Pesti Srácok

Brit főrabbi: elmosódtak a határok az ártatlan palesztinok iránti aggódás és a terrorizmus támogatása között

Brit főrabbi: elmosódtak a határok az ártatlan palesztinok iránti aggódás és a terrorizmus támogatása között

Az utóbbi hetek palesztinpárti tüntetésein "csúnyán elmosódtak" a határok az ártatlan palesztinok sorsa iránt aggódók és a Hamász terrorizmusának támogatói között – írta szombaton megjelent cikkében Sir Ephraim Mirvis, a 300 ezres lélekszámúra becsült brit zsidó közösség országos főrabbija.

Mirvis a The Times című konzervatív brit napilapban közölt írásában felidézi, hogy Manchesterben már a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által Izrael ellen október 7-én elkövetett támadás másnapján nagyszabású tüntetést tartottak, "Manchester támogatja a palesztin ellenállást" feliratú transzparensek alatt. A főrabbi szerint mindez olyan világnézetről árulkodik, amelyben csecsemők szándékos lemészárlását, nők megerőszakolását, civilek lefejezését "ellenállásként" lehet bemutatni.

Mirvis hangsúlyozza: a palesztin lakosság iránti aggódás és a Hamász terrorizmusának támogatása közötti határok nemcsak a tüntetéseken mosódtak el, hanem azokban a mecsetekben is – jóllehet ezek kisebbségben vannak –, amelyekben gyűlöletre, sőt erőszakcselekményekre uszítják a hívőket a zsidók ellen, miközben a muszlim vallási elöljárók többsége hallgat. Sir Ephraim Mirvis leszögezi: az emberiességen ejt szégyenfoltot az a tény, hogy a jelek szerint oly sokan nem érzékelik a Hamászt és Izraelt elválasztó morális távolságot.

PestiSracok facebook image

– írta a The Timesban közölt cikkében a brit főrabbi. Londonban és több más brit nagyvárosban a Hamász októberi terrortámadása óta minden hétvégén nagyszabású palesztinpárti tüntetéseket tartottak, amelyeken rendre több tízezren vettek részt, és a szervezők a következő hetekre is hasonló demonstrációkat terveznek.

Éles vita bontakozott ki a jövő szombatra tervezett hasonló tüntetés körül, az a nap ugyanis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulója, amely Nagy-Britanniában hagyományosan a háború áldozatainak emléknapja. A jövő heti tüntetés szervezői megígérték, hogy a demonstráció elkerüli a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph környékét, amely minden évben a központi megemlékezés helyszíne.

Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szombati nyilatkozatában provokatívnak nevezte a jövő szombati emléknapra tervezett tüntetést. Sunak szerint fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a demonstráció során meggyalázzák a Cenotaph-ot és más háborús emlékműveket. Suella Braverman brit belügyminiszter szombati nyilatkozatában "gyűlöletfelvonulásnak" minősítette a jövő hétre tervezett tüntetést. Braverman szerint is egyértelmű a közrend súlyos megsértésének, erőszakcselekmények elkövetésének a kockázata, ha az emléknapra meghirdetett demonstrációt megtartják.

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.