csoóri sándor
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A liberális értelmiség már a nyolcvanas években megkezdte a magyar jobboldal és úgy általában a magyar nép ellen felépíteni az antiszemitizmus vádját
Az M5-ön sugárzott Vörös polip című történelmi dokumentumsorozat hatodik része egy dermesztő fikciós jelenettel zárul. A szocializmus üzleti vonalát képviselő káderek kimondják: a választások után minden ugyanúgy megy tovább, mint eddig. „Az újak? Akik választást nyernek majd? Azok bohócok lesznek, pofáznak majd demokráciáról, visszasírják a Horthy-rendszert. [...] Jöhetnek a fasiszta majmok! Ugrálhatnak! Nevetségessé fogjuk őket tenni.”
„Évtizedek óta először történik meg, hogy magyar ügyért, önként és szabadon állunk ki…” – 1988-ban ezen a napon tüntettek az erdélyi falurombolás terve ellen a Hősök terén
Éppen ma harmincöt éve, hogy a Kádár-korszak első, hatalmas tüntetésére sor került Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc brutális leverését követően még utcára vonultak ugyan néhányszor az emberek, de annak a legtöbb esetben sortűz lett a vége, így a jó érzésű magyarokat egész egyszerűen leszoktatták arról, hogy megmozduljanak és utcára menjenek, ha az igazságérzetük úgy kívánja. A rohadó Kádár-diktatúra utolsó éveiben azonban – nem kis mértékben a népi ellenzék egyre erőteljesebb színre lépésének köszönhetően – éledezni kezdett a magyarság. Ennek első, hatalmas, össznépi megnyilvánulása volt az a békés, méltóságteljes, de ennek ellenére gigantikus erőt felmutató demonstráció, amelyet az erdélyi falurombolás tervének hírére, a Székelyföldön élő nemzettársak melletti kiállás hívott életre. Írásunkban ezt a nagyszerű eseményt elevenítjük fel.
Máig nem kért bocsánatot a Csoóri Sándort terrorizmussal vádoló kádári propagandista, Hajdú János
Gyakorlatilag terrorizmussal, vérontásra való buzdítással vádolta az Élet és Irodalomban Hajdú János tévés, újságíró a magyar kisebbségeket féltő Csoóri Sándort 1983-ban. Most elhunyt írónkat, költőnket akkor egy évre letiltották, Hajdúból a Hét főszerkesztője, svájci nagykövet, majd a rendszerváltás után MSZP-képviselő lett. Sohasem kért bocsánatot sem Csoóritól, sem a Csehszlovákiában több mint négyszáz napot börtönben töltő Duray Miklóstól. A Kutyaszorító történetét már sokan megírták, ezzel a cikkel emlékezünk az írását a büntetés ellenére is vállaló Csoóri Sándorra.Ajánljuk még