deák-sárosi lászló
Lesz-e rendszerváltás a magyar filmiparban? - Deák-Sárosi László esztéta és Lajos Tamás producer a Polbeatben (ÉLŐ 19 órától!)
Egyre dagad a botrány a Magyar Nemzeti Filmalap egyes döntései, személyi összefonódásai és a bohózatba fulladó történelmi filmprogram körül, miközben sokan dolgoznak a magyar film megújításán és - úgy tűnik - egyre csak telnek az íróasztalfiókok a támogatás híján meg nem valósuló, remek filmötletekkel. Lesz-e változás, elmozdíthatóak-e Andy Vajna kultúrmarxista, a magyar közvéleményt provokáló döntnökei, és mi jöhet ezután? A ma esti Polbeatben az anomáliákról elsőként kitálaló Deák-Sárosi László filmesztéta és a magyar tévéfilm új korszakát megteremtő generáció képviselőjeként Lajos Tamás producer, operatőr válaszol a Hunyadi-forgatókönyvet megkritizáló Stefka István PS-lapigazgató és a filmalap posztkomcsi kárdereit bemutató Huth Gergely főszerkesztő kérdéseire. Mai, Áttört a hallgatás fala: “Az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik Andy Vajna filmalapjánál” című oknyomozó cikkünket ITT olvashatják el. Az élő közvetítés szokás szerint kedden este hét órakor kezdődik a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből, várjuk Önöket a helyszínre, illetve a monitor elé!
Áttört a hallgatás fala: „Az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik Andy Vajna filmalapjánál”
Áttörte a hallgatás falát a Magyar Nemzeti Filmalap történelemhamisító, nemzetgyalázó visszaélései körül Deák-Sárosi László filmesztéta, aki a szakma elismert tagjai közül elsőként szólalt meg a Hunyadi-film forgatókönyvének kiszivárogtatását követő botrányban. Deák-Sárosi a PestiSrácok.hu-nak elmondta: a kritikusok sem veszik észre, hogy az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalapnál, külföldi segítséggel. „A globalomarxisták teljesen uralják a rendszert, ravasz pszichológiai manipulációt alkalmaznak, pontosan tudják, hogy mit és miért csinálnak” – fejtette ki. Cikkünkben megszólal Poór István filmrendező is, aki a New York-i Egyetemen tanulta ki a szakmát, majd Hollywoodban élt húsz évig, ott működtetett színiiskolát. Elmondása szerint Andy Vajna lesöpörte a Wass Albert regényéből, a Funtinelli boszorkányból írt filmtervét, mert " Wass nem kaphat nála támogatást", míg a Hunyadi-film katasztrofális forgatókönyvét író Hegedűs Bálint Poór forgatókönyvét javíthatatlanul rossznak minősítette. Riportunkból a botrányok előzményét is megismerhetik.Ajánljuk még
Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.
Szappanos Péter győzelemmel búcsúzott a címeres meztől – Barátságos mérkőzés: Magyarország–Finnország 2–1 (2–0)
Szappanos Péter győzelemmel és kapott gól nélkül búcsúzott a címeres meztől, Yaakobishvili Áron bravúrokkal debütált a magyar kapuban.
Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.
„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.
