Az amerikai külügy dzsungelként tekint a világra, ahol az USA-nak az a dolga, hogy rendszeresen kigazolja a demokrácia édenkertjét – tudtuk meg Tóth Norbert nemzetközi jogásztól, aki portálunk megkeresésére értékelte Joe Biden amerikai elnök utóbbi időben elhangzott, nagy vihart kavaró, meggondolatlannak tűnő kijelentéseit. Tóth Norbert többek közt arról beszélt: a gyomlálásból hazánk sem fogja tudni kihúzni magát, mivel szerinte a jövőben az amerikai külpolitikának az lesz a célja, hogy utolsó NATO-tagországként felzárkózzunk az amerikaiak által vezetett táborba, miközben Magyarország akár közvetítőszerepet is játszhatna, mivel tárgyal azokkal az államokkal, amelyek a nyugati szövetségi rendszeren belül egyre kevésbé elfogadottak. A szakértő kitért arra is: a Kaukázus nagyhatalmi dominanciájának átformálása állhat amögött, hogy Biden elismerte az örmény népirtás tényét, amellyel ugyanakkor vérig sértette Törökországot.
Az elmúlt időszakban Joe Biden amerikai elnök számtalan meghökkentő, nagy vihart kavaró kijelentést tett – gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint, illetve népirtásnak ismerte el az örményekkel szembeni török agressziót –, amelyek az USA külpolitikájára is jelentős hatással voltak. Sokan Biden szenilitásával, illetve hozzá nem értésével magyarázták az amerikai elnök lépéseit. A tisztánlátás kedvéért kerestük meg Tóth Norbert nemzetközi jogászt, aki elöljáróban arról beszélt, hogy az amerikai külpolitika az elmúlt időszakban nagyon határozott irányt vett fel. Mint kifejtette, elnököktől és politikai oldalaktól függetlenül változatlanok Amerika külpolitikai érdekei, amelyet alapvetően határoz meg az USA, Oroszország és Kína háromszögének nagyhatalmi feszültsége. Donald Trump külpolitikája hasonló fókuszú volt ugyan, de kevésbé oroszellenes, a Biden-adminisztráció azonban láthatóan dűlőre akarja vinni a kérdést az oroszokkal. Tóth Norbert megjegyezte: az amerikaiaknak ebben az összefüggésben az is érdekük lenne, hogy Kína és Oroszország ne találjanak egymásra; ebben a tekintetben szerinte nagyon szerencsétlen lépés volt Biden Putyint bíráló kijelentése, amelyet azonban az oroszok nem reagáltak túl.
Tóth Norbert. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Amerika a demokrácia édenkertjének őrzője
A szakértő kiemelte: nagyon fontos tény, hogy az amerikai külügyminisztérium harmadik embere Victoria Nuland, Ukrajna-specialista lett, akinek a férje a neves nemzetközikapcsolatok-szakértő Robert Kagan. Kagan legutóbbi könyvében a világot egy dzsungelként jellemzi, amelyben a demokrácia egy kert, az Egyesült Államoknak pedig időnként azért kell fellépnie, hogy visszanyesse a vadhajtásokat és ne hagyja elvadulni ezt a kertet. Tóth Norbert az elmélettel kapcsolatban kifejtette: nincs olyan szuperhatalom, amely ne a saját rendszerét szeretné exportálni, egész egyszerűen azért, mert így könnyebb az országokkal kooperálni, például a szabadkereskedelem rendszerét működtetni. Ebben a viszonyrendszerben Amerika Putyinban például a Szovjetunió feltámasztóját látja, amely ismételten szétterítené a világban saját politikai rendszerét és mentalitását, de ugyanez igaz Kínával kapcsolatban is.
Victoria Nuland. Fotó: MTI/EPA/Tecjana Zenkovics
Az amerikai külügy kiindulási alapja tehát az, hogy nem szabad megerősödni hagyni a többi szuperhatalmat, ezért ezt a nyesegetést folyamatosan végzi. Tóth Norbert szerint ez történik kicsiben a V4-ekkel is, amelyek közül Lengyelország hagyományosan oroszellenes, de például Csehország egyes politikusai korábban tárgyaltak az oroszokkal. Az orosz titkosszolgálat félresikerült robbantásának kiszivárogtatása merőben új helyzetet teremtett, mivel a cseh külügy egyértelműen besorolt az amerikaiak mögé. A V4-eken belül tehát Magyarország maradt az az ország, amelyik még leül tárgyalni az oroszokkal. A szakértő szerint a jövőben az amerikai külpolitikának az lesz a célja, hogy hazánk utolsó NATO-tagországként is felzárkózzon az amerikaiak által vezetett táborba, ezért fokozni fogják a külpolitikai nyomást. Tóth Norbert szerint ebből kifolyólag a 2022-es magyar választásokon a nagyhatalmi érdekek is megjelenhetnek, mindhárom szuperhatalomnak érdekében áll ugyanis a pozíciószerzés vagy megtartás. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarországnak szimbolikus szerepe van, mivel tárgyal azokkal az államokkal is, amelyek a nyugati szövetségi rendszeren belül egyre kevésbé elfogadottak, ezért hídszerepet, közvetítőszerepet képes betölteni. Az USA-nak érdekében állna felismerni az ebben rejlő potenciált, erre azonban a szakértő kevés esélyt lát. Mint megjegyezte, ebben a szituációban Magyarország érdeke az maradt, hogy elkerülhetővé váljon a háború, hiszen egyértelműen zajlik a hidegháború, és a szuperhatalmak is egyre látványosabban „izmoznak” egymással.
Lépéskényszerbe kerülhet Oroszország
Tóth Norbert kitért arra is, hogy a belpolitikai mellett egyértelműen külpolitikai szándékok húzódtak meg Biden szintén nagy vihart kavart kijelentése mögött is, amelyben elismerte az örmény genocídiumot, vérig sértve ezzel Törökországot. Mint kifejtette, az örménység és azon belül az Örmény Köztársaság diplomáciai céljai között első számú az 1915-ös törökországi események népirtásként való elfogadtatása a világgal, mivel, ha kellő számú fajsúlyos állam ismeri el a genocídium tényét, Törökország nehezebben tekinthet el tovább a kárpótlás kérdésétől. A szakértő hangsúlyozta: fontos tény, hogy az amerikai Demokrata Pártban hagyományosan erős az örmény lobbi befolyása, mivel legalább félmillió, egyes becslések szerint azonban akár 1,2 millió tagja lehet az örmény diaszpórának az Egyesült Államokban. Joe Biden kampánya során már ígéretet tett arra, hogy az USA hivatalosan is elismeri a népirtás tényét, amely gesztus volt a szavazók felé, másrészről pozitív hatásokkal járt a hegyi-karabahi vereség után megtépázott örményországi belpolitikára is, főleg Nikol Pasinján lemondott örmény miniszterelnök megingott belpolitikai helyzetére.
Recep Tayyip Erdogan és Joe Biden. Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna
Tóth Norbert ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volt részletesebben is kielemezni Biden bejelentését, hiszen az amerikai elnök szavait jellemzően patikamérlegen mérik ki. A rövid nyilatkozatban ugyanis kétszer is szerepel a genocídium szó, az elnök ugyanakkor Törökországot lényegében egyszer sem említi. Megfogalmazásában a népírtást az oszmán időkhöz kapcsolta, nem pedig a modern, Kemál Atatürk-féle reformok nyomán megalakult modern Törökországhoz. A Biden-adminisztrációnak természetesen számolnia kellett azzal, hogy az árnyalt megfogalmazás ellenére is megromlik a viszony Törökország, a hagyományosan velük szolidáris Azerbajdzsán és az USA között; a kérdés már csak az, miért is érte meg ez az amerikaiaknak. Tóth Norbert úgy vélte, végigtekintve a Kaukázuson az látszik, hogy kifejezetten Amerika-barát egyedül Georgia, vagy régi nevén Grúzia. Azerbajdzsán ezzel szemben inkább az oroszokhoz húz, ugyanakkor közeli viszonyt ápol Törökországgal is, amely az egyik legerősebb NATO-szövetséges, így az USA érdekköréhez tartozik. Az e tekintetben legfontosabb országgá Örményország vált, amely ugyan hagyományosan oroszbarát, de az amerikai külügyminisztérium most látványosan igyekszik, hogy kimozdítsa ebből az érdekszférából. Tóth Norbert szerint, ha ez sikerül, úgy Oroszország hasonló helyzetben találná magát, mint Ukrajna esetében, azaz barátságtalan államokkal körülvéve, amely lépéskényszer elé állítaná az oroszokat. A szakértő megjegyezte: mivel a törökök ettől függetlenül vérig vannak sértve, az USA kompenzálni lesz kénytelen Törökországot, amelynek egyes feltételezések szerint a kurdok fognak áldozatául esni.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS