átlagkereset
Februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint volt, és ez 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit
A 2025. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,3, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó kereset mediánértéke 533 600, a nettó kereset mediánértéke 370 700 forintot ért el, 8,5, illetve 8,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Tényleg megvalósulhat az egymilliós átlagkereset?
Annak érdekében, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérjük 2028-ra, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, ami 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint elérhető – mondta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A kormány számítása szerint az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés a realitás idehaza, így elérhető 2028-ra az 1000 eurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagkereset.
A tavalyi évhez képest nőtt a magyarok átlagkeresete
Öröm az ürömben, hogy bár egy kemény inflációs éven vagyunk túl, nem csak az árak, de a bérek is nőttek. Erre hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ugyanis adataik szerint 2023 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt.
Áprilisban 76 ezer forinttal nőtt a magyar átlagkereset
2023 áprilisában tovább folytatódott a bérek gyarapodása: a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 15,5 százalékot növekedve elérte az 568 300 forintot, miközben a nettó bér 391 700 forintra nőtt. Bár a reálkereset áprilisban az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt kialakult nehéz helyzet miatt 6,9 százalékkal csökkent, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése újra megnyitja az utat a reálbérek bővülése előtt – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Márciusban 577 900 forint volt a bruttó átlagkereset
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tételesen leleplezzük és cáfoljuk Dobrev Klára vérlázító hazugságkampányát és hamis grafikonjait – Mi kérdezünk
Dobrev Klára és a DK most is azt csinálja, amihez ért: csúsztat, hazudik, statisztikákat hamisít és közben erőszakosan hergeli azokat, akik nem néznek a sorok mögé, azokat, akik emésztetlenül beveszik a gyűlöletpropagandát. A Mi kérdezünk vendége Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő volt, aki alaposan lerántotta a leplet a Gyurcsány-szekta méretes hazugságairól. Veszélyes dolog ugyanis a hamis grafikonok világa, ahol képesek olyan adatokat tényként közölni, amelyekhez sokszor forrás sincsen, egyszerűen készítőik vágyálmát közvetítik. Dobrevék láthatóan már a 2024-es önkormányzati választásokra készülnek, gőzerővel működik a hazugsággyár, ahol az átlagkeresetek, a minimálbér, a nyugdíjak, a családtámogatások, az infláció, az euró bevezetése és a rákbetegségek okozta halál viszi a prímet. A probléma csak az, hogy a DK összes grafikonja szemenszedett hazugság és csúsztatás. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa ezért elkészítette az összes hazug grafikon cáfolatát, a tényekre épülő grafikonokat, amelyeket a Mi kérdezünkben részletesen kibeszéltünk a PestiSrácok.hu-n. Szalai Piroska rengeteg olyan berögzült hazugságot tett helyre, amelyeket nagyon sokan már tényként szajkóznak, holott annyi közük van az igazsághoz, mint Gyurcsány Ferencnek a bérmálkozáshoz. Megtudhatjuk többek között, hogy nem kullogunk senki után az átlagkeresetek és a minimálbér tekintetében, a családtámogatások arcpirító hazugsága ugyancsak leleplezésre kerül, sőt, a műsorban szóba kerül a nyugat-európai többlethalálozások kérdése is, amely a dráguló energiaárak miatt történt az idei télen. Külön érdekesség, hogy eközben Magyarországon nem volt többlethalálozás, és újra leszögezhetjük azt is, hogy a baloldali demagógia ellenére az energiaárak még mindig hazánkban az egyik legkedvezőbbek!
Idén is nőttek itthon a keresetek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt 2023 februárjában, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tizedik éve nő a reálbér Magyarországon
2022-ben megvédtük a keresetek vásárlóerejét, tizedik éve nő a reálbér! – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a KSH legfrissebb adataira hivatkozva, amelyekből kiderült: 2022 decemberében az átlagos bruttó bér 581 900 forintra, az átlagos nettó kereset 400 300 forintra emelkedett. Felhívták a figyelmet továbbá arra, hogy Németországban például harmadik éve csökken a reálbér.
Félmillió forint fölé emelkedett októberben az átlagkereset
510 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete októberben, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 352 000 forint – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A bruttó átlagkereset összesen 18,4 százalékkal, a nettó 19,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.Ajánljuk még
Auf Wiedersehen, sertéshús!
Egy németországi iskola után már egy osztrák iskola is engedett Allah nyomásának és a vallási tolerancia jegyében eltünette az iskola menzájának étlapjáról a sertéshúst.
Aranyosi Péternek sürgősen mentálhigiénés támogatásra van szüksége, nagyon komoly indulatkezelési problémái vannak
Ilyen az, amikor Magyar Péterék hátrányból is vezetnek
Hiába Magyar Péterék hátránya, a tiszás vezér gyorsan megmutatta, hogy az ő valóságukban vezetnek.
Az RTL Klub egykori hírigazgatója tagadja, hogy büntetőeljárás folyna ellene kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények miatt
Kotroczó Róbert volt korábban az egyik legnagyobb magyarországi kereskedelmi televízió, az RTL Klub hírigazgatója, akit Ábrahám Róbert, egykori kollégánk összefüggésbe hozott az Odakint szörnyek járnak című sorozata megbotránkoztató ügyeivel. A szálak állítása szerint a volt tévéshez is elvezetnek, kábítószer-kereskedelem, ezzel összefüggő haláleset és orgiák is szóba kerültek. Kotroczó elmondta azonban, hogy nincs ellene semmilyen büntetőügy folyamatban és jogi lépéseket tervez az elhangzottak miatt.
