Bírók és a korábbi legfőbb ügyész is segítették Gyurcsányék KISZ-es vagyonátmentését – Megdöbbentő bizonyítékok Varju László szerepéről
Hiába károg Varju László gyakran az ártatlant játszva, inkább azzal kéne elszámolnia, milyen szerepet is játszott a KISZ-es vagyonátmentésben. Azt eddig is tudtuk, hogy Gyurcsány Ferenc és társai „trükkök százaival” átjátszották maguknak a KISZ-vagyont. De következő cikkünkből megdöbbentő részletek derülnek ki. Például az, milyen szerepet játszottak különböző bírók és az akkori legfőbb ügyész a vagyonátmentésben. A trükk nem volt bonyolult: bár több utódszervezet be sem volt még jegyezve, a hihetetlenül értékes ingatlanokat átírták. A cinkos bíróságok egyszerűen tudomásul vették a nyilatkozatot, a földhivatalok pedig leveleket kaptak, hogy a névváltozás miatt át kell írni az ingatlanokat. A játszma központi szereplői Gyurcsány, Varju László, Kiss Péter és a KISZ-es Nagy Imre voltak.
DÉZSY ZOLTÁN
Bepiszkították a kezemet! – mutogatta áldozati pózban lapáttenyerét Varju László DK-s képviselő, miután ujj- és kézlenyomatot vettek tőle (cikkünk itt). A nyilvántartásba vétel kapóra jött a botrányhősnek, hogy tovább alakíthassa áldozati szerepét. Emlékeztetőül: a Központi Nyomozó Főügyészség Varjut tavaly januárban választás rendje elleni bűntettel, súlyos testi sértés és garázdaság elkövetésével gyanúsította meg. Tudják, ez volt az az eset, amikor a képviselő az MTVA székházában a földön fetrengett.
Varju a rabosítás után ártatlan bárányként pózolt, és azzal kérkedett, hogy az ő keze tiszta... Nos, ez nem igaz. A rabosításra már jóval előbb, 1989-ben is sor kerülhetett volna, amikor V. L. egy nemlétező szervezet vezetőjeként írt alá hivatalos dokumentumokat.
Egy be nem jegyzett céggel kampányolt
A Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége nevében eljárva Varju László szorgalmasan szignózott, pecsételt, noha a brigád még be sem volt jegyezve. Még egy alapítvány létrehozásában is közreműködött. Figyeljünk a dátumokra – 1989. április 19-én az Ifjúságért Alapítvány /lásd fotónkat/ gründolása kapcsán nyilatkozott szervezetéről úgy, mintha az már létezne. A cél egyértelmű volt: ennek az alapítványnak segítségével megszerezni a KISZ vagyonát, eszközeit.
Ehhez persze még létre kellett hozni egy másik formációt is – ez lett a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség /DEMISZ/. Varju ennek megszületésénél is ott bábáskodott jogilag még mindig nem létező csapata nevében. Természetesen a DEMISZ-t is fantomszervezetekkel alapították – erre még visszatérünk. Nagy ügy, ifjúkommunista körökben nem mentek a szomszédba egy kis turpisságért.
KISZ: „élt” 1957-től
Ahhoz, hogy jobban megértsük mi történt, menjünk vissza az időben. Az ország 1989-ben már joggal reménykedett a rendszerváltozásban. Naponta történtek hihetetlen események; az emberek nem győztek csodálkozni, milyen gyorsan fordul a világ. Az elvtársak hirtelen reformerek lettek, szabadulni szerettek volna a pártállam őskövületként nehezedő szervezeteitől – de nem ezek hatalmas vagyonától. Az egyik ilyen kincsestár a KISZ volt. Mi legyen a megtorlás legszebb időszakában – 1957 tavaszán – zászlót bontott Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség vagyonával? Ki kellett találni valami trükköt. Ki is találtak...
Mi tartozott a KISZ-birodalomhoz? Nos, 77 nagy értékű ingatlan, így az a csillebérci úttörőtábor, amelyet 15 év pereskedés után tudott csak visszaperelni a Magyar Állam. Annak a pernek kulcsmegállapítása volt, hogy a DEMISZ nem jogutódja a KISZ-nek... Ne szaladjunk azonban ennyire előre.
Az ifistáknak igyekezniük kellett a cégtábla átfestésével. Csakhogy a kapkodásban elkövettek néhány alapvető hibát, mégpedig a KISZ XII. kongresszusán, 1989. április 22-én. Nagy Imre vitte a prímet, és az elnöki asztalánál már ott pózolt Gyurcsány Ferenc is. A kongresszus által elsőként meghozott határozat a KISZ nevű szervezet megszűnéséről döntött.
Ezzel – abban a pillanatban – a KISZ megszűnt.
Most muszáj egy kicsit jogászkodnunk. Fontos kiemelni, hogy a KISZ a határozathozatallal azonnal megszűnt. Az 1989. január 24-én hatályba léptetett II. törvény ugyanis kimondta, hogy ha a társadalmi szervezet megszűnés kimondásával szűnik meg, akkor vagyona azonnal (!) állami tulajdonba kerül... A törvényben nagyítóval sem találni átalakulást vagy jogutódlást lehetővé tévő rendelkezést.
A szikár tény pedig az, hogy a KISZ XII. kongresszusán elsőnek a szervezet megszűnését mondták ki.
Valamint:
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
A fantombrigád a vagyont szereti
A megszűnésről szóló kongresszusi határozat után a kiszes gúnyát levedlő fiúk ráeszméltek, hogy baj van, mert ezzel jogilag kicsúszott kezükből az ifjúsági vagyon. Mitévők legyenek?
Na, ekkor jöttek elő a nagy trükkel: frissen gründolt és még a bíróságon még bejegyezést sem kért (ezért nemlétező), be nem jegyzett „szervezetek” összeboronálásával – közöttük volt Varju László csapata is – megalapítottnak hazudtak egy újabb szövetséget. Ez lett a DEMISZ, amely az utolsó kiszes kongresszuson nem volt több egy cserkészdzsemborinál.
4.par.(1) A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
A„demokratikussá” átvedlett kiszesek játszani kezdték a jogutódot. Miért? Hogy ne az államé legyen az ifjúsági vagyon, hanem az övéké. Tudták jól, hogy milyen svindlit (a megfelelő minősítést olvasóinkra bízzuk) követnek el, de van az a pénz...
Tény, hogy a DEMISZ-t alapító 44 „szervezet” közül 18-at a bíróság soha nem jegyzett be. (Lásd dokumentumunkat.)
Nagy Imre első titkárból első elnök
A megtévesztés fontos eleme volt, hogy az ifik pofátlanul használták a megszűnt KISZ irodáit, postacímeit. Zavarta a tisztánlátást a személyi összefonódás is. A megszűnt KISZ KB utolsó első titkára, Nagy Imrelett a DEMISZ első elnöke. Jól meg lett bonyolítva, ugye...
Ő volt az, aki a bíróságnak beadott iratokban előbb szépen leírta, hogy a KISZ megszűnt, majd kinyilatkoztatta, hogy a DEMISZ a jogutód. Érdekes: kinyilatkoztatás, mint jogforrás...
Félre a tréfával: Nagy Imre kockáztatott, ám azt is tudta, hogy nem kevés együttműködő, szimpatizáns és a már akkor is baráti sajtó fogja egyengetni az újsütetű banda útját. És nem is akármilyen helyeken – például a bíróságokon.
Perge és Almásy – két kezes bíró
Micsoda véletlen, hogy pont azok a bírók segédkeztek a DEMISZ elismertetésében, akik később az MSZMP/MSZP-puccs kapcsán is feltűntek. Így például dr. Perge Lajos (ő rendelte bejegyezni a DEMISZ-t jogutódként 1989. június 23-án, noha jogutódlást a törvény nem tett lehetővé!) és dr. Almásy Mária. Mindezekért később szép bírói karrier lett a jutalmuk, mint ahogy erről ebben a cikkben írtunk.
Varju itt, Varju ott
De térjünk vissza akcióhősünkhöz, Varju Lászlóhoz. Az általa vezetett Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetségével lelkesen alapított és alapított, míg végül 1989. július 7-én bejegyezték. És még mondja valaki, hogy nem a borjú szüli a tehenet...
A háttérben jelentős erők dolgoztak azon, hogy a DEMISZ-t a KISZ jogutódjaként elfogadják. Abban, hogy ez egy ideig sikerült, jelentős szerepet játszott például a legfőbb ügyész, aki még az Állami Számvevőszék elnökét is megtévesztette (lásd dokumentumunkat).
Györgyi Kálmán dr. Hagelmayer István ÁSZ-elnöknek azt írta, hogy a KISZ XII. kongresszusa rendelkezett a vagyonáról, sőt, a DEMISZ-t jelölte meg jogutódjául. Ez persze nem volt igaz.
Íme a levél:
Kiss Péter levelét megírta
Akadt olyan baloldali társaság is, amely kifejezetten ötletes módon jutott kiszes ingatlanokhoz. Kiss Péter, a Baloldali Ifjúsági Társulás (a BIT a DEMISZ egyik alapítója) elnöke nemes egyszerűséggel levelet írt a Fővárosi Bíróságnak, amelyben közölte (lásd képünket), hogy a BIT a KISZ Budapesti Bizottságának jogutódja, és ezt kéretik átvezetni a nyilvántartásban...
Mit gondolnak, mi történt? A bíróságok tudomásul vették a nyilatkozatot, a földhivatalok pedig leveleket kaptak, hogy a névváltozás miatt át kell írni az ingatlanokat (lásd képünket).
Látható, hogy a vagyonátjátszók mindig olyan jogcímeket használtak, amelyet a legkézenfekvőbbnek találtak. Hol jogutódlásra, átalakulásra hivatkoztak, máshol pedig névváltozásra. Csak két példa a sok közül: az állami tulajdonban lévő balatonszemesi és a tatai táborok így pottyantak a BIT ölébe. A balatoni üdülő nem sokkal később már az Esély – Budapest Alapítványt gazdagította. Az pedig biztos véletlen, hogy Varju László 1992–1995 között még a BIT alelnökeként is serénykedett. Csiribi, csiribá, volt-nincs állami tulajdon...
Pont így vezényelték le később az MSZMP-vagyon eltüntetését, sőt, annak ez volt a főpróbája.
Gyurcsány szerint a KISZ-é volt a legnagyobb vagyon?
Egy ex-politikus mesélte: 1991-ben Gyurcsány Ferenccel a KISZ-vagyonról váltottak pár szót.
Gy. F. elmondta, hogy mindenki az MSZMP-t vélte gazdagabbnak, ám a KISZ volt vagyonosabb. Ott voltak ugyanis a nagy értékű, felújított üdülők. Szerinte a KISZ értéke ténylegesen kb. 28-30 milliárd forintra rúgott (a könyvekben 3 milliárd forinton volt nyilvántartva). Az MSZMP-t 8,3 milliárdra tartották – Gyurcsány ezt akkor 24 milliárdra taksálta.
Az ingatlanok mellett értékes vagyonelem volt például a bolthálózattal rendelkező EZERMESTER Vállalat, amelynek végelszámolója – micsoda véletlen! – épp a Gyurcsány Ferenc-féle ALTUS Rt. lett.
A halott közbeszól
Perczel Tamás pszichológus, befektetési tanácsadó halálos ágyán, 2004-ben interjút adott Brády Zoltán újságírónak. Igen érdekes dolgokat mondott Varju Lászlóról (31:18-tól- 33:28-ig róla beszél), például azt, hogy hatalmas szerepe volt a KISZ-vagyon eltüntetésében...
Csupa megdöbbentőt mondott Perczel, így azt is, hogy az ifjúsági vagyon eltűnése miatt indított vizsgálatot furcsamód épp a 2002-es kormányváltás után állították le:
Túl magasra vezettek a szálak.
Két éve várok Varju válaszaira
Még 2019 elején írtam Varju Lászlónak e témában, mégpedig hivatalos, parlamenti email-címére. A DK-s képviselő azóta sem válaszolt. Ezeket kérdeztem tőle:
- A DEMISZ megalapításakor mely szervezet képviselőjeként írt alá? Kiknek a nevében vett részt az alapításában?
- Az alapító szervezetek milyen vagyont vittek be a DEMISZ-be?
- Mivel az alapítók között nem szerepelt a KISZ, milyen alapon rendelkeztek Önök ingatlanjaival?
- A DEMISZ nevében sietősen, még 1989 nyarán egymilliárd forintért eladták a KISZ KB Bp. XIII. kerületi irodaházát. Mi lett a pénz sorsa?
- Milyen alapon rendelkeztek Önök az Ezermester Vállalat vagyonával?
Válasz nem jött, ám a hallgatás sokatmondó. Az 1989-ben elkövetett cselekmények elévültek – nincs itt, kérem, semmi látnivaló.
Tisztakezű Varju karakteréhez kedves meglepetéssel járult hozzá Lamperth Mónika, aki DK-s elvtársa vagyonnyilatkozatán viccelődött:
Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót...
Az a bizonyos „kis pecó” egy csinos taksonyi panzió és rendezvényház. Lampert Mónikával együtt még a HVG is elcsodálkozott, hogy vajon Varju László miért oly szégyenlős vagyonát illetően?
Érthetetlen.
