Sokan megdöbbentek Baranyi Krisztina modortalanságán, miután Szalai Szilárd kollégánkkal az ATV képernyőjén is elkövette ugyanazt, amivel rendszeresen kitér a PestiSrácok, illetve általában a patrióta sajtó kérdései elől. A gyógyíthatatlan Orbán-gyűlölők persze ünneplik a baloldali politikusok körében bevett viselkedésmintát, amelyet Fürjes Balázs is szóvá tett, ám Baranyi válasza annyi ponton sántít, hogy az már-már nekünk kellemetlen.
Abban nincs újdonság, hogy a ferencvárosi polgármester a bejegyzésében egyetemes és kizárólagos igazságként tálalja a saját politikai agendáját. A baloldal számára csak a saját véleménye legitim, úgyhogy ezen a monománián gyorsan túl is léphetünk azzal a megjegyzéssel, hogy valószínűleg gyógyíthatatlan. Érdekesebb a ferencvárosi polgármester közéleti fejtegetése, amelyből kiderül, hogy szegény vagy nem tudja, vagy nem akarja felfogni, mi zajlik körülötte. Baranyi szerint a kormánypárti nyilvánosságban tévesen gondolják azt, hogy nem létezik ténylegesen független sajtó, majd a ténylegesen független sajtó példájaként felsorolta a legfontosabb ellenzéki lapokat. Hiába kérte tehát józanságra többek között Fürjes Balázs,
Baranyi továbbra is ragaszkodik ahhoz a rögeszméjéhez, hogy ő nem csupán egy kerület polgármestere, hanem az ő előjoga, mi több, feladata meghatározni, mi számít sajtónak, újságírásnak, függetlennek és mi nem.
A határ ugyanis nem a különböző világnézetű orgánumok, hanem a sajtó és az agitprop-eszközök között van
– írja Ferencváros küldetéstudatos polgármestere, a Telexet, 444-et, Magyar Hangot, Válasz Online-t, Partizánt, Mércét, RTL Klubot, HVG-t, 24.hu-t, Magyar Narancsot és más lapokat pedig azért tartja sajtónak, mert beszámolnak az ellenzéki pártok és politikusok hibáiról, és nem értenek egyet mindenben.
Amellett, hogy a jobboldali lapok szerkesztőségeit és újságíróit is igencsak szerteágazó világnézetek és meggyőződések jellemzik, a felsorolt ellenzéki lapok példás fegyelemben felsorakozva, összejátszva folytattak le már nem egy sajtóhadjáratot kormánypárti politikusok ellen, nagy összhangban hazudozva például Szájer József hátizsákjában vagy Borkaiék kirándulóhajóján talált drogról. Nem beszélve arról, amikor
Ács Dániel, a 444.hu propagandistája kampányszerűen együtt mozgott az akkor önkormányzati képviselő Baranyi Krisztinával, és az ő érdekeinek megfelelően, a Baranyi bizalmasa által hamisított bizonyítékra támaszkodva járatta le Bácskai János akkori fideszes polgármestert.
Ferencváros jelenlegi polgármestere tehát első kézből ismerheti, mit jelent az agitprop a sajtóhoz képest. Továbbá ha Baranyi Krisztina ilyen büszke az általa „szabad sajtónak” nevezett, globalista (tehát Magyarországon ellenzéki) kötelékbe rendeződő sajtó baloldallal szembeni kérlelhetetlenségére, akkor
keressük meg együtt az általa felsorolt, egyöntetűen Orbán-kritikus lapokban mondjuk a Soros György kiterjedt, világszerte politikabefolyásoló tevékenységére vonatkozó kritikus írásokat!
Majd ha ezeket megtaláltuk, esetleg utána próbáljon Baranyi utasításokat osztogatni arra nézve, hogy az újságíróknak kitől mit kéne kérdezniük.
Bizonyára Ön is ismeri nyilvánosságunk egyik tragikumikus toposzát, a képviselői irodaház előtt és a parlament folyosóin a sajtó (a valódi sajtó) munkatársai elől menekülő fideszes képviselőt, kormánytagot
– írja a tájékozatlanságát arroganciával takargató polgármester Fürjesnek. Ajánljuk hát figyelmébe a riporter elől nagy akarással eldöcögő Gurmai Zitát, vagy a flegma fejjel, válasz nélkül elszaladó Tordai Bencét, a kényelmetlen kérdések elől rendszeresen bárgyú vigyorral kiforduló és süketnek álcázva elballagó Karácsony Gergelyt, a válasz helyett agresszíven visszahördülő László Imrét, de akár önmagát is felidézheti a kedves polgármester asszony. Amikor a főpolgármesterrel meglátogatták Palkovics László akkori információs és technológiai minisztert, hogy a Diákváros ügyében egyeztessenek, utána
Baranyi és Karácsony nem válaszoltak az újságíróktól a kijáratnál kapott kérdésekre, hanem sebesen Ferencvárosba kocsikáztak, és ott a kizárólag a baráti „szabad sajtó” számára megszervezett sajtótájékoztató akolmelegében nyilatkoztak. Természetesen egyetlen kellemetlen keresztkérdést sem kaptak A Szagmától.
Mondanunk sem kell, a sajtó halála című fikciós toposz is előjött a ferencvárosi polgármester bejegyzésében.
A szabad sajtó lehetőségei 2010 óta drámaian szűkülnek, a független oldalak, szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, de ma még azért léteznek
– hazudta, elfeledkezve arról, hogy most nem a nyugati globalista sajtót hülyíti. Két bekezdéssel előbb ugyanis ő maga sorolta fel a sokasodó ellenzéki médiafelületeket: Telex (alapítva 2020-ban), 444 (2013), Magyar Hang (2018), Válasz Online (2018), Partizán (2018), Mérce (2017).
Végül érdemes feleleveníteni Baranyi Krisztina első személyes találkozását a PestiSrácokkal. A 2020 januárjában tartott képviselő-testületi ülés első szünetében megígérte a polgármester, hogy a következő szünetben válaszol az újságírói kérdéseimre.
Nem hangzott el semmiféle ócska kifogás, hogy a PestiSrácok így meg úgy, meg szennymédia meg hasonlók.
A második szünetben aztán sajnos nem tudott rendelkezésre állni, úgyhogy az ülés utánra ígérte a válaszokat. Az ülés után pedig mégis nagyon kellett sietnie valahova, erre hivatkozva megpróbált elfutni, úgyhogy csak a folyosón futtában kérdezhettem az éppen összeomló parkolási rendszerről, majd amikor leért egy emelettel lejjebb az irodájához, besurrant az ajtó mögé, és a résen még cinikus vigyorral odabökte, hogy küldjem el emailben a kérdéseket. Ezekre a számára kényelmetlen kérdésekre természetesen lassan három éve nem jön válasz, ahogy a többire sem, hanem elővette ezt az ócska moralizáló önmentegetést, hogy ő csak újságíróknak nyilatkozik.
Világosan látszik ebből, hogy Baranyi Krisztinát nem az elvei tartják távol a jobboldali sajtónak való válaszadástól, hanem a félelem. Baranyi gyáva, ha nem a ballib cselédsajtó kérdezi. Fél, hogy olyan keresztkérdést kap, amellyel nem tud megbirkózni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS