Pesti Srácok

csődbűntett

Tíz év után jogerős ítélet születhet szerdán a Szeviép-perben

Magyar ugar 2020 július 8.
Tíz évvel a Szeviép-csődje és félezer kis családi vállalkozás tönkremenetele után szerdán akár jogerős ítélet is születhet a Szeviép-perben. A Kúria döntése nyomán az utolsó szót nem Szegeden, hanem Pécsen mondhatják majd ki. A csődbűncselekménnyel vádolt volt cégvezetőket első fokon még több év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, másodfokon azonban a Szegedi Törvényszék bírói tanácsa azt mondta, a vállalkozók bűnössége nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, és bizonyíték hiányában mindhármukat felmentette. Az ítéletet közfelháborodás követte, amit tovább fokozott a PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozata, amely bemutatta, hogy az ítélkező bírók több szálon kötődnek a szegedi önkormányzathoz, amelynek házi beszállítója volt a Szeviép, sőt, még a vádlottak védőihez is. Az ügyben vizsgálatot folytatott az Országos Bírósági Hivatal, három bíró ellen a mai napig tart a fegyelmi eljárás, a Szegedi Törvényszék elnökét pedig menesztették. A Kúria úgy döntött, hogy elveszi Szegedtől az ügyet, ezért a harmadfokú eljárásra a Pécsi Ítélőtáblán kerül sor. A Csongrád Megyei Főügyészség a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására tett indítványt, harmadfokon nem orvosolható eljárási hibák miatt. Persze erről a táblabíróság dönt majd. Szabó Bálint jogász, a Szeviép-károsultak képviselője egy nappal a tárgyalás előtt közösségi oldalán azt írta, a károsultak az ügyészség álláspontját osztva csak és kizárólag a letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást tartják elfogadhatónak.
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.