földönkívüli
Kiderült, hogy UFO-k léteznek, de minket valamiért nem érdekel – Dezse Vű
Komoly emberek beszéltek az USA-ban egy bizottság előtt arról, hogy földönkívüliek márpedig léteznek, de valahogy mégsem olyan derűs ez a remény, ami most sokunkba belecsapott; egyrészt úgy tűnik, hogy amikor valaki, aki szavahihető és megbízható, végre kimondja azt, amire mindig is vártunk, akkor hirtelen sokkal szkeptikusabbak leszünk, mint akkor, amikor egy fóliasapkás alkoholista egy lepukkant lakókocsiban mondta el egy texasi egyetemi lapnak ugyanezt. De miért van ez vajon? Valószínűleg azért, mert furcsa az időzítés. Éppen akkor robban egy ekkora sztori, amikor Joe Bidennek nagyon gusztustalan ügyei látnak napvilágot, amikor kiderül, hogy a kisfia olyan befolyást szerzett Ukrajnában és olyan kenőpénzeket fogadtak el Kínából, hogy az ember a Fehér Ház közelébe se mehetne. Na, meg itt van az Egyesült Államok botrányos mennyiségű támogatása az ukránoknak, ami az egész országot csődbe is ránthatja akár lassan. És hát furcsa, hogy épp most beszélnek arról, ami az emberiség egyik legmeghatározóbb eseménye, eseményei, találkozása lehetne. Illetve kellene, hogy legyen. De valamiért nem ütött miket szíven, legyintettünk. Ne sértsük meg a földönkívülieket azzal, hogy UFO-nak nevezzük őket! – Dezse Vű
Abban a tudatban, hogy egy ellenséges intergalaktikus cirkáló lebeg a fejünk felett az már nem lesz érdekes, hogy az USA szándékosan robbantotta fel az Északi-Áramlatot, ezzel a világtörténelem legnagyobb gazdasági terrorcselekményét elkövetve. De még az sem érdekes már, hogy mit művel az USA Ukrajnában és hogyan teszi tönkre szándékosan Európát. Arról nem is beszélve, hogy egy űrből érkező fenyegetésnek megvannak az előnyei, mármint politikailag. Hiszen azonnal meg lehet alakítani egy világkormányt az USA vezetésével, be lehet vezetni egy kijárási tilalmat, de tulajdonképpen bármit be lehet vezetni erre hivatkozva, amitől az emberek “biztonságban érzik majd magukat”. De mi van akkor ha tényleg földönkívüli űrhajókat lőttek le az amerikai vadászgépek? Hát akkor, ahogy említettem már, mindenképpen hatalmas nagy szarban vagyunk, mert nem gondolom hogy egy űrutazásra képes szuperfejlett faj tolerálni fogja ezt. Nekünk vajon milyen érzés lenne, ha a Veszprémi Állatkertben lenne egy csimpánz, aki parittyával megöl néhány látogatót? Mit tennénk? Arról meg már ne is beszéljünk, hogy mennyire megbánthattuk az érzéseiket azzal, hogy “azonosítatlan repülő tárgynak” neveztük őket, miközben biztos van rendes nevük. Képzeljük el mi lenne, ha egy transznemű nőt valaki nyilvánosan “azonosítatlan nemű férfinak”, vagy “nem meghatározható mentális állapotban szenvedőnek” nevezne? Enrico Fermi olasz Nobel-díjas fizikus egyébként 1950-ben kifejtette a gondolatait arról, hogy miért nem jönnek ide földönkívüliek. Az egyik elmélet szerint simán lehet, hogy az intelligens idegenek hallgatnak, mert attól tartanak, hogy a kozmikus szomszédokkal való kapcsolatfelvétel a saját leigázásukat vagy megsemmisülésüket vonhatja maga után. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát. A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.