2023
Június 15-én indul a regisztráció a Nyári diákmunka programra
A 2013 óta futó kezdeményezés elsősorban bértámogatással ösztönzi a középiskolások, egyetemisták vakációs foglalkoztatását, ami érdemben segíti elő a fiatalok munkatapasztalat szerzését. A portál azt írja, hogy idén nyáron 3,5 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a jogosultak - írja az uzletem.hu. A programba 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban éppen nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok jelentkezhetnek. A támogatásokat önkormányzatok, és a mezőgazdaságban, turizmusban vagy vendéglátásban működő vállalkozások hívhatják le. A sikeresen pályázók legfeljebb 2 hónap időtartamra, napi 6 órányi munkavégzéshez kapcsolódó munkabért kaphatnak. 2023-ban sincs kiegyezés, meghátrálás és békejobb
Ilyenkor, újév első napjaiban érdemes számot vetni azzal is, hogy vajon mi várható az idei évtől. Alapjáraton ez nem volna egy igazán komoly kérdés, hiszen az ilyen köztes éveket az olyan emberek, akik a közéletben evickélnek, legyenek azok politikusok, újságírók vagy egyebek, szeretik a leginkább csak átvészelni. Ilyenkor ugyanis nincs akció. Nincs akció, mert nincsen egyetlen választás sem. Az országgyűlésit magunk mögött hagytuk, az önkormányzati és európai parlamenti pedig még bőven több mint egy év múlva következik majd. Nyilván, a kampányidőszak ez év végén kezdetét veszi majd, de az is mennyire messze van? Nem kérdés tehát, hogy 2023 egy épelméjű, normális világban egy békés év volna. Most pedig pontosan tudjuk, hogy nem lesz. Sőt, talán viharosabb lehet 2022-nél is. Szalai Piroska a PS-nek: Nem igaz, hogy Románia előttünk jár, viszont a cseheket régóta üldözzük – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Romániát és Bulgáriát előzzük, de a csehek például jó ideje előttünk vannak keresetek tekintetében. Ezt a hátrányt még a Gyurcsány-éra alatt szedte össze az ország – állítja Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az évi átlagfizetésekről nemrég közzétett lesújtó adat, miszerint az uniós rangsorban csak Bulgáriát előzzük meg, viszont nagyon nem stimmel – állítja Szalai Piroska. A szakértő szerint ez esetben összekeverték a szezont a fazonnal. Az Eurostat által közétett adatsor valójában nem az átlagfizetésekről szólt, hanem teljesen másról, mégis úgy ment át a hazai médián, mintha Magyarország a sor végén kullogna – avat be Szalai Piroska. Hogy pontosan ki és mit értett félre, kiderül a beszélgetésből. Bár hazánkban tényleg nőttek a reálkeresetek, ami ma a kevés kivételek közé tartozik az EU-ban, derűre jelenleg kevés ok van, hiszen a többi között a magas élelmiszer- infláció miatt rossz a magyar emberek közérzete.