Matolcsy György jegybankelnök az infláció emelkedése miatt verbális szigorításba kezdett, és hozott néhány szimbolikus jelentőségű lépést. A Monetáris Tanács keddi ülése után ismét elmaradt az alapkamat emelése. Az infláció még nem lépett ki a 2-4 százalékos türelmi zónából, és ezért nincs szükség semmiféle komolyabb lépésre. Boros Imre közgazdász portálunknak elmondta, hogy a kamatemeléssel minden magyar rosszul járna; csak a külföldiek és az őket kiszolgáló liberális hadtestek örülnének.
Ismét elmaradt az alapkamat emelése, és már kezd kissé unalmas lenni, hiszen vagy fél éve ezen megy a hajcihő. Vegyünk néhány dolgot szépen sorba, kezdjük a külső környezettel, elsőként az euróövezettel. Európában mi a helyzet, merrefelé mennek a dolgok?
A drága balliberális barátainktól halljuk állandóan, hogy egy „nagy gazdasági térnek” vagyunk a részei. Hát, kérem szépen, ez a nagy gazdasági tér lépést váltott. Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi nemrég bejelentette, hogy ismét a monetáris lazítás időszakába léptünk. Korábban tényleg volt arról szó, hogy szigorodik az eurótérség monetáris politikája, ám mára már megváltozott a helyzet. Ennek oka pedig az, hogy a gazdaság időközben lelassult, vagyis a monetáris keménykedésnek nincs értelme. Számunkra ez azért fontos, mert Magyarország a külkereskedelmének 70-75 százalékát ezzel a régióval bonyolítja le.
Trump és a FED harca döntetlenre áll
A kamatemelést sürgetők talán legerősebb érve az, hogy Amerikában emelkednek a kamatok és lépnünk kell, ha a hitelpiacokon versenyképesek akarunk maradni.
A másik nagy blokk ugyebár az Egyesült Államok és a dollár. Mint emlékszünk rá, ahogy Trump hatalomra került, az amerikai jegybank, a FED abban a pillanatban elkezdte emelni a kamatokat. Ennek semmiféle gazdasági indoka nem volt, kifejezetten politikai megnyilvánulás volt. Köztudomású, hogy az amerikai elnök és a FED nem egy tálból cseresznyéznek. A Federal Reserve System a nemzetközi pénzügyi körök csúcsintézménye, míg Donald Trump az amerikai nemzetállam szolgálatába szegődött. Nem valami jó barátok, és ott babrálnak ki egymással, ahol tudnak. A FED például úgy, hogy kamatokat emel, ami érzékenyen érinti az amerikai költségvetést. No de ott is megállt a kamatemelés. Trump egyébként egyik Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy az amerikai gazdaság köszöni szépen, jól van, az egyetlen ellensége – és nem ellenfele – a FED. Mindenesetre ez a huzavona odáig jutott, hogy az elnök bejelentette, hogy az idén már nem lesz kamatemelés.
Verbális szigorítás
Az infláció valójában némileg magasabb a korábban megszokottnál. Ennek kordában tartására a tankönyvek általában pénzügyi megszigorításokat és kamatemelést szoktak javasolni. Elérkeztünk mi erre a pontra? Valóban a teljes monetáris eszköztárat be kell vetni, vagy elég lesz a most meghirdetett néhány kisebb lépés?
Nos, akkor eljutottunk a kis Magyarországra. Nálunk a liberális alapmantra úgy hangzik, hogy a jegybank célja a 3 százalékos infláció. Ezt ugyebár a liberális barátaink úgy értelmezik, hogy ezt, ha törik, ha szakad, de el kell érni. De a Magyar Nemzeti Bank úgy gondolja, hogy 3 százalék inflációnál komolyabban oda kell figyelni. Látszik, hogy az infláció beindult, amit kordában kell tartani. Mitől tud az infláció meglódulni? Attól, hogy ha a piacon a pénztömeg megnövekszik és ezzel nem tud lépést tartani a kínálat. Jelenleg a maginfláció és a többi mutató elérte a 3 százalékot, tehát a jegybanknak el kell dönteni, hogy mit akar csinálni. Erre mondta már korábban Matolcsy György elnök és az alelnöke szintén, hogy „most össze kell kapni magunkat”. Tehát verbális szinten szigorításba kezdtek. De most már ráléptek a tettek mezejére, de egyáltalán nem kamatemeléssel, hanem az úgynevezett SWAP-keretek csökkentésével. Ez annyit jelent, hogy devizáért, vagy másféle kötvényekért a magyar jegybank forintot ad. Most ennek kereteit szűkítette egy kicsit a monetáris tanács, és így kevesebb pénz kerül majd a gazdaságba. Emellett egyetlen szimbolikus kamatintézkedést hoztak. Az úgynevezett egynapos betétek kamatát 10 bázisponttal emelték, de még mindig mínuszos kamatért fogadnak be betéteket. A másik oldalon azonban továbbra sem állít korlátokat, és ha valakinek pénzre van szüksége, akkor korlátlanul kaphat. Vagyis az MNB megfelelő fedezet mellett hajlandó kiszolgálni a bankokat. Hát, kérem szépen, ennyi történt. Mindenki láthatja, hogy mi most intézkedtünk! Történt valami, és ezzel mindenki legyen elégedett.
Boldogtalanok a liberálisok
Általában ellenzéki oldalon, főként a liberális körökből szoktak kamatemelést sürgető hozzászólások érkezni. Árulja el, miért fontos nekik ennyire a kamatemelés és a pénzügyi szigor?
Természetesen a liberális barátaink most rettentő boldogtalanok, mert ők mindig a kamatemelésnek szurkolnak, és nem a magyar hazának. A kamatemelés, főleg a gyors emelés majdnem mindenkinek rossz ebben az országban, kivéve a pénzbefektetőknek. Ők még mindig zömében külföldiek. Egyrészt a devizaalapú kötvények, illetve a forint hátterű befektetések egy igen nagy része még külföldi hátterű. Jelenleg még a forintbefektetők 45-50 százaléka külföldi, akik valamilyen offshore paradicsomban csücsülnek. Ezek az emberek nagyon örülnének a kamat emelésének, és a liberális siserehad is ujjongana, ha ez történne. De erre még várniuk kell. Ha megtörténne a kamat emelése, akkor a külföldieken kívül mindenki más rosszul járna. Elsősorban az államkassza, ami minden egyes tizednyi emelésen 30 milliárd forintot bukna. Másrészt akinek hitele van, annak többet kellene fizetnie, mert egy alapkamat-emelés vinne magával mindent felfelé, az egész kamatrendszert megbolygatná. Komoly veszteséget szenvednének a magyar cégekek, illetve azok, akik nem fixálták a lakáshiteleiket. A külföldiek nyernének a kamatemelésen, a magyarok azonban veszítenének.
Mégis, mire kell figyelni?
Ki kell várni, hogy az Európai Központi Bank mit csinál majd a közeljövőben. Másrészt az infláció alakulását érdemes nyomon követni. Az infláció egyik hajtóereje az üzemanyagárak emelkedése, ami most mintha megállt volna. Jelenleg inkább szinten maradnak, vagy talán kis mértékben csökkennek is. A másik hatás az volt, hogy az év elején bizonyos termékek adója megnőtt. Bizonyos ócska élelmiszerek adótartalma emelkedett, aminek hatása természetesen jelentkezik az inflációban. A következő hónapokban azt kell figyelni, hogy az infláció kitör-e a 2-4 százalékos türelmi zónából. Ennek nem sok esélyt adok. Az infláció 2,9-3,1 százalékos sávban fog mozogni az első félévben. Ha pedig a Jóisten megsegít minket, akkor a második félévben mérséklődni fog az infláció üteme.
Kiemelt kép: MTI/Földi Imre
apro_marosan_petergabor
2019-04-05 at 06:23
Boros elég érthetően összefoglalta a témát,
0,1% emelés = -30 milliárd az államnak.
Ennyivel több a külföldiek zsebébe.
A többin kár rugózni.
bl
2019-03-28 at 06:06
Szép dolog az univerzális egyenértékes, de ha dedikált forintok keringenének a gazdaságban, mélyebb elemzéseket lehetne végezni arról, hogy mi okozza például az inflációt…. 🙂
Namond
2019-03-28 at 13:29
bl
“mi okozza például az inflációt….”
Ez egy beugrató kérdés?
A válasz a deflációt okozó dolgok ellentéte.?
Az alap kérdés az: az infláció jelzés, vagy eszköz?
Az igazi kérdés az előzőre adott választól függ.??
Hesslerezredes
2019-03-28 at 15:49
Mindig a kínálat szűkössége, első helyen. Második helyen: a pénzkibocsátó államrend összeomlása (a bizalom elvesztése).
Namond
2019-03-27 at 19:57
Csak úgy a tréfa kedvéért;
A forint erősödése nem csökkentené a pénzpiacokon forintban megjelenő pénzmennyiséget?
Egyúttal nem javítaná vásárló erőt és azon keresztül árúpiac kínálatát?
Ez nem lenne egyúttal eléggé kedvező az infláció csökkenésének?
Hesslerezredes
2019-03-27 at 16:33
Azon már gondolkodott valaki – rajtam kívül! -, hogy mi lesz akkor, ha a németek és bűntársaik a most beözönlött patkányhadnak állampolgárságot adnak? És ezek, mint immár európai uniós állampolgárok megjelennek mondjuk nálunk és elkezdik felvásárolni a lakásainkat? Kérditek miből? Hát Soros (és a háttérhatalom) és a gazdag Öböl-menti államok által rendelkezésükre bocsátott pénzből/hitelből. Mert a jelenlegi katasztrofálisan szar társasházi törvényünk ezt nem tudja kivédeni. És tudjátok mi lesz? megmondom: az, mint amikor azt kérdik, hogyha egy hordó szarba egy csepp bort tesznek, mit kapunk? Szart. És ha egy hordó borba egy csepp szart tesznek, mit kapunk? Akkor is szart. Ha egy társasházba egy 30 tagú arab család beköltözik, akkor onnan garantáltan el fog mindenki menekülni, méghozzá szarér-húgyér’ eladott lakásokból! És akkor kiderül, hogy sajnos semmit nem ért az összes erőfeszítés kerítés, meg migránsbefogadási vétó ügyében! Ki leszünk vásárolva és bádogvárosokban fogjuk végezni, a muszlimok meg vér nélkül elfoglalták a hazánkat és betelepedtek! Ezt akarjuk?
polizza
2019-03-27 at 12:53
A bérek szépen kétszámjegyű százalékos mértékben emelkednek.
Jó dolog, egyetértek.
Viszont aki pl akár csak 2 évvel ezelőtt nyugdíjba ment, még ha jó is volt a kezdő nyugdíja – kis emberhez képest jó! -, rohamosan veszít. Infláció állítólag csak ennyi, meg annyi, de érezhetően többe kerül minden héten vásárlás, egyre kevesebbet engedhet meg magának.
Persze neki, mikor jól keresett, akkor nem engedték, hogy nyugdíjjárulékot fizessen egy limit felett. Most már lehet, a mostaniak már magasabb nyugdíjakat fognak kapni.
A régebbiek meg úgy járnak, mint a 70-es, 80-as években nyugdíjba menők, ha nem haltak meg elég korán, végére már csak filléreket kaptak, csúróskodhattak – most nem azokról beszélek, akik nem fizettek, vagy csak minimálbér után fizettek, hisz olyasmit akkor nem is igen lehetett. Max a maszekok, meg családtagjaik.
Balázs Demeter – a kamat lehet emelkedik, de a forint meg erősödik – ha vannak még, akik annak alapján fizetnek.
Hesslerezredes
2019-03-27 at 13:45
Igen, ez mind igazság, amit elírtál. Ott hibázott/zik a Fidesz, hogy a bérkiáramlással együtt nem teremtett kínálatot nemcsak a közfogyasztási cikkek piacán, akár egy állami kiskereskedelmi hálózat (Hangya-Szövetkezet pld.) megteremtésével a többi multinak, hanem pld. a lakáspiaccal (CSOK) összefüggésben nem gründolt állami építőipari cégeket, hogy ne legyenek kvázi monopol helyzetben – mint most – a magán építőipari vállalkozások. Bizony a piacgazdaság nem csak attól piac-gazdaság, hogy abban tombolnak a magánvállalkozások, hanem attól is, hogy abban az állam is részt vesz versenyzőként is!!!
Hesslerezredes
2019-03-27 at 13:45
…leírtál, (én írtam el…)
Hesslerezredes
2019-03-27 at 11:39
Valójában engedni kell, hogy a bérek szépen emelkedjenek. Ez – amíg a kínálat fel nem zárkózik – járhat bizonyos inflációval, de magasabb bérek magasabb járulékokat/adókat (is) jelentenek, tehát egy része a pénznek ezen az ágon visszamegy az államhoz, ugyanakkor a kínálatot képező vállalkozások magasabb/több bevételre tesznek szert, több ÁFA-t, több adót perkálnak be az államnak, tehát a pénz egy része ezen az ágon is visszamegy az államnak. Valójában nincs bérinfláció (megfelelő kínálati lehetőségek mellett)! Ez a paradoxon az, amit a libsi közgazdászok képtelenek megemészteni. Gazdag László kitűnő cikkeit kell elolvasni ehhez; a Kapu-ban jelentek meg rendszeresen.
Mátyás
2019-03-27 at 11:22
A FED-el kapcsolatosan érdemes megnézni a Pénz mesterei c. dokumentumfilmet.
Hungary
2019-07-04 at 23:13
Amerikának egyébként nincs “vagyona” és saját “pénze”, értéktelen az Amerikai dollár, korlátlan mennyiségűt nyomtatnak, még régen erről egy nagyon jó dokumentumfilmet láttam..:)Mindenki lehetne úgy gazdag, ha korlátlan mennyiségű pénzt nyomtatnának..:)
Netta
2019-03-27 at 10:58
Már bejelentették az emelést.
Bankár
2019-03-27 at 11:19
Nem tudom Ön honnan tájékozódik, de nem volt ilyen döntés!
https://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-hirek/szukitette-a-kamatfolyosot-az-mnb-1426819/
Netta
2019-03-27 at 11:28
“Hosszú évek után először fordulat állt be a Magyar Nemzeti Bank politikájában, miután tegnap a döntéshozó testület a várakozásokkal összhangban kamatot emelt.”
Magyar Nemzet -Új korszakot nyit a jegybank címmel
Zia
2019-03-27 at 13:09
Igen! Az overnight kamatot megemelték -0,15-ről -0,05-re.(de még mindig az a banmk vagy pénzügyi befektető fizet aki beteszi a pénzét)
https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kozlemenyek/2019/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2019-marcius-26-i-uleserol
Bankár
2019-03-27 at 14:37
” A jegybank az egynapos betéti kamatot 10 bázispontos emeléssel –0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul 0,9 százalékon tartotta.”
Ez még nem kamatemelés!