délvidék
Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés (Videó)
Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról.
Potápi Árpád János: a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezete Petőfi Sándor nélkül elképzelhetetlen; ő is a bizonyítéka annak, hogy a magyarság vállalás, és nem származás kérdése – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, a vajdasági Királyhalmon, ahol Petőfi Sándor szobrát avatta fel.
Következmények nélkül gyilkolhatták a szerbek a magyarokat – Honi felderítés (Videó)
Népirtásokat nemcsak a háborúk vesztesei szoktak elkövetni, felelősségre vonni viszont csak őket szokták érte. A győztes minden cselekedetét – legyen az bármilyen súlyos és tömeges kegyetlenkedés – utóbb, vagy akár már az elkövetéskor legitimálja a győztes helyzete. A második világháború nácik által elkövetett szörnyűségein máig borzong a világ, sőt ők lettek a népirtás köznéviesült „gazdái”; ha ma bárhol ilyesmit követnek el a világon, egyből előkerül a leírásokban a „náci” varázsszó. Arról viszont még most is csak szórványosan hallani, hogy még a háború véget érte előtt ugyanolyan kíméletlen népirtást követtek el a másik, győztes oldalon harcolók – a magyarok ellen. Délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták meg – sokszor kéjesen halálra kínozva őket – jugoszláv partizánok, a holttesteket dögtemetőkben, sintértelepeken elhantolva, majd később sportpályákat, utakat építettek a tömegsírok fölé, hogy örökre eltüntessék a második világháború végén diadalmasan vérben fürdő nemzeti szocializmus nyomait. Az áldozatok családtagjait hallgatásba fenyegették, elgyászolni sem lehetett a meggyilkoltakat, a lélekszámukat pedig még ma is vitatják. Mintegy 50 ezer magyar rettenetes haláláról beszélt Mező Gábor kutató újságíró, A népirtás csöndje c. könyv szerzője.
Pásztor Bálint: megvalósítottuk a céljainkat – Parlamentbe jutott a VMSZ
Legalább annyi szavazatot és mandátumot szereztünk, mint az előző választáson, ami azt jelenti, hogy megvalósítottuk választási céljainkat, ezért mondhatom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség győzött – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján, a Szerbiában aznap tartott választások eredményeit kommentálva.
Föld alatti szobákat, lövészárkokat, temetőket rejtenek a délvidéki erdők
Elviselhetőbb a helyzet a déli határ szerb oldalán, amióta a belügyminisztérium alá tartozó speciális egységek tábort vertek a Délvidéken, s aktívan megkezdték az embercsempész terrorista bandák felszámolását. Arról azonban nem beszélhetünk, hogy megoldódott volna a probléma. A helyi lakosság nyugodtabb, hiszen nappal nem találkoznak a migránsokkal, csak éjszaka mozognak a kisebb csoportok. A fegyveres összecsapások is ritkábbak és csak jóval távolabbról, az erdőből hallani fegyverdörgést. A szerb kormány, illetve a hatóságok azt ígérik, a speciális egységek nagy létszámú jelenléte mindaddig marad, amíg arra szükség van. Amit azonban az erdőkben találnak az akciók során, aggodalomra ad okot, mert arra utal, hogy a terrorista csoportok, akik kvázi fennhatóságuk alá vették az elmúlt években a határmenti területet, hosszú távra terveztek. Elképesztő infrastruktúrát építettek ki álcázva az erdőkben, s a föld alatt, TikTok-videóikban pedig azt üzenik, hogy Szerbia az ellenségükké vált.
Szerb tábornok a délvidéki helyzetről: "A következő két hétben megoldjuk az itteni problémát"
"Reméljük, hogy a következő két hétben megoldjuk az itteni problémákat, vagyis addig nem megyünk innen el, amíg az incidensek résztvevőit el nem távolítják erről a területről. Keresni fogjuk őket, bárhol is legyenek, az erdőben vagy olyan szálláshelyen, ahol eddig biztonságban érezték magukat" – mondta Dejan Luković tábornok Horgosnál. A szerbiai rendőrség segédigazgatója irányítja azt az összehangolt akciót, amelyben a szerb belügyminisztérium szervei, azok speciális egységei vesznek részt a déli határ menti területek megtisztítása érdekében. A Horgostól Szabadkáig terjedő erdős sávot két éve uralják terrorista embercsempész bandák, akik rendre összecsapnak, elképesztő fegyverarzenált bevetve. Péntekre virradóan a Szelevényi-erdőben, a régi majorságban hat ember halt meg, öten pedig megsérültek egy leszámolásban. Ezt követően mondta azt Aleksandar Vučić, hogy amennyiben a belügyi szervek nem tudják megoldani a problémát, be fogja vetni a katonaságot.
Folyamatosan gyűjti össze a migránsokat a szerb rendőrség Szabadka környékén (Videó)
Továbbra is folyik a szerb rendőrség speciális egységeinek akciója Szabadkán és a település környékén – számolt be róla a Pannon RTV. A portál szerint a rendőrök nemcsak az erdős szakaszokon razziáznak, hanem a forgalmasabb utak mentén is ellenőriznek minden gyanús járművet. A rendőrség több ideiglenes tábort is kialakított a magyar határ mentén húzódó erdős szakaszok közelében. Eközben pedig továbbra is folyamatosan zajlik az illegális migránsok utáni keresés a térségben.
Fremond Árpád: fontos emlékezni azokra, akik azért haltak meg, mert magyarok voltak
A vajdasági magyarok számára fontos, hogy megemlékezzenek az ártatlan áldozatokról, azokról a kivégzettekről és elüldözöttekről, akik nem vettek részt harcokban, fegyvertelenek voltak, és csupán azért haltak meg, mert magyarok voltak – hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Csúrogon, ahol az 1944–1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
