Az európai helyreállítási alap csak úgy működik, ha az unió nem próbál meg pénzügyi köntösben politikai üzeneteket közvetíteni – szögezte le Boros Imre közgazdász. Véleménye szerint létezik egy olyan elképzelés, hogy az egész pénzhatalmi elit a dollár helyett rátelepszik az euróra és Amerika csak a mellékág lesz. Ez nem feltétlenül Német Birodalom lenne, hanem egyfajta német bázisú szerveződés, és a pénzbirodalom Németországot tekintené gazdaállamnak. Erre komoly lehetőség van, mert az euró felett nincs semmiféle kontroll: úgy lebeg Európa felett, mint Mohamed koporsója.
Ez a gigászi, 750 milliárd eurós mentőcsomag létrehozása felveti egy új Európai Birodalom létrehozásának lehetőségét. Kövér László a parlamenti felszólalásában is erre a veszélyre hívta a fel a figyelmet. A házelnök Bibó Istvánt idézte és keményen ellenezte egy új Német Birodalom létrehozásának tervét. Reális ez a veszély Ön szerint?
Európában a birodalmi építkezésnek nagy hagyományai vannak. Volt egykor a Szent Római Birodalom, vagy volt valaha a Német-Római Birodalom. Ha valaki éppen felkapta a birodalomépítés zászlaját, az furcsa módon mindig császárt csinált magából. Ezt tette Napóleon, ezt tették a németek, és kissé nevetséges módon ezt tették az osztrákok is. Bár egy ideig a szimbolikus birodalom vezetői voltak, de amikor 1806-ban le kellett mondaniuk a német császári címről, akkor is megtartották maguknak az “Ausztria császára” címet. Ebből látszik, hogy egy Európai Birodalomnak történelmi előzményei vannak.
Most azonban Európai Unió van és birodalomról senki sem beszél, csak “egységes” Európáról.
Az Európai Unióban soha nem beszéltek nyilvánosan “birodalmi szándékokról”, és az alapításkor is mélyen hallgattak a témáról, de biztos vagyok benne, hogy már akkor is voltak hátsó szándékok. Azonban a ’60-as évek végén kitalálták, hogy az unió tagországainak gazdaságpolitikáját harmonizálni kell, aminek a vége egy közös pénz lesz. Ez már a birodalom felé tett első lépésnek számít. Most ugorjunk egyet a történelemben, amikor is 2000-ben létrejött a közös valuta, az euró. Ez úgy történt meg, hogy az Európai Központi Bank felett nincs államhatalom. Na, ez a tény már egyértelműen mutatja a birodalomépítési szándékokat. A jegybankokat mindig uralkodók és kormányok hozták létre, és a nemzetállamok erős kontrollt gyakoroltak felette. Ehelyett az Európai Központi Bankot a szervezett magánhatalom irányítja.
De már ez is a múlt. Létrejött a közös európai valuta, és már ez van, ha tetszik, ha nem.
A lényeg a lényeg: létrehozták az eurót, amely úgy lebeg Európa felett, mint Mohamed koporsója. Igazából nincs olyan intézmény, amely ennek a banknak parancsolna. Ha Európa nem parancsol az EKB-nak, akkor vajon ki? Azonban ezt is meg lehet fejteni. A 2008–2009-es válság erre választ adott. Emlékszünk, hogy akkor számos európai bejegyzésű bank elhasalt, mint például a Deutsche Bank vagy a Royal Bank of Scotland. Az akkori EKB-elnök Jean-Claude Trichet nem adott a bajbajutott bankoknak likviditást. Ekkor az amerikai jegybank nyúlt a zsebébe és 1000 milliárd dolláros tételeket utalt át Európába, és minden ment tovább. Ebből látszik, hogy az euró már a nemzetközi magán pénzbirodalom építkezése. Ugye a nagy ötlet az, hogy az Európai Birodalmat felülről kezdték el építeni. Mára azonban már kezdünk rájönni, hogy mire megy ki a játék? Az Európai Birodalom két lábon áll: az egyik, amelyről szó volt, az a pénzügyi. A másik ága az európai értékeknek és jogállamiságnak álcázott gumicsont. Idáig is egyértelmű volt, hogy a pénzügyesek be vannak építve a világhatalomba, de most derült ki, hogy a jogászok szintúgy részei ennek a rendszernek. Most azonban kapunk egy lehetőséget: mondhatjuk azt, hogy felejtsük el az egész jogállamiság-szöveget. Felejtsük el a hetes cikkelyt, mert különben vétózunk.
Ön szerint reális lehetőség egy magyar vétó? Orbán Viktor miniszterelnök ennek kapcsán azt mondta, hogy akkor a másik 26 ország jönne ellenünk.
Nem fogunk vétózni, csak akkor, ha az alapvető érdekeinket sérti a megállapodás. De akkor nemcsak mi fogunk tiltakozni, hanem például a lengyelek is. Az alapelv az, hogy megsegítsük azokat az országokat, amelyeket a Covid-válság lenyomott. Olaszország különben is már régóta bajban van, hiszen tíz év óta nem növekszik és minden évben deficites, következésképpen az adóssága csak egyre nő. Hasonló helyzetben van Spanyolország és Görögország, és részben Franciaország is. Érdekes, hogy Portugália és Írország valamennyire kijöttek az adósságcsapdából. Na, tehát a németek elhatározták, hogy a bajban lévőket valahogy kisegítik. Ám sima költségvetésből ezt nem lehet megcsinálni, mert túl nagy összeg lenne egyszerre. Ezért hitelt veszünk fel közösen, majd azt aszimmetrikusan osztjuk le. Akik nagy bajban vannak, azok sok készpénzt kapnak és kevés hitelt; azok az államok, amelyek jobban állnak, azok nem kapnak készpénzt, miközben nekik is törleszteni kell a hitelt.
A magyar kormány mellett más államok is élesen bírálták a pénz elosztásának módját. Úgy vélik, hogy ezáltal a “szegényebb” keleti országok járnának rosszul.
Mi, magyarok támogatjuk az európai helyreállítási alap létrehozását, hiszen szolidárisak vagyunk a többiekkel. Mindenki azt mondja, hogy szét akarjuk verni az uniót, pedig ez nem igaz. Csak ne felejtsük el, hogy mi még nem zárkóztunk fel, például görög szintre sem. Tehát a magyar kormány szerint a fejletlenebb országoknak ugyanolyan arányban kell készpénzt kapniuk, mint a bajba jutott tagoknak. Továbbá az is a feltételeink közé tartozik, hogy hagyják a jogállamiság-dumát, és a 7-es cikkely állandó emlegetésével is álljanak le.
Ha jól értem, rengeteg készpénzt és hitelt kapunk, akkor is, ha szükségünk van rá,és akkor is, ha nincs. Mit tegyünk vele?
Igazából hitelt felvenni nem a legnagyobb öröm az életben. Azonban az uniós konstrukciónak vannak előnyei. Egyrészt az, hogy jóval alacsonyabb kamatozású, mintha mi vennénk fel. Másrészt csak 2028-tól kell törleszteni, ami eléggé kedvező. Továbbá, ha a régió országai összefognak, akkor nagyon sok hasznos beruházást lehet belőle megvalósítani. Mondok mindjárt néhány példát is: a cseppfolyósított földgáz szállítására alkalmas LNG-terminálok építése, és ezek összekapcsolása a meglévő gázvezetékekkel. Az áramhálózatok összekapcsolásában is sok lehetőség rejlik. Az autópálya-hálózat fejlesztése, az Adriától egészen a Balti-tengerig. Hasonlóan nagy lehetőségek rejlenek a repülőterek kiépítésében. Ezeket a közös fejlesztéseket 7 év alatt meg lehetne valósítani, és mire törleszteni kellene a hitelt, addigra ezek a beruházások már termelnének és már jönne vissza a befektetett pénz. De hangsúlyozom: ez csak úgy működik, ha nem próbálnak meg politikai üzeneteket pénzügyi köntösben közvetíteni.
Tehát úgy véli, ha már van ez a hitelkonstrukció, akkor éljünk vele és használjuk ki a lehetőséget?
Igen, ez így van. Az a nagy szerencsénk, hogy most Németország az EU soros elnöke, mert vagy ők csinálják meg, vagy sohasem lesz belőle semmi. Ugye ők az elmúlt évtizedekben összehoztak egy kvázi nyugat-római birodalmat. Az ő gazdaságuk hasított, és az olcsó hitelek révén mindent el tudtak adni. Németországnak hatalmas érdekei vannak abban, hogy az uniós piacokat ne veszítse el. Ha az olaszok és a spanyolok kiszállnának az euróból, akkor a német export megakadna. Berlin most hajlandó terheket is vállalni, és vagy megoldják a problémákat, vagy nem. Ha nem, akkor vége az egésznek.
Tisztázzunk valamit! Ugye ennek a hitelnek nem feltétele az, hogy mi, magyarok belépjünk az eurózónába?
Nem, és semmiképp sem kellene belépni. A magyar forint megáll a saját lábán, és jelenleg nyugaton se erőlteti senki az eurózónába való belépésünket.
Említette, hogy ezt a mentőcsomagot 2008-ban nem készítették el, a Brexit után viszont nagy eurós mentőcsomaggal rukkoltak elő. Ez véletlen egybeesés lenne?
A brit politika mindig is hűvös távolságtartással figyelte a kontinenst. Például az angol konzervatívok már nagyon korán kiléptek az Európai Néppártból. Tudták, miről van szó, hiszen ők is egy birodalomépítő nemzet voltak: nehogy már bedarálják őket az új német birodalomba. De ez már mindegy, hiszen az angolok kiléptek, és így a németek nagyobb erőre kaptak. Ott lennének még a franciák ellensúlynak, de ők meg rá vannak utalva a németekre.
Olvasni olyan nyugati kommentárokat, amely szerint az egész mentőcsomag valódi célja az euró világpénzzé való átalakítása.
Valóban létezik egy olyan elképzelés, hogy az egész pénzhatalmi elit a dollár helyett rátelepszik az euróra, és Amerika csak a mellékág lesz. Ez nem feltétlenül Német Birodalom lenne, hanem német bázisú szerveződés lenne. Németországot tekintené gazdaállamnak a pénzbirodalom.
Ide, szinte a közvetlen szomszédságunkba települnének. Ez nekünk jó volna, vagy inkább rossz?
Semmi sem abszolút értelemben jó vagy rossz. Nekünk ebben az új helyzetben kellene léteznünk. Azt jó volna elérni, hogy Németország gazdasági kapcsolatai a V4-ek felé erősebbek legyenek, mint Franciaország irányába. Ma már a német gazdaság sok szempontból kelet felé tekint. Ha a most megkapott forrásokat hatékonyan használjuk fel, akkor a régió nagyon megerősödhetne gazdaságilag, amibe a V4-ek mellett Horvátország, Szerbia és a balti államok is beletartoznak. Most a magyar, a lengyel, a cseh felzárkózást meg lehetne valósítani. Ha a régió belső kereskedelme fellendülne, akkor nem lennénk mindenben a nyugatra utalva. Ez már egy 100 milliós piac lenne, és ha összefognának az itteni országok, akkor már sok mindent megoldhatnának maguk.
Tehát Magyarországnak az a nemzeti érdeke, ha fejlesztésekre fordítja az így bejövő pénzeket?
A spanyolországi és az olaszországi balliberális kormányoknak életbevágóan fontos ez a gazdasági mentőcsomag. Kitömnék a választóikat pénzzel, amivel megnyernék a választásokat. A többi nem érdekli őket, lesz, ami lesz. A spanyoloknál már alapjövedelem bevezetéséről beszélnek, de ez az ő dolguk. Nálunk ez a pénz gazdaságfejlesztésre menne el. Mi ebbe nem is hagyunk másoknak beleszólást. Magyarország fejlesztésre használja fel a pénzt; hogy mások mire, az az ő dolguk.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS