A pandémiás helyzet mindenkit nagy és részben új kihívások elé állít, legyen szó egyénről, szervezetről vagy hivatalról. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, milyen új feladatok várnak a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) munkatársaira, és hogyan egyeztetik azokat számos már meglévő tevékenységükkel. Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár portálunknak arról beszélt, hogyan hatott a járvány az ő területére.
Unger Zsolt Géza
Általában miben változott vagy bővült ki a szervezet hatás- és tevékenységi köre a kialakult pandémiás helyzetben?
Jogi értelemben a hatás- és tevékenységi körünk nem változott a koronavírus-járvány miatt. Ettől függetlenül a pandémia a Nébih mindennapi tevékenységére is komoly hatással volt. Gyakorlatilag valamennyi szakterület életében új kihívásokat, sajátos helyzetet teremtett, az eddigiektől eltérő szemléletmódot, innovatív eljárások és módszerek bevezetését követelte. Ma már elmondhatjuk, hogy a gyors és rugalmas átállásnak köszönhetően a klasszikus hatósági feladatellátás a Nébihnél nem sérült. Sőt, számos fejlesztést, például az informatikai és ügyfélprofil-rendszerek személyes ügyintézést kiváltó bővítését, a támogató szemlék, videokonferenciák és videoauditok bevezetését éppen a rendkívüli körülmények hozták előre. A hatósági munka gördülékeny biztosítása mellett még nagyobb hangsúlyt helyeztünk a Nébih támogató szerepének erősítésére. Olyan új megoldások születtek, mint például az, hogy kiváltáskor engedélyeztük a vények elektronikus bemutatását a vényköteles állatgyógyászati szereknél, kivéve természetesen az antibiotikumokat és a kábítószerként kezelendő állatgyógyászati készítményeket. De helyi termelő-keresőt is indítottunk az őstermelők és kistermelők számára, vagy épp operatív útmutatókkal segítettük a különböző élelmiszerlánc szereplők sikeres alkalmazkodását a megváltozott helyzethez. Utóbbiakat szükség szerint folyamatosan bővítjük, frissítjük. Az útmutatók egyébként elérhetőek a Nébih tematikus koronavírus-aloldalán.
Történtek egyéb módosulások a közelmúltban a járvány első hullámához képest?
Alapvetően nem, mivel a tavaly tavasszal szerzett tapasztalatokkal a hátunk mögött már lényegesen felkészültebben tudtuk megtervezni a feladatokat. Például ősszel – a digitális oktatás megszűnésével – a biztonságos iskolai étkeztetés kérdése is fontossá vált. Ezért e terület számára is részletes útmutatót dolgoztunk ki.
A húsvéti ünnepek közeledtével – a kialakult helyzetre való tekintettel – fokozottabb ellenőrzések történtek az élelmiszerlánc tagjai körében? Találkoztak kirívó esetekkel?
A járványvédelmi intézkedésekhez igazodva idén tavasszal elmarad az ilyenkor szokásos helyszíni ellenőrzés-sorozat. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, a járvány hatására sem szabott ki több büntetést a Nébih, mint az előző években. Úgy gondolom azonban, hogy jelenleg a hatósági munka mellett a támogatói szemlélet erősítésére van leginkább szükség. Erre az elkövetkező hetekben is nagy hangsúlyt fektetünk.
A tavaly tavasszal szerzett tapasztalatokkal a hátuk mögött már lényegesen felkészültebben tudták megtervezni a feladatokat. Fotó: Horváth Péter Gyula
Megszűntek a madárinfluenza miatti korlátozások Magyarországon, miután a Nébih elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását Bács-Kiskun megyében is. Fellélegezhetünk most már, vagy ez csak egy átmeneti állapot?
A vándormadarak vonulása miatt a madárinfluenza továbbra is veszélyt jelent a baromfiállományokra, ugyanis Európában még mindig jelen van a vírus. Ezt bizonyítják az új vadmadár-esetek is Csongrád-Csanád és Somogy megyében, ugyanis a vadmadarakból kimutatott vírusok nagyon hasonlóak az Európa-szerte előforduló vírustörzsekhez. Emiatt továbbra is érvényben marad a baromfik zárt tartásának kötelezettsége mindaddig, amíg a vonulás potenciális veszélyt jelenthet. Szintén kötelező a járványvédelmi minimum feltételek teljesítése, azaz a baromfit zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni. Állategészségügyi szakembereink mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljünk egy, a tavalyihoz hasonló madárinfluenza-járványt. Az idei járványban érintett telepek újratelepítése szigorú hatósági kontroll mellett történik. Amennyiben felmerül a madárinfluenza gyanúja egy baromfiállományban, a jövőben is a lehető legszigorúbb intézkedéseket hozzuk, szerencsétlen esetben sor kerülhet akár az állomány gyanú alapján történő leölésére is. A hatósági fellépés azonban önmagában még kevés. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a madárinfluenza elleni védekezés a baromfiágazat, a tartók és az állategészségügyi hatóság folyamatos együttműködését követeli meg, a kór ellen védekezni elsősorban a járványvédelmi előírások szigorú betartásával és betartatásával lehet. A megelőzésre kell emellett helyezni a hangsúlyt, az viszont leginkább az állattartók felelős hozzáállásán múlik. A sikeres védekezéshez igyekszünk minden támogatást megadni, de elengedhetetlen a gazdák proaktív hozzáállása. A betegségről számos hasznos információt, tájékoztatót olvashat minden érdeklődő a Nébih tematikus aloldalán.
A sertéspestis frontján viszont már nem ilyen jó a helyzet: az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Mik a legfontosabb teendők helyileg, illetve országosan?
A Komárom-Esztergom megyei új esetek, valamint a járvány itt megfigyelhető terjedése megfelel az ASP vaddisznóállományban való természetes terjedési ütemének, amely 20–50 km évente. Ezen a területen, és az ország minden részén a vaddisznóállományok tekintetében két sarkalatos pontja, prioritása van a védekezésnek. Az egyik a vaddisznóállomány drasztikus csökkentése, az állománysűrűség 0,5 db/km² alá csökkentése, amely a vaddisznók egymás közötti érintkezésének, így a vírus átadásának lehetőségét minimalizálja. A másik, amely a fertőzéssel már biztosan érintett területen, így Komárom-Esztergom megyében is nagyon hangsúlyos feladat, az az elhullott vaddisznók felkutatása, mintázása, összegyűjtése és megsemmisítése. Ezzel a terület vírusterhelése csökkenthető, így felgyorsítva a terület betegségtől való mihamarabbi mentesítését. A házi sertéstartóknak a járványvédelmi intézkedések fokozott betartására, a vaddisznóállománnyal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés lehetőségének kizárására kell törekedniük. Előbbihez például ép, kültéri területeken kettős kerítésre van szükség, míg a közvetett érintkezésben a ruházat, a személy- és járműforgalom, a takarmány, az alomanyag stb. szennyezettsége játszhat szerepet. A legfontosabb teendő a háztáji állomány megvédése a betegségtől. A védekezés lehetőségeit minden részletre kiterjedően tartalmazza Magyarország az afrikai sertéspestis felszámolásáról szóló mentesítési terve, amely nagyon sok egyéb hasznos információval együtt megtalálható a Nébih tematikus aloldalán.
A Hivatal szakemberei 23 barackpálinkát vizsgáltak a terméktesztjükön, kettő nem felelt csak meg az elvárásoknak. Ez jó aránynak számít? Tervezik esetleg az összes hungarikum letesztelését?
A legfontosabb, hogy a Szupermenta termékteszten vizsgált barackpálinkák mindegyike biztonsággal fogyasztható volt, az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű komponensek mennyisége minden esetben megfelelt a jogszabályi határértéknek. A két kifogásolt termék esetében az alkoholtartalom tért el a címkén jelzett értéktől, illetve egyéb adminisztrációs hiányosságok miatt kellett kivonnunk a forgalomból. Alapvetően tehát a termékteszt a fogyasztói szempontokat nézve jó eredménnyel zárult, hiszen élelmiszerbiztonsági szempontból a termékek megfeleltek, a barackpálinkák biztonsággal fogyaszthatók – természetesen csak mértékkel. A hungarikum pálinkák forgalmazásának ellenőrzését természetesen az idei évben is folytatják a Nébih szakemberei, mind az előállító üzemekben, főzdékben, mind pedig a kereskedelmi egységekben, végig az éves ellenőrzési tervnek megfelelően. A Nébih laboratóriuma évente 600–800 db pálinkatételt vizsgál meg élelmiszerbiztonsági szempontból. Az ellenőrzési eredmények azt mutatják, hogy a pálinkatermékek minősége évről-évre javul. Míg 2017-ben a vizsgálatok során, a gyanú alapján vett minták esetében 22%-ban találtak szakembereink valamilyen problémát, addig 2020-ban mindössze a kontrollált termékek 4%-val kapcsolatban volt valamilyen hatósági kifogás (analitikai, érzékszervi, jelölési).
A Nébih központi ellenőrzéseinek kiemelt célterületei között a vágóhidakhoz kötődő illegális tevékenységek is szerepelnek. Fotó: Horváth Péter Gyula
Felfüggesztette egy fővárosi street food ételeket kínáló vendéglátóhely tevékenységét a Nébih, miután ellenőrzésekor súlyos higiéniai hiányosságokat tártak fel munkatársai. Ez egyedi példa volt, vagy a street food-ok veszélyesebb üzemek, mint a többi vendéglátóhely?
Az említett eset egy célzott, előzetes adatgyűjtéseken alapuló ellenőrzés volt. Tavaly óta ugyanis a központi ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítanak szakembereink a házhozszállítást végző cégekre. Érdemes tudni, hogy az ún. street food vendéglátó vállalkozásoknak a működésük során ugyanazokat az élelmiszerbiztonsági, higiéniai előírásokat kell betartaniuk, mint bármely más vendéglátó vállalkozásnak. Természetesen vannak köztük is olyan helyek, amelyek „kockázatosabbak”, úgy, mint a most felfüggesztett vállalkozás. Szakembereink általános tapasztalata, hogy a nemzetiségi konyháknál több problémával, szabálytalansággal találkoznak, amely főként a személyzet élelmiszerhigiéniai tudásának hiányából fakad.
Két vágóhidat kellett a hivatalnak bezáratnia az elmúlt hónapokban. Ez sokakat meglepett a közvélemény szerint. Tervezik az összes vágóhíd mihamarabbi ellenőrzését?
Több mint 300 vágóhíd működik ma Magyarországon, ebből több mint 200-ban vágnak emlősállatot. Az elmúlt hetekben bemutatott esetek kétségtelenül súlyosak, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ezek alapján nem szabad általános véleményt megfogalmazni, vagy téves következtetés levonni a szakterület helyzetéről. Jelenleg a Nébih központi ellenőrzéseinek kiemelt célterületei között a vágóhidakhoz kötődő illegális tevékenységek is szerepelnek. Az esetek nagy részében az üzemeltetők a jogszabályoknak megfelelően működnek, három vágóhíd működését azonban felfüggesztettük. Szeretném azonban hangsúlyozni, egyúttal az olvasókat megnyugtatni: biztonságos élelmiszerek és nyersanyagok kaphatók a kereskedelmi forgalomban. Az utóbbi hetek rendkívüli eseteinek közzététele elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elrettentsük a „tilosban járókat”. Hogy minden élelmiszerlánc szereplő tudja: egyszerűen nem érdemes szabálytalanul működnie, mert meglesz a következménye. Az ellenőrzéssorozatot tovább folytatjuk.
Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül. Mit kell tudnunk a pozitív kezdeményezés eddigi eredményeiről és az újításokról?
Elmondhatjuk, hogy 2016 óta egy átlagos magyar fogyasztót közel tízszer tudtunk megszólítani élelmiszerpazarlás visszaszorításával kapcsolatos üzenetekkel, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években jelentős figyelmet kapott ez a kérdés. A Maradék nélkül program számos más kampányt – mint például az „Élj maradéktalanul” – inspirált, így hatása annál is nagyobb, mint amit a közvetlen elérések jelentenek. A Maradék nélkül oktatási csomagunk (a http://nebihoktatas.hu/ oldalon is megtalálható) több mint 300 ezer gyerekhez jutott el. Ez azért fontos, mert a vásárlók következő generációjánál tudunk igazából hatást elérni, egy felnőtt már nehezen változtat az évtizedes szokásain. Összegyűjtöttük és kiadtuk a vendéglátásra, élelmiszeriparra és élelmiszerkereskedelemre vonatkozó jó gyakorlatokat szakmai szervezetek és önkéntes vállalati szakemberek bevonásával. Mérhetővé tettük a háztartási élelmiszerhulladékok mennyiségét, megállapítottuk, hogy évente mennyi az összes élelmiszerhulladék, és ennek bizony a fele az, ami elkerülhető lenne, vagyis a pazarlás. A másik fél, bár kategória szerint élelmiszerhulladék, de nem elkerülhető maradék, például csirkecsont, burgonyahéj, almacsutka. Azt is tudjuk mára, hogy miből mennyit pazarolunk: a toplista 1. helyén a készételek, a 2.-on a zöldségek és gyümölcsök, míg 3. helyen a pékáruk állnak. A Maradék nélkül program 2021-ben is számos új elemmel bővül majd. Terveink között szerepel: újabb digitális oktatási anyagok elkészítése, amivel a járványügyi vészhelyzetben is megszólíthatjuk a pedagógusokat és a gyerekeket, online bemutató órák tartása, élelmiszer-adományozási program, rajzpályázat, helyi kezdeményezések gyűjtése, felkarolása, népszerűsítése, valamint a közösségi média felületeink folyamatos megújítása.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS