emlékezetpolitika
Háború helyett emlékezetpolitikára költötte a pénzt – Az ukrán parlament megszavazta a kulturális miniszter menesztését
Az ukrán parlament csütörtöki ülésén támogatta Olekszandr Tkacsenko menesztését a kulturális minisztérium éléről - hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. Tkacsenko leváltását 321 képviselő támogatta a 450 tagú törvényhozásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javasolta Denisz Smihal miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a törvényhozásnál Tkacsenko menesztését a tárca éléről, és nevezzen ki mást erre a posztra. Tkacsenko később bejelentette, hogy benyújtotta lemondását - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A horvát parlament népirtásnak ismerte el a holodomort
A horvát parlament szerdán határozatban népirtásnak ismerte el az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában 1932–33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét.
"Itt senki nem pénzért, hanem mindenki elhivatottságból dolgozik!" – Egyhangú döntéssel ismét Menczer Erzsébetet választották a SZORAKÉSZ elnökévé (PS-exkluzív!)
Immáron egy emberöltő óta végzi különleges jelentőségű tevékenységét a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, ismertebb nevén a SZORAKÉSZ. A bő három évtized alatt felbecsülhetetlen értékű munkát végzett az egykori szovjet rabok szenvedéseinek megismertetésében és az áldozatok emlékének méltó ápolásában. Nemcsak ez teszi azonban egyedivé a SZORAKÉSZ-t, hanem az is, hogy körükben tartózkodva az ember valóban egy nagy családban érezheti magát. A szervezet közelmúltban lezajlott tisztújító közgyűlése – amely egyhangúlag meghosszabbította az eddig elnök, Menczer Erzsébet mandátumát – alkalmat teremt a mögöttünk hagyott időszak értékelésére és a jövőbe tekintésre. A szervezet régi-új elnökével ezek apropóján készítettünk interjút.
Antiszemita volt-e Horthy Miklós? - Ferkó Dániel történelmi műsora a PS TV-n (videó!)
Horthy Miklós történelmi szerepe, megítélése körül most már évről évre szinte késhegyre menő vita alakul ki. A szikrát rendre egy-egy szoboravatási ügy szolgáltatja. Ezúttal Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa volt az "elkövető". A PS TV-nek nyilatkozó történész, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese szerint a kormányzó élete, munkássága valójában egy nagy titok. A bátor tengerésztiszt, aki hatalmas győzelmet aratott az Otrantói-szorosnál, ami után fél Európa ünnepelte. Majd Trianont követően az általa fémjelzett korszak hozzájárult a legyalázott magyar nemzet talpraállásához. Kormányzósága alatt bevezették a zsidótörvényeket, visszacsatolták Magyarországhoz Észak-Erdélyt és Kárpátalját. Miután a nácik megszállták Magyarországot a vidéki zsidóság jelentős részét deportálták, míg a budapesti zsidóság nagy része megmenekült. Az unalomig ismételt kérdés Horthyval kapcsolatban, hogy hős volt-e, vagy minimum ellentmondásos történelmi személyiség. Kevesebbszer merül fel azonban, hogy antiszemita volt-e? És hogy ennek mi a jelentősége? Sok egyéb között erre is kerestük a választ a PS TV legújabb történelmi adásában.
A jövő nélküli szobor, avagy mi lesz a Turul-emlékmű sorsa a Hegyvidéken?
A volt nyilasház mellett álló XII. kerületi turulszobor második világháborús emlékműként kegyeletsértő, szimbolikája az elkövetett tömeggyilkosságok semmibe vételét jelenti, ezért azt mostani formájában el kellene távolítani – ezt a döntést hozta az a történészekből álló bizottság, amelyet az önkormányzat bízott meg azzal, hogy az emlékmű körüli vitákat, félreértéseket tisztázzák, a viszonyokat feltárják. Egészen különös víziókkal és gondolatokkal fűszerezett vitaestet tartottak a témában a haladó liberálisok, a Momentum persze most is tudná a megoldást, csak még nem mondják el.
A történelem elrobogott felettünk – A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A múlt hosszú árnyékot vet a jelenre. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell az emberiség legborzalmasabb emberkísérletére, hogy a bűn ne másszon ki újra a fényre. Mert vannak, akik ma is nosztalgiáznak, akik a múlt árnyékából előbújva vörös csillagos pólóban Marx-szobrokat állítanak, akik Lenin módszerét alkalmazva forgatják fel a természetes közösségeinket. Emlékeznünk kell az áldozatokra, a hősökre. Emlékeznünk kell, hogy az utánunk jövő magyarul beszélő generáció is tudjon róla. Hogy ne feledje senki!
Potápi: mélységesen sértő Trianon évfordulójának romániai ünnepnappá nyilvánítása
Megdöbbentőnek és a magyarság számára mélységesen sértőnek nevezte Trianon évfordulójának romániai ünnepnappá nyilvánítását Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdai közleményében.
Az oroszoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor nevén nevezte a megszállást – Frissítve: reagált a magyar külügy
Az orosz külügyi szóvivő véleménye szerint történelemhamisítás a szovjet megszállás emlékművének nevezni a budapesti Szabadság téren felállított obeliszket. A moszkvai külügy állítása szerint Orbán Viktor ezzel a kijelentéssel "durván kiforgatta a történelmi igazságot", Marija Zaharova úgy gondolja ugyanis, hogy a szovjet megszállókra továbbra is felszabadító hősökként kellene gondolnunk.
A Lengyelországot felosztó Molotov–Ribbentrop-paktum tervezett orosz átértelmezése ellen szólalt fel a Szejm
Tiltakoznak csütörtökön közzétett közös állásfoglalásukban a lengyel szejm és a balti országok parlamentjei külügyi bizottságainak elnökei az ellen, hogy az orosz alsóház (Állami Duma) vitára bocsátja a Molotov–Ribbentrop-paktumot elítélő 1989-es szovjet határozat érvénytelenítéséről szóló tervezetet.Ajánljuk még