Pesti Srácok

Be kell fogadni az afgánokat! – Von der Leyen bejelentette az újabb migrációs hullámot

Be kell fogadni az afgánokat! – Von der Leyen bejelentette az újabb migrációs hullámot

Az afgán menekültek befogadására sürgette a nemzetközi közösséget szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Mindeközben fegyveres afgánok csoportjai pénteken megtámadták a tálibokat, és kiűzték Afganisztán új vezetőit három északi körzetből is, ami az első támadás az iszlamista fegyveresek ellen, amióta azok a múlt héten átvették az irányítást a kormány felett. A pénteki támadás a tálibokkal szembeni dac legújabb jele, kezdve az afgánokkal, akik nem hajlandók kitűzni a fehér tálib zászlót, egészen a nők tiltakozásáig, akik a jogaik megőrzéséért aggódnak. Ezek együttesen rávilágítanak néhány akadályra, amelyekkel a táliboknak szembe kell nézniük, ha valóban olyan kormányt akarnak alakítani, amelyet az afgánok széles köre és a nemzetközi közösség, különösen az adományozók elfogadhatónak tartanak.

Urusla von der Leyen Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tett látogatást a nap folyamán a Madrid közeli Torrejón légitámaszponton működő, a dél-ázsiai országból evakuált emberek számára létrehozott fogadóközpontban.

– hangoztatta az Európai Bizottság elnöke. Mint mondta, a jövő heti G7-találkozó kiemelt napirendi pontja kell legyen, hogy a nemzetközi közösség által szervezett, törvényes és biztonságos bevándorlási utakat találjanak globálisan azon afgánok számára, akik védelemre szorulnak. A német politikus az idei évre Afganisztánnak szánt 57 millió eurós humanitárius támogatás növelését is kilátásba helyezte. Mint mondta, hamarosan ismertetnek egy erre vonatkozó javaslatot. Kijelentette, hogy nemcsak azoknak kell segítség, akiket sikerült evakuálni, de azok számára is, akik Afganisztánban maradtak. Leszögezte egyben, hogy a tálibok nem részesülhetnek az Afganisztánnak ígért uniós forrásokból, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, így a többi között a nők és kisebbségek jogait.

PestiSracok facebook image

– húzta alá von der Leyen.

Pedro Sánchez közölte, hogy a bázison kialakított létesítményben nyolcszáz embert tudnak elhelyezni. Uniós és tagállami tisztségviselők is elismerték ugyanakkor, hogy a legnagyobb akadály, amelyet le kell küzdeni az evakuálásban, az, hogy az emberek be tudjanak jutni a kabuli repülőtérre, miután a radikális tálibok átvették a hatalmat az országban. Spanyolország például jelezte, hogy evakuációs járatain több üres hely is volt. Von der Leyen ezzel összefüggésben elmondta, hogy az uniós küldöttség tagjai a Hamid Karzai repülőtéren folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani "egy nagyon bonyolult helyzetben" az országot elhagyni kívánók számára.

A spanyolországi támaszpontra érkező emberek mintegy három napot töltenek helyben, mielőtt továbbküldenék őket az ország más térségeiben található befogadóközpontokba, illetve más tagállamokba.

Von der Leyen egyben megerősítette, hogy az EU operatív egyeztetéseket folytat Afganisztán új uraival, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem jelenti a tálibok elismerését. Mint mondta, ez mindenekelőtt az evakuálási folyamat megkönnyítését szolgálja.

Mindeközben Afganisztánban...

Fegyveres afgánok csoportjai pénteken megtámadták a tálibokat, és kiűzték Afganisztán új vezetőit három északi körzetből is, ami az első támadás az iszlamista fegyveresek ellen, amióta azok a múlt héten átvették az irányítást a kormány felett – számol be a liner.hu internetes portál külföldi sajtóhírekre hivatkozva. A helyi tálibellenes parancsnokok interjúkban azt mondták, hogy a fővárostól alig több mint 160 kilométerre északra fekvő Baglán tartományban lévő körzetek elfoglalásakor a csoport harcosai közül 30-at megöltek, 20-at pedig elfogtak. Elmondásuk szerint a harcban helyi civilek is csatlakoztak a volt afgán katonákhoz. Az interneten megosztott képeken az emberek ünnepeltek, amikor a kormányépületek fölé a tálibok fehér zászlaja helyett a vörös, zöld és fekete afgán nemzeti zászlót tűzték ki – írja a Washington Post.

– mondta a 28 éves Sediqullah Shuja, egy volt afgán katona, aki részt vett a pénteki felkelésben.

– hangoztatták. A pénteki támadás a tálibokkal szembeni dac legújabb jele, kezdve az afgánokkal, akik nem hajlandók kitűzni a fehér tálib zászlót, egészen a nők tiltakozásáig, akik a jogaik megőrzéséért aggódnak. Ezek együttesen rávilágítanak néhány akadályra, amelyekkel a táliboknak szembe kell nézniük, ha valóban olyan kormányt akarnak alakítani, amelyet az afgánok széles köre és a nemzetközi közösség, különösen az adományozók elfogadhatónak tartanak. De hogy a pénteki támadás a tálibok elleni új katonai front kialakulásának jele-e, azt még nem lehet tudni – írja a liner.hu.

Forrás: MTI, liner.hu; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.