Borvendég Zsuzsanna: Vagyonátmentés – MSZMP-ből MSZP (A Modellváltás ’89 történelmi fesztivál programjából)

Az MSZMP-nek hatalmas vagyona volt, ennek tetemes része került át a rendszerváltást követően a pártemberek viszonylag kis létszámú csoportjának kezébe. Kialakult egy tőkés réteg a nyolcvanas évek végére, egy gazdasági elit. De hogy jöhetett mindez létre? Ezek az emberek olyan helyzetbe kerültek, hogy be tudtak szállni a privatizációba. A Modellváltás Fesztivál következő előadója Borvendég Zsuzsanna volt, aki az MSZMP vagyonátmentéséről osztott meg érdekes gondolatokat.

A szocialista gazdasági rendszerben elvileg nem létezhetett ilyen tőkés réteg, nem alakulhatott volna ki. A kutatások alapján a többi szocialista országban nem is jött létre ilyen erőteljes tőkés réteg, ez magyar sajátosság maradt a keleti blokkban.

Borvendég Zsuzsanna – Modellváltás ’89 – Tetszettünk Volna… ? Fotó: Horváth Péter Gyula

Hogy alakulhatott ez ki? A szocialista átalakítás során külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, az ő kizárólagos joguk volt az export és az import intézése. A termelés költsége tehát nem terhelt egy külkereskedelmi vállalatot sem, így csak a profitot kellett számolniuk. Azonnal megjelent ebben a szisztémában a korrupció. A hatvanas években már abszolút látható volt a korrumpálódás Magyarországon ebben a szektorban, sokan szinte már nem tudtak mit csinálni a felesleges pénzzel. Ekkoriban a magyar társadalom életszínvonala hihetetlen mélyen volt ehhez a szűk, de már akkor kirívóan gazdag réteghez képest.

Mitől volt különleges a magyar külkereskedelem? Kádár legitimációs problémái is szerepet játszottak a korrupt külkereskedelmi rendszer kialakulásában. Ekkor indult meg a puha diktatúra kiépítése, a legvidámabb barakk kialakítása, bizonyos jólétet kellett teremteni a magyar társadalom szélesebb rétegei számára, ehhez pedig tőke kellett. Kádárnak ehhez szüksége volt arra, hogy valahogyan behozza az országba a nyugati tőkét; Sztálin halála után ehhez már adottak voltak a feltételek. Kialakult egy közös érdek – a szovjeteknek szüksége volt a nyugati technológiára, nem voltak olyan tartalékai a technológiai versenyhez, mint a nyugatiaknak. A nyugati vállalatoknak pedig óriási piacokat jelentettek a keleti országok, ezért tehát a nyugati, kapitalista államoknak is érdeke fűződött az együttműködéshez.

Kádár úgy tudta megoldani ezt a tőkebevonást nyugatról, hogy szalonképessé tette a magyar kormányt és saját magát. 1956 után Kádár megítélésén változtatni kellett, ezt az új imázst érdekes módon 1957-ben már a nyugati sajtó is építeni kezdi. Előtte Kádárról azt mondták, hogy tankokkal tiporta földbe a magyar forradalmat, a legsötétebb arcát mutatták. Ez a közös gazdasági érdekek miatt megváltozott. Az 1960-as évekre a magyar ügynökök közül egyre többen beépültek nyugati sajtóegyesületekbe is, ahol egyre kedvezőbb híreket közöltek Magyarországról: tudatos manipuláció folyt.

Mindez az arculatszépítés előkészítés volt a befektetésre, hiszen így már legitimációs alap volt arra, hogy a nyugati cégek bejöhessenek Magyarországra. A Magyarországra beérkező nyugati technológia azonban a szovjeteket erősítette. Ez természetesen azt is bizonyítja, hogy az új módi nem Kádár magánakciója volt, hanem szovjet érdekből is történt.

A hatalmas nyereség és pénzmozgás miatt a műszaki hírszerzés rátelepedett a külkereskedelemre, Magyarország a keleti blokk zászlóshajója lett ebben a szegmensben, majdnem mindent be tudtunk szerezni nyugatról. A legtöbb embargós csatorna a nyolcvanas évekre már hazánkon keresztül vezetett Moszkvába.

Borvendég Zsuzsanna – Modellváltás ’89 – Tetszettünk Volna… ? Fotó: Horváth Péter Gyula

Ezt természetesen fel kellett építeni, vezetni kellett, ennek lett a következménye a kialakuló gazdasági elit. A külkereskedelemben a katonai hírszerzés sokkal erősebb volt, mint a belügyi hírszerzés. Már a hatvanas évek végére nagyon erős lobbijuk volt, erősebb például, mint az iparvállalati lobbi. Elképzelhetetlen pénzek tűntek el.

1972-ben született egy rendelet, amellyel lehetővé tették, hogy a külkereskedelmi vállalatok nyugaton cégeket alapítsanak. Vállalatalapítási láz indult el. 1968 előtt csak 14 magyar cég volt nyugaton, melyek természetesen titkosszolgálati fedőcégek voltak. Az 1980-as évek közepére 200 olyan magyar céget találhatunk már, mely a kapitalista világban működött. Offshore jellegű céghálózat épült ki a ’70-es, ’80-as évekre, pénzszivattyú, mely Magyarországról üzemszerűen lopta ki a pénzeket. Szovjet mintára alakult ki ez a rendszer is, melynek a fő célja az volt, hogy nyugati kommunista pártokat is pénzeljenek.

Az alapszisztéma a magyar külkereskedelmi vállalatokat uraló felső rétegnél megváltozott, hiszen egy idő után a beáramló pénzek már saját zsebre mentek; el lehetett tüntetni az offshore cégeknél a vagyont külföldön. Pontos számot nem tudunk, de hihetetlen mértékű csalás, lopás és sikkasztás zajlott, mai értéken számolva ezermilliárdok tűntek el. Ez már a Belügyminisztériumnak is sok volt: nyomozás is indult egy olajkereskedelemmel foglalkozó céggel szemben például, akik iráni olajat juttattak Amerikába Magyarországon keresztül. Olyan arcátlanul loptak, hogy makrogazdasági szinten is látható nagyságrendű és kirívó veszteségeket okoztak Magyarországnak. Csak ez az egy cég dollárszázmilliós veszteséget okozott a magyar államnak és a magyar társadalomnak.

Budapest, 1988. január 20.
Hardy Ilona (b4), a Budapest Bank Rt. Értékpapír Iroda Értékpapírforgalmazási osztályvezetője beszél az első tőzsdenapon az értékpapír-kereskedelem összehangolását célzó megállapodás résztvevőihez a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A zártkörű találkozón nagy volt az érdeklődés. A forgalomban lévő, 7,5 milliárd forint értékű vállalati kötvények mintegy 1 százaléka cserélt gazdát.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

A nyolcvanas években próbálta visszaszerezni ezeket a pénzeket az állam. Csak az 1989-ben megtalált pénz az évi államháztartási hiány 20 százaléka volt, és ez csak az az összeg, amit ki tudtak nyomozni.

Becsülhetően az államadósság 2,8-szorosa került ki offshore cégekhez a ’80-as évektől (1980 és 2010 között). Akkori dollárban ez közel kétszáznegyvenkét (!) milliárdos nagyságrendet jelent.

Hol jön képbe az MSZMP vagyonátmentése? Az offshore cégekbe kimentett pénzek egy része visszatért, a kilopott pénzek érkeztek vissza nyugati tőkének álcázva. Ez a szűk tőkés elit az állami vagyon privatizációjában ennek segítségével részt tudott venni és tudott még nagyobb részt kihasítani a nemzeti vagyonból.