délvidék
Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés (Videó)
Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról.
Potápi Árpád János: a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezete Petőfi Sándor nélkül elképzelhetetlen; ő is a bizonyítéka annak, hogy a magyarság vállalás, és nem származás kérdése – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, a vajdasági Királyhalmon, ahol Petőfi Sándor szobrát avatta fel.
Következmények nélkül gyilkolhatták a szerbek a magyarokat – Honi felderítés (Videó)
Népirtásokat nemcsak a háborúk vesztesei szoktak elkövetni, felelősségre vonni viszont csak őket szokták érte. A győztes minden cselekedetét – legyen az bármilyen súlyos és tömeges kegyetlenkedés – utóbb, vagy akár már az elkövetéskor legitimálja a győztes helyzete. A második világháború nácik által elkövetett szörnyűségein máig borzong a világ, sőt ők lettek a népirtás köznéviesült „gazdái”; ha ma bárhol ilyesmit követnek el a világon, egyből előkerül a leírásokban a „náci” varázsszó. Arról viszont még most is csak szórványosan hallani, hogy még a háború véget érte előtt ugyanolyan kíméletlen népirtást követtek el a másik, győztes oldalon harcolók – a magyarok ellen. Délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták meg – sokszor kéjesen halálra kínozva őket – jugoszláv partizánok, a holttesteket dögtemetőkben, sintértelepeken elhantolva, majd később sportpályákat, utakat építettek a tömegsírok fölé, hogy örökre eltüntessék a második világháború végén diadalmasan vérben fürdő nemzeti szocializmus nyomait. Az áldozatok családtagjait hallgatásba fenyegették, elgyászolni sem lehetett a meggyilkoltakat, a lélekszámukat pedig még ma is vitatják. Mintegy 50 ezer magyar rettenetes haláláról beszélt Mező Gábor kutató újságíró, A népirtás csöndje c. könyv szerzője.
Pásztor Bálint: megvalósítottuk a céljainkat – Parlamentbe jutott a VMSZ
Legalább annyi szavazatot és mandátumot szereztünk, mint az előző választáson, ami azt jelenti, hogy megvalósítottuk választási céljainkat, ezért mondhatom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség győzött – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján, a Szerbiában aznap tartott választások eredményeit kommentálva.
Föld alatti szobákat, lövészárkokat, temetőket rejtenek a délvidéki erdők
Elviselhetőbb a helyzet a déli határ szerb oldalán, amióta a belügyminisztérium alá tartozó speciális egységek tábort vertek a Délvidéken, s aktívan megkezdték az embercsempész terrorista bandák felszámolását. Arról azonban nem beszélhetünk, hogy megoldódott volna a probléma. A helyi lakosság nyugodtabb, hiszen nappal nem találkoznak a migránsokkal, csak éjszaka mozognak a kisebb csoportok. A fegyveres összecsapások is ritkábbak és csak jóval távolabbról, az erdőből hallani fegyverdörgést. A szerb kormány, illetve a hatóságok azt ígérik, a speciális egységek nagy létszámú jelenléte mindaddig marad, amíg arra szükség van. Amit azonban az erdőkben találnak az akciók során, aggodalomra ad okot, mert arra utal, hogy a terrorista csoportok, akik kvázi fennhatóságuk alá vették az elmúlt években a határmenti területet, hosszú távra terveztek. Elképesztő infrastruktúrát építettek ki álcázva az erdőkben, s a föld alatt, TikTok-videóikban pedig azt üzenik, hogy Szerbia az ellenségükké vált.
Szerb tábornok a délvidéki helyzetről: "A következő két hétben megoldjuk az itteni problémát"
"Reméljük, hogy a következő két hétben megoldjuk az itteni problémákat, vagyis addig nem megyünk innen el, amíg az incidensek résztvevőit el nem távolítják erről a területről. Keresni fogjuk őket, bárhol is legyenek, az erdőben vagy olyan szálláshelyen, ahol eddig biztonságban érezték magukat" – mondta Dejan Luković tábornok Horgosnál. A szerbiai rendőrség segédigazgatója irányítja azt az összehangolt akciót, amelyben a szerb belügyminisztérium szervei, azok speciális egységei vesznek részt a déli határ menti területek megtisztítása érdekében. A Horgostól Szabadkáig terjedő erdős sávot két éve uralják terrorista embercsempész bandák, akik rendre összecsapnak, elképesztő fegyverarzenált bevetve. Péntekre virradóan a Szelevényi-erdőben, a régi majorságban hat ember halt meg, öten pedig megsérültek egy leszámolásban. Ezt követően mondta azt Aleksandar Vučić, hogy amennyiben a belügyi szervek nem tudják megoldani a problémát, be fogja vetni a katonaságot.
Folyamatosan gyűjti össze a migránsokat a szerb rendőrség Szabadka környékén (Videó)
Továbbra is folyik a szerb rendőrség speciális egységeinek akciója Szabadkán és a település környékén – számolt be róla a Pannon RTV. A portál szerint a rendőrök nemcsak az erdős szakaszokon razziáznak, hanem a forgalmasabb utak mentén is ellenőriznek minden gyanús járművet. A rendőrség több ideiglenes tábort is kialakított a magyar határ mentén húzódó erdős szakaszok közelében. Eközben pedig továbbra is folyamatosan zajlik az illegális migránsok utáni keresés a térségben.
Fremond Árpád: fontos emlékezni azokra, akik azért haltak meg, mert magyarok voltak
A vajdasági magyarok számára fontos, hogy megemlékezzenek az ártatlan áldozatokról, azokról a kivégzettekről és elüldözöttekről, akik nem vettek részt harcokban, fegyvertelenek voltak, és csupán azért haltak meg, mert magyarok voltak – hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Csúrogon, ahol az 1944–1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.Ajánljuk még
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
Álljunk ki közösen a migrációs paktum ellen! - Polbeat a Püski könyvesboltban
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Magyarország a béke pártján, de hova tart Brüsszel? - Király Nóra és Kiszely Ágnes a Polbeatben
