Borbély Lénárd: Az Alstom-beruházást átszőtte a korrupció, a kenőpénzek a balliberális döntéshozók zsebébe kerülhettek

Tartok attól, hogy Magyarországon sem a valódi felelősöket fogják megnevezni, pedig az egész metróberuházást átszőtte a korrupció, a kenőpénzek pedig az MSZP és az SZDSZ pártkasszájába, illetve a hozzájuk köthető politikusok zsebébe kerülhettek – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Borbély Lénárd, az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke azután, hogy kiderült, egy londoni bíróság már futni hagyta a többmilliárd eurós, nemzetközi vesztegetési botrány fő felelőseit.

Amikor a vizsgálóbizottság a metróberuházás ügyét vizsgálta, akkor a bizottság tagjainak az volt az egyértelmű meggyőződése, hogy az egész beruházást átszőtte a korrupció. Tisztán látszik a szerződéskötések mechanizmusából, hogy itt óriási pénzek vándorolhattak bizonyos emberekhez és pártokhoz

– nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Borbély Lénárd, az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke azután, hogy a 24.hu csütörtökön megírta, egy londoni bíróságon csúnyán megbukott a többmilliárd eurós, nemzetközi vesztegetési botrány. Tavaly decemberben ugyanis jogerős ítélet született, és a harminc országot is érintő botrány miatt mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat és egy minisztert. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot, annak ellenére, hogy korábban az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.

Tarlós István főpolgármester (j) és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere (Fidesz-KDNP), az Alstom metrókocsi-beszerzéseket vizsgáló ideiglenes bizottság elnöke a testület vizsgálati jelentéséről tartott sajtótájékoztatón a Városháza sajtóközpontjában 2017. január 9-én. MTI Fotó: Marjai János

Demszky közvetlen utasításokat adott?

“Tartok attól, hogy Magyarországon sem a valódi felelősöket fogják megnevezni, pedig egyértelműnek tűnik, hogy az akkori balliberális politikai döntéshozók lehetnek a fő bűnösök ebben a történetben” – fűzte hozzá Borbély Lénárd. A csepeli polgármester újra megemlítette portálunknak azt is, hogy az egyik meghallgatáson Aba Botond, a BKV volt vezére saját maga mondta el, hogy Demszky Gábor közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben. Hozzátette: nem áll messze az igazságtól, aki azt gondolja, hogy az MSZP és az SZDSZ pártkasszájába, illetve a hozzájuk köthető politikusok zsebébe kerülhettek az Alstom kenőpénzei.

Magyarországon még nyomoznak

Ismert, az Alstom-metrókocsik beszerzésével összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A botrány kirobbanása után Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is előkerült, miután napvilágot látott, hogy családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. A pénz nagy része végül Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint az ügyben eddig hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként, ám egyikük sem közszereplő, így a bűncselekmény valódi haszonélvezői egyelőre nem kerültek célkeresztbe. Meggyanúsításukra már csak áprilisig van ideje a KNYF-nek, utána a törvény szerint le kell zárni a nyomozást, miután tavaly októberben letelt az első gyanúsításközléstől számított két év, amit egyetlenegyszer, legfeljebb hat hónapra lehet csak meghosszabbítani. Ez már megtörtént, de pár hónap múlva ez a határidő is lejár.

Fotó: magyaridők.hu