Brüsszel már azonnal megengedő, ha Németország szeretne az orosz vakcinából
Az Európai Unió tagállamai az uniós oltási stratégiában szereplő oltóanyagokon kívüli vakcinákat is beszerezhetnek és alkalmazhatnak állampolgáraik beoltására – közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján, csütörtökön, annak kapcsán, hogy Németország tárgyalásokat kezd az orosz vakcina, a Szputnyik beszerzéséről. Emlékezetes: amikor Magyarország szerződött, akkor óva intett ettől az unió – írta meg az Origo.
Egy azzal összefüggésben feltett kérdésre, hogy Németország csütörtökön bejelentette, tárgyalást kezd Oroszországgal az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcina beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül, Eric Mamer azt válaszolta: a tagállamoknak lehetőségük van tárgyalni és beszerzési megállapodásokat kötni azokkal a gyógyszergyártókkal, amelyeknek a vakcinája nem szerepel az uniós oltási programban.
Ez nem jelenti az uniós oltási stratégia végét
– fogalmazott. Hozzátette azonban: az uniós oltási programban szereplő vakcinák beszerzését illetően a tagállamok nem térhetnek el a közösen létrehozott megállapodásokban rögzített feltételektől.
Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (négyszázmillió adag), a BioNTech-Pfizer (hatszázmillió adag), a Moderna (négyszázhatvanmillió adag), az AstraZeneca (négyszázmillió adag), a CureVac (négyszázötmillió adag) és a Sanofi-GSK (háromszázmillió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a sajtótájékoztatón kiemelte: az uniós testület számára a legfontosabb, hogy biztonságos oltóanyagok kerüljenek az uniós piacra. A beoltás és az oltási kampány ugyanakkor tagállami hatáskörbe tartozik. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) fontos megállapításokat tesz az oltóanyagok biztonságára és a hatékonyságára vonatkozóan, mivel azonban az oltási politika tagállami hatáskör, a tagországok dönthetnek úgy, hogy az EMA ajánlásainál szigorúbb megközelítést követnek az oltóanyagok esetében. Egy tagállam vonatkozó döntése ugyanakkor hatással lehet más tagországra is.
Mivel az oltási politika tagállami hatáskörbe tartozik, meghatározása az adott tagállam igényei és a saját maga által megállapított járványügyi helyzet alapján történhet
– mondta.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt