cigányok
Vérlázító: a baloldali slepp politikai tőkét próbál kovácsolni a vészhelyzetből Nagykanizsán
Az önkormányzati választás óta sokszor írtunk arról, hogy a frissen hatalomra került ellenzékiek kiéhezett hiéna módjára viselkednek, hallhattunk rémtörténeteket szabadrablásról és tisztogatásokról is. Nagykanizsa ebből a szempontból különösen kiemelkedik a sorból, a város gyakorlatilag a baloldali aljasságok egyfajta kiállítóterme lett a helyhatósági választások után. A közgyűlésben többséget szerző ellenzékiek látszólag felelősség nélkül változtatták Nagykanizsát a módszeres rablás kísérleti laborjává, hiszen abban a "szerencsés" helyzetben vannak, hogy ellenzékből vezethetik a várost a testületben kisebbségbe szorult polgármesterrel szemben. Ennek megfelelően a Fodor Csaba, a Zala megyei MSZP - elnök vezette frakció meg sem próbálkozott a város vezetésével, sokkal inkább idegen megszálló hatalomként inkább annak kizsákmányolásának láttak neki, bevetve minden olyan módszert és eszközt, amit csak a baloldaltól láthattunk az elmúlt hónapokban, években. "Pénzt akarnak, minél többet" – Torontóban élő roma tette helyre a gyöngyöspatai ügyet
"Szerintem nincs olyan cigány Gyöngyöspatán, aki ne próbálkozott volna itt, Kanadában. 2010 után tömegével jöttek, a legtöbben a Miskolc környéki kis falvakból. Volt olyan nap, hogy egyszerre százhatvanan" – meséli riportalanyunk – nevezzük Attilának –, aki – miután Torontóban hatósági szerveknél dolgozik – azt kérte, hogy anonim maradhasson. Attila is arról a vidékről költözött ki a lehetőségek földjére, még évtizedekkel ezelőtt. Tanult és dolgozott, hogy megragadhassa a lehetőségeket, de mint mondja, ő egy az ezerből. Munkája során naponta találkozik az otthonról kivándoroltakkal. Volt idő, amikor ő is segíteni akart a földijeinek, aztán feladta. "Azok a cigányok, akik közé a most kártérítésüket váró gyöngyöspataiak is tartoznak, egy dolgot akarnak: pénzt, minél többet és munka nélkül. Ehhez a szegregáció csak egy varázsszó. Én cigányozhatom őket, magam is az vagyok" – mondja. Külföldről fizetett és szervezett balliberális felforgatók és cigány bűnözői csoportok fogtak össze Magyarország destabilizálására
Nagy létszámban és szervezetten jelentek meg külföldi, piros-feketébe öltözött, magukat antifasisztának mondó csoportok a február 11-i kitörésre való megemlékezésen, ahol aztán a Betyárseregtől független fiatal túrázókat bántalmaztak. Ugyancsak szervezett formában, csoportosan jelentek meg nemcsak a városmajori megemlékezésen, hanem Sályon és Miskolcon is romák, akik közül többeket is súlyos, erőszakos bűncselekményekért elítélt, visszaeső bűnözőkként azonosítottak az eseményeken készült felvételek alapján – állította egy olvasónk, aki ott volt a rendezvényeken és találkozott az "ellentüntető" csoportokkal. Azt mondja, mindenáron nagyobb összetűzést akartak kiprovokálni. Ami szerinte aggasztó, hogy nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy erősödő folyamatról, amelynek egyértelmű célja az utcai erőszak kirobbantása. Megkerestük a Mi Hazánk Mozgalom elnökét, aki megerősítette személyes tapasztalata és kapott információk alapján is, hogy erőteljes külföldről pénzelt akciókról van szó, amelyben balliberális, militáns és erőszakos felforgatók, összefogva elítélt cigány bűnözőkkel, destabilizálni akarják Magyarországot. Járóka Lívia a PS-nek: Brüsszel csak a magyarokat büntetné, mások felett szemet huny
Felháborító a brüsszeli kettős mérce és az, hogy állandóan Magyarországot akarják büntetni, szankcionálni – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Járóka Lívia, a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselője. A politikus hangsúlyozta: miközben Svédországban menetelhetnek a nácik - a megkötés mindössze annyi, hogy a zsinagógákat el kell kerülniük -, aközben az Európai Unió Sargentinivel az élen minket, magyarokat vádol antiszemitizmussal, rasszizmussal, pedig 2010-ben az Orbán-kormány második intézkedése volt a Magyar Gárda betiltása. Járóka Líviával az unió új, készülő romaintegrációs stratégiájáról is beszélgettünk; az EP-képviselő szerint a magyar modell példamutató és az alapja lehet a végleges stratégiának. „A romák munkanélküliségének a felszámolása kiemelten fontos, mert egy állásnélkülinek élete végéig 72 millió forintnyi szociális segélyt fizet ki az állam, ezzel szemben 22 millió forintból adófizetővé lehet tenni egy roma fiatalt” - ismertette Járóka Lívia.