2019-es ep-választás
A DK meglepetésmandátuma és Czeglédy mentelmi joga, avagy ki megy és ki marad?
A választási eredmény jogerőssé válásáig illeti meg mentelmi jog az EP-képviselőjelölteket; ezt követően Czeglédy Csaba csak akkor tudja elkerülni a bíróság elé állítást, ha valamilyen váratlan fordulat folytán a DK listájának 36. helyéről mandátumot szerez. Ez akkor lehetséges, ha a Gyurcsány-lista első négy helyén szereplő jelöltek, azaz Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ara-Kovács Attila közül valaki önként úgy dönt, hogy nem megy Brüsszelbe. Megkeresésünkre a Nemzeti Választási Iroda kommunikációs főosztályvezetője azt mondta, legkésőbb június 13-ig jogerőre emelkedik az EP-választás eredménye; ha bárki bejelentené, hogy lemond a mandátumáról, azt ezt követően teheti meg; a jelölő szervezetének ez esetben 30 napja lesz, hogy megnevezze, kinek adja át a mandátumot; képviselő ez esetben bárki lehet, aki az adott párt listáján szerepel, függetlenül attól, hogy hányadik helyen. Facebook-manipuláció, avagy az ellenzéki erősorrend átrendeződése és egyéb „összeesküvés-elméletek”
2002-ben tévedtek először lényeges kérdésben a közvélemény-kutató intézetek Magyarországon, és akkor mindegyik. 2002-ben körülbelül 10 százalék körüli Fidesz-előnyt mértek a választások előtt, de végül minimális listás MSZP-s győzelem lett a dolog vége. Utólag egy összetett választási manipuláció képe bontakozott ki, amelyben komoly szerepet játszott a láncszavazás, a suttogó propaganda, az, hogy arra kérték az MSZP akkor még több százezres aktivistahálózatának tagjait, hogy ne mondják meg a közvélemény-kutatóknak, kire fognak szavazni, és az is, hogy egyetlen kormánybarát vagy független közvélemény-kutató intézet sem működött akkor hazánkban.