadása után Karácsony Gergely kijelentette, hogy ezzel a kormány jelentősen megsarcolja az önkormányzatokat. Valóban ez történik?
Nézze, csak az mond ilyen butaságot, aki vagy nem olvasta el a költségvetést, vagy figyelmen kívül hagyja az abban szereplő tételeket. Habár Karácsony Gergely folyamatosan panaszkodik, a valóság az, hogy 10 milliárd forinttal több marad Budapestnél jövőre. Ráadásul Budapestnek bőven van pénze, a főváros számláján 180 milliárd forintnyi, bármikor mozgósítható állampapír van A költségvetés alapján az önkormányzatok jövőre 118 milliárd forinttal több pénzt kapnak, mint idén, ezt mégis keveslik, és több pénzt követelnek maguknak, sőt, azzal sem elégednek meg, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat indít jövőre is, de említhetném, hogy még több forrás jut a településekhez az uniós programokból is, melyek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele is emelkedni fog, ami szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli. Jó lenne, ha végre az ellenzékben is tudatosulna, hogy a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, most együttműködésre van szükség. Ezért nem ártana, ha végre ők is munkához látnának és befejeznék ezt a felesleges politikai cirkuszt.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS