armand hammer
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hammer, aki mintha Soros mestere lett volna – Egy gátlástalan filantróp véres felemelkedése
Pénzmosás, csempészés, meggyilkolt arisztokratáktól elvett ékszerek – így építette fel birodalmát a szovjetek kedvenc amerikai apa-fia párja, Julius és Armand Hammer. Julius egy odesszai zsidó kereskedő fiaként költözött Amerikába, ahol Lenin híve, majd legjobb üzleti partnere lett. Mivel az amerikai elhárítás lebuktatta, majd börtönbe dugta, fia vette át a stafétát, aki más amerikai milliárdosokat is meggyőzött a szovjet befektetésről. Például Henry Fordot. Hammer ócska búzát vitt a meggyilkolt orosz arisztokraták ékszereiért cserébe, nem számított, honnan jött a pénz, csak annak mértéke. A legdurvább, hogy a meggyilkolt cárevics hihetetlenül értékes modellhajóját is megszerezte, amit eladott egy amerikai bűnözőnek. Utóbbi ezzel köszönte meg az amerikai elnöknek, hogy az amnesztiát adott neki. Ettől fogva a vérrel bemocskolt modellhajó Franklin D. Roosevelt asztalának dísze volt. Mintegy összefoglalva mindazt a mocskot és fertelmet, amit a bolsevikeknek köszönhetünk, és amihez sok nyugati vígan vagy ostobán asszisztált. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozatát! Borvendég Zsuzsanna sorozata: Henry Ford és a többi nagytőkés – Lenin és a totális állam felépítésének elhallgatott támogatói
Hálózatok egykor és most – elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en! A harmadik rész főszereplője Lenin és azok az amerikai nagytőkések, akik részt vettek a szovjet totális birodalom felépítésében. Volt közöttük olyan, aki ma már jórészt ismeretlen (Armand Hammer), és olyan is, akit mindenki antikommunistaként (és antiszemitaként) is ismer. Utóbbi Henry Ford. „Az ötlet leegyszerűsítve arról szólt, hogy bolsevikok átadják az orosz ipari létesítményeket a nyugati – elsősorban amerikai – nagytőkés beruházók számára bérleti szerződések, koncessziós megállapodások formájában. A koncessziós program azonban nem érintett minden területet. A hivatásos forradalmi hevülettel rendelkező bolsevik vezetők nagyon jól tudták, hogy kiépített hálózataikra továbbra is szükségük lesz, vagyis meg kell oldani ezek irányítását, finanszírozását. A külkereskedelem kiváló fedőterületnek bizonyult ehhez, hiszen az árucsereforgalom biztosítását szolgáló nemzetközi kapcsolatrendszer egy igazi élő hálózat, amelyben ráadásul folyamatos a tőkemozgás.” A többi – jobbára elhallgatott – történelem.