Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát szerdán a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. Az ügy több más vádlottja esetében is enyhítette, néhány esetben helybenhagyta a táblabíróság az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
A brókerbotrány 2003-ban, Szász Károly PSZÁF-elnök megverésével robbant ki. Szász nem sokkal később úgy nyilatkozott, hogy egy konkrét PSZÁF-vizsgálat állt a támadás hátterében. A vizsgálatot lezáró határozatból kiderült, hogy az útépítésekhez geotextíliákat gyártó Pannonplast felett szabálytalanul vette át az ellenőrzést két cég, a Britton Kft. és a Pevdi Kft. Mégpedig úgy, hogy 2003. január 30. és február 5. között a K&H Equities Rt.-nek, a K&H Bank brókercégének ügyfélkörébe tartozó befektetők 1,2 milliárd forintért több mint 950 ezer Pannonplast-részvényt vásároltak a tőzsdén. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. Kulcsár és bűntársai milliárdokat részvényekbe, ingatlanokba fektettek a Brittonon keresztül. A készpénzes hozamkifizetések 4-4,5 milliárd forintra rúgtak. Ezt a pénzt offshore cégeken keresztül vették fel, egy szír pénzváltónál átváltották, és készpénzben Kulcsár sofőrjének, Szekér Gyulának, azaz Taxis Gyuszinak segítségével átadták az ügyfeleknek.
Kulcsár Attila nem beszélt az ügy politikai szálairól. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Öt évet kapott jogerősen
A 2003 nyarán Bécsben elfogott Kulcsár Attila az eljárás első éveiben a nyomozó ügyészek előtt magára és későbbi vádlott-társai egy részére is terhelő vallomást tett. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. A táblabíróság azonban megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. Kulcsár Attila az eljárás alatt különféle nyilatkozatokat tett, voltak részleges beismerései, tegnap pedig az utolsó szó jogán bocsánatot kért. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd. A Fővárosi Törvényszék 2015-ben hozott megismételt elsőfokú ítéletében a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést Kulcsár esetében hat év hat hónapra csökkentette. A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. Mivel mind a vádlottak és védőik, mind az ügyészség fellebbezett, az ügy a táblabíróságra került, amely szerdán jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát. Az ügy több más vádlottja esetében is enyhítette, néhány esetben helybenhagyta a táblabíróság az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Több politikus neve Kulcsár naplójában
Kulcsár Attilát korábban arról kérdeztük, hogy tudomása szerint vannak-e olyan személyek, esetleg politikusok, akik hiányoznak a vádlottak padjáról, de erre a bróker kitérő választ adott, majd azt mondta, hogy ennek már „nincs jelentősége”. Ettől függetlenül érdemes megemlékezni a bűncselekmény politikai szálairól is: az eljárás kezdetén több ismert politikust is hírbe hoztak a botránnyal, köztük Karl Imrét, az MSZP volt pénztárnokát, Puch Lászlót, illetve Baja Ferencet is. Kulcsár lefoglalt naplójában például az szerepelt, hogy Bajával hétszer is találkozott, ráadásul négyszer saját Jászai Mari téri lakásán, amely egyben a Britton székhelye is volt. De a bróker Kovács László ex-MSZP-elnök és külügyminiszter állítólagos akkori barátnőjével és a MEH akkori humánpolitikai helyettes államtitkárával, Kodela Lászlóval is tartotta a kapcsolatot, aki ráadásul állandó belépőt adott Kulcsárnak a kancelláriára. A botránnyal összefüggésben felmerült Lamperth Mónika egykori belügyminiszter, és férjének, Jegesy András ügyvédnek, Horváth Csaba, Kiss Péter MSZP-s, illetve fideszes és MDF-s politikusok neve is.
Az MSZP volt pénztárnoka is a hatóság célkeresztjébe került, de végül elhalt az ellene és képviselőtársa, Baja Ferenc ellen indított nyomozás. Fotó. valasz.hu
Szocialista nagyvadak után nyomoztak
A politikusok közül Baja és Puch a Központi Nyomozó Főügyészség elődje, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal látókörébe is került, de 2006-ban végül megszüntették a nyomozást. Az ügyészek azért kezdtek el vizsgálódni és indítottak vesztegetés miatt nyomozást, mert Kulcsár Attila azt állította, a két politikus több tízmillió forint kenőpénzt kapott. A bróker Baja kapcsán például arról beszélt, hogy a Synergon Rt. vezérigazgatója megkereste őt a cég kormányzati megrendelései érdekében, Kulcsár pedig felvette a kapcsolatot az általa már korábban ismert Baja Ferenccel, aki az egykori üzletágvezető állítása szerint a segítségért cserébe az állami megrendelések értékének 10 százalékát követelte magának. Egy másik vallomása szerint pedig még 2002 nyarán kereste meg őt Puch László és Mészáros János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) akkori igazgatósági tagja azzal, hogy tudnak neki segíteni a Prudent Invest Rt. megszerzésében. Puch László az ügyintézésért 20 millió forintot kért előre, a privatizációt csak 2003 elejére ígérte, de az végül elmaradt. Puch László egy 14 millió forint értékű személygépkocsit kapott, a maradék hatmillió forintot pedig készpénzben küldte el neki Kulcsár Attila – áll az elsőrendű vádlott egyik ügyészségi vallomásában.
A titokzatos “Gyurcsányi”
Az ügy politikai színezetét erősíti még, hogy az ügy kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor MSZP-s önkormányzati képviselő volt, ahogy az sem elhanyagolható tény, hogy vádlott-társát, Bitvai Miklóst az ügyészség azzal is vádolta, hogy 2003-ban átvett ötvenmillió forintot Kulcsártól, hogy azt juttassa el az akkori SZDSZ-es gazdasági miniszterhez, Csillag Istvánhoz. A vesztegetési pénz célja az lehetett, hogy a miniszter akadályozza meg, hogy a Pannonplast-részvények fő tulajdonosa hitelt kapjon a Magyar Fejlesztési Banktól ahhoz, hogy a többségi tulajdonát meg tudja őrizni a tőzsdei cégben. Figyelemre méltó az is, hogy a mai napig az sem derült még ki, hogy ki lehetett az a titokzatos “Gyurcsányi” nevű ember, akinek a neve az ügy lehallgatási jegyzőkönyveiben szerepel, amely Bitvai Mikós és Kulcsár Attila beszélgetését tartalmazta. Bitvai azt mondta a brókernek, hogy beszélt Bodnár Zoltánnal, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezetőjével, aki „Gyurcsányi” segítségét fogja kérni: „Bodnár szól Gyurcsányinak, hogy szar lehet belőle, mert a papírjaim nem egészen jók”. A papírokon az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek azokat az utalási megbízásait értette Bitvai, amelyekkel több milliárd forint közpénz került a vád szerint a Kulcsár által is működtetett rendszerbe.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS