“Üdvözlöm és köszönöm Köztársasági Elnök Asszony döntését, még akkor is, ha az én kegyelmi kérvényem kapcsán nem foglalt állást” – írja közleményében Budaházy György, akit a megismételt elsőfokú eljárásban 17 év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék. Mint ismert, Novák Katalin államfő december 27-én a Budaházy-ügy, más néven Hunnia-ügy 17 vádlottja közül hetet eljárási kegyelemben részesített, ami azt jelenti, hogy ők innentől fogva nem büntethetők, mentesülnek a további eljárási cselekmények alól. Tíz vádlott esetében, akik közül 6-ot a törvényszék 10 év feletti büntetéssel sújtott, a köztársasági elnök úgy döntött, mivel rendkívül súlyosnak minősített bűncselekményekkel, bűnszervezeti minősítéssel vádolják őket, megvárja a jogerős ítéletet és azt követően határoz a kegyelmi kérvényről. Gaudi-Nagy Tamás szerint előremutató és üzenet is a mostani kegyelem, hogyha másodfokon is maradna a koholt terror vád, a többiek is bízhatnak a köztársasági elnöki kegyelemben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az államfő az igazságszolgáltatásba vetett hit megrendülését emlegette a közleményében.
Budaházy Györgynek és 9 társának tehát februárban ismét bíróság elé kell állnia a több mint másfél évtizede tartó büntetőeljárásban, ráadásul azon a Fővárosi Ítélőtáblán, ahová nemrégiben büntető bírónak nevezték ki a Hunnia-perben ítélkező bírót, Ignácz Györgyöt. Budaházy még így is óriási előrelépésnek tartja a mostani, csak néhány társát érintő kegyelmet, de azt kéri, hogy ha már tovább kell mennie ezen az úton és küzdenie az igazáért, azt legalább egy egyértelműen független, elfogulatlan bíróság előtt és egy tiszta, törvényes büntetőeljárásban tehesse.
10 vádlott kegyelmi kérvényéről – köztük Budaházy György ügyében csak a jogerős ítélet után dönt az államfő
Novák Katalin köztársasági elnök december 27-én kedden közleményben tudatta, hogy eljárási kegyelemben részesíti a Budaházy-ügy 7 vádlottját.
Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem. Az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről
-fogalmaz az államfői közlemény.
Mindez azt jelenti, hogy Budaházy György és 9 társa esetében az államfői állásfoglalás szerint tovább folytatódik a büntetőper. A 7 vádlott kegyelme azonnal hatályba lép, ők ebben az ügyben már nem büntethetők, innentől a vádlottak sorából is kikerülnek. A többiek – azok, akik közül hatan több mint 10 évet kaptak a megismételt elsőfokú eljárásban, úgynevezett végrehajtási kegyelmet kaphatnak majd, az egész eljárás végén.
Másodfokon pedig az ügy februárban folytatódik, jelen állás szerint a Fővárosi Ítélőtáblán, immáron 10 fővel a vádlottak padján.
Budaházy: “ha rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, liberális mozgalmár bíróktól mentes független bíróságot és törvényes eljárás az, amit kérek”
Örülök, hogy néhány meghurcolt társam számára véget ért ez a rémálom ügy. Meggyőződésem, hogy nagyon sokak kiállása benne van ebben a részeredményben, ezért mindenkinek köszönöm az eddigi kiállást és kérem, hogy segítsék tízünket a további küzdelemben is
-fogalmaz reagáló közleményében Budaházy György.
Megjegyzi ugyanakkor, hogy nem érti a vádlottak közötti megkülönböztetést, ugyanis a vád mindegyikük tekintetében egyformán súlyos és egységes a bűnszervezeti minősítés is. A vádhatóság azokra is évtizedes börtönbüntetést kért, akik most kegyelemben részesültek. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet, amelyben hét embert végül felmentettek annak az Ignácz György bírónak a szubjektív megítélése, aki ellen a tettenérhető elfogultság és egyéb vélt eljárási törvénytelenségek miatt panaszt tett és fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az egyik 2006-os áldozat, Gőbl György.
Mi eleve vitatjuk a vádak minősítését, mert valójában csak a “terror” minősítés miatt súlyosak az amúgy kisértékű rongálások. És a bizonyítottságot is. Azt gondolom, hogy mindezekért sem szerencsés Ignácz bíró ítéletét kiindulási alapnak tekinteni
-írja Budaházy.
Érdekes amúgy, hogyha módosulna a bűncselekmények minősítése és nincs terrorvád, a bűnszervezeti minősítés is megdőlhet.
Budaházy hozzáteszi, bízik abban, hogy Elnök asszony az új évben újragondolja az ügyet és egy második körben a többi tíz vádlott kérelmének pozitív elbírálása is megtörténhet.
Végül le kívánom szögezni, hogyha viszont rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, a magam részéről egy liberális mozgalmár bíróktól mentes független bíróságot kérek, ami megítélésem szerint nem lehet a Fővárosi Ítélőtábla
-jegyzi meg Budaházy.
Gaudi-Nagy Tamás bizakodó: ha másodfokon maradna a koholt terrorvád, a többiek is bízhatnak a kegyelemben
Közleményben reagált az államfői kegyelemre a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is. Az NJSZ szerint áttörés és biztató a továbbiakra nézve Novák Katalin köztársasági elnök döntése.
Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük – minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy biztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét
-fogalmaz a nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, melyet annak ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás jegyez.
Gaudi úgy látja, a mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a kegyelmi döntést úgy értelmezi, a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak.
Kiemelik, hogy a köztársasági elnök is megerősítette, az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét.
Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében
-áll az NJSZ közleményében.
Kitérnek rá, hogy a kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban. Mindez az érintettek számára azt jelenti, a miniszteri ellenjegyzést követően – semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.
Vezető kép: MTI/Földi Imre
Facebook
Twitter
YouTube
RSS