Pesti Srácok

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Befut-e a varsói gyors Varsóban? Elnökválasztás Lengyelországban

Tulajdonképpen irigyelhetnénk a lengyelek problémáit, hiszen a mai elnökválasztáson egy konzervatív és egy polgári jelölt mérkőzik egymással, a széttöredezett, megsemmisült baloldal pedig nemhogy az oldalvonal mellől nem tud bekiabálni, de a választók már a stadionba sem engedték be őket. Mintha Magyarországon a hivatalban lévő és a kormányszíneket képviselő KDNP-t a Fidesz hívná ki. Papíron így néz ki, de mégsem ennyire tökéletes a valóság.

Lengyelországban nekikezdtek az elnökválasztás második fordulójának, ahol a kormánypártok jelöltje, a csőkonzervatív Andrzej Duda jelenlegi államfő és Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform politikusa, Varsó polgármestere vív egymással ki-ki meccset. A Polgári Platformot ugyan a magyar balliberális cselédmédia szívesen festi át liberálisnak, de csak a PiS-hez képest az, ahogy a Fidesz is liberális a KDNP-hez képest, nem mellesleg az Európai Néppártban foglalnak helyet, nem pedig a Momentummal aggódnak közösen a tibeti meleg bálnákért, a ténylegesen liberális pártokkal összeérintett könyökkel. Persze a lengyel politikai is folyamatos mozgásban van, ahogy a Jog és Igazságosság (PiS) elkezdte kisajátítani a jobboldalt, úgy sodródott a Polgári Platform a baloldal irányába, de ez a sodródás még csak a kiüresedett centrumpozícióig ért el, liberálisnak semmiképpen sem nevezhető a PO.

Ha nagyvonalúak vagyunk, akkor a hamiskártyás pozícióját megítélhetjük nekik, hiszen – a közép-európai térségre, a posztszocialista országokra jellemző urbánus-vidék ellentétre építve – egyszerre játszik konzervatív húrokon a falusi, kisvárosi Lengyelországban és visz tipikusan városi, idülten liberális témákat Varsóban és a nagyvárosokban.

Rafal Trzaskowski egyszerre vett részt a varsói Pride-on és ígérte meg a választóknak a melegházasság alkotmányos tilalmát.

PestiSracok facebook image

Az elnökválasztásnak kettős tétje van. Egyrészt a lengyel alkotmányos berendezkedés - köszönhetően a közvetlen választásnak-, igen erős jogosítványokkal ruházza fel az államelnököt, egyszemélyben képes botot dugni a törvényhozás küllői közé vétójogával. Az eddig egypárti kormányzást, amennyiben a kihívó Trzaskowski győz, felváltja egy konszolidáció-kényszeren alapuló kormányzás, amikor a PiS kénytelen lesz az ellenzéket képviselő elnökkel minden egyes kérdésben kompromisszumra jutni. Másrészt a jövőről is szól a választás, hiszen most teszik azt a fát a varsói gyors kazánjába, aminek érkezését olyannyira kívánja a budapesti haladó baloldal: amikor településeken felépített közös ellenzéki jelölt képes győzni országos választáson.

A két jelölt politikája között, noha társadalmi kérdésekben többé-kevésbé egybevágó, jobboldali álláspontot képviselnek, a legnagyobb különbséget a térséghez és az Európához való viszony jelenti. Duda közép-európai lokálpatrióta és szuverenista, míg Trzaskowski a simulékony, engedelmes gyarmati mentalitást képviseli, aki tanulni akar a Nyugattól és szívesen veszi, ha Brüsszelből magyarázzák el neki, mitől megy a villamos. De a kampány során roppant okosan nem erre helyezte a hangsúlyt, gyakorlatilag nem vette fel a kesztyűt a PiS-nek fontos társadalmi kérdésekben,- szinte a Medgyessi Pétertől ellesett módszerrel dolgozik-, vagyis az összes “megosztó” kérdésben arra az álláspontra helyezkedik, amit az aktuális hallgatóság vár tőle, csak a jó dolgokat még jobban akarja csinálni, a rossz dolgokat pedig ő sem szereti.

Az elemzők fej-fej melletti küzdelem után minimális, néhány tízezer szavazaton múló kormánypárti sikerrel számolnak. Minden azon fog eldőlni, hogy a város-vidék párosból honnan mennek el többen szavazni. Az első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, míg Trzaskowskit a szavazók 30,5 százaléka támogatta, ám a kiesett jelöltek tábora valószínűleg az ellenzék jelöltjéhez áll a második fordulóban. A közvélemény-kutatások mindkét jelölt mögött 47,3-47,9 százalékos támogatottságot mérnek, naponta váltogatva, hogy kinél van az előny.

Az urnákat, amelyekhez közel 30 millió választásra jogosult állampolgárt várnak, este hatkor zárják.

Cikkünk frissül.

(Nyitókép: Adam Stepien / Agencja Gazeta)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.