1956-os magyar forradalom és szabadságharc
Elhunyt Regéczy-Nagy László, ötvenhatos elítélt
Kilencvenhetedik életévében szerdán elhunyt Regéczy-Nagy László ötvenhatos ellenálló, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke, aki a Bibó-per harmadrendű vádlottja volt. A „bűne” az volt, hogy a szabadságharc leverése után fontos iratokat, visszaemlékezéseket juttatott ki Nyugatra Bibó Istvántól és Nagy Imrétől. 1957-ben tizenöt évre ítélték, 1963-ban szabadult Bibóval, Göncz Árpáddal együtt. Nagy Imre 1989-es újratemetésében is közreműködött, 1996-tól volt a TIB elnöke – írta megemlékezésében a Mandiner.
Elhunyt Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke
Életének hetvenötödik évében elhunyt Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke. Idősebb Lomnici Zoltán, a szövetség tiszteletbeli elnökének közleménye szerint Sántha Gábor március 14-én hunyt el váratlanul.
A képmutatás csúcsa – Dobrev Klára megrendülten gondol a véreskezű kommunista nagyapja áldozataira
Dobrev Klára ma végérvényesen is elnyerte a legvastagabb arcbőrrel rendelkező politikus címét: a DK EP-képviselője a Facebookon emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól, és azt írta, hogy minden diktatúrát, amely gyilkol, egységesen kell elutasítani és legyőzni. Dobrev a gyilkosokat elítélte a rendszerükkel együtt, csak azt felejtette el, hogy nagyapja, Apró Antal is ennek a rendszernek a kiemelkedő politikusa volt és rengeteg magyar ember vére tapad a kezéhez.
Wittner Mária: a véreskezű kommunisták utódai még ma is politizálnak és ártanak az országunknak (Videó)
A PestiTV Boomerlázadás című műsorában Stefka István és Göblyös Sára Wittner Máriát látták vendégül, a beszélgetés fő témája a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja volt. Wittner Mária '56-os szabadságharcos, később halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt túlélő. Ő vádolta meg először – 2001. február 25.-én – a Magyar Országgyűlésben azokat az élő és elhunyt kommunista, szocialista politikusokat, akik részt vettek a forradalom utáni véres terrorban, a leszámolásban. Wittner Mária nevét az ország a rendszerváltás után ismerhette meg.
Brusznyai Árpádot 63 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki a kommunisták
Brusznyai Árpádot, az 1956-os forradalom egyik legtisztább és legnemesebb hősét 63 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki a kommunisták – írja közösségi oldalán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Miért nincs a szovjet megszállás áldozatainak egy rendes emlékműve? – Szakály Sándor a Plebejus Polbeatben (videó)
A Plebejus Polbeat vendége Szakály Sándor, magyar történész, az MTA doktora és a Veritas Intézet főigazgatója volt. Arról beszélgetett Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal, hogy milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére. Történelmi tény, hogy Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit, hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket.
„Megismertem a hazugságot a máig Népszavának hazudott Pártszavából” – Veszely Ferenc költő kalandos élete, 2. rész
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 ezer kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig – a fentiek okán – érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Második rész.
A népmesei hős, aki túljárt Kádár pribékjeinek az eszén – Hat évig bujkált egy veremben a kesztölci forradalmár
Hat évig bujkált a konyhája alatti gödörben Simonek Lukács, a kesztölci forradalmár. Simonek története olyan, akár egy népmese. Azt mondta, „nem volt ő egy Monte Christo, de a katonák hajszállal butábbak voltak őnála”. Simonek volt a község vezetője a forradalomban, és amikor el akarták kapni, azt mondta, még bemegy a családjától elköszönni. Aztán elszökött, bujkált, túljárt Kádár pribékjeinek az eszén. Tóth Eszter Zsófia történész írása.
Latorcai: ma is össze kell fogni a kultúránkat veszélyeztető támadással szemben
1956 forradalma azt üzeni a mai embernek, hogy össze kell fognunk a kultúránkat veszélyeztető támadásokkal szemben, hiszen csak így lehetünk sikeresek – hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott megemlékezésen, Pápán.Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
