fortress-ügy
Az Akta – Évtizedes tárgyalás és szabadlábon garázdálkodó milliárdos csaló
El tudják képzelni, hogy büntetőper csak első fokon évtizedekig tartson? Ráadásul úgy, hogy a vádlott, aki a vádirat szerint milliárdokat csalt el, szabadlábon élvezi az életet és gyakorlatilag ugyanúgy folytatja azóta is a vádbéli cselekményeket, akadálytalanul? Nos, van ilyen. Az úgynevezett Fortress-ügy lehet a rekorder a magyar a bíróságokon azáltal, hogy a hét éve tartó büntetőperben most még körülbelül tíz évet jósolnak az első fokú ítéletig, ami azt jelenti, tizenhét év alatt sikerülhet csak első fokon befejezni az ügyet. Pedig a Fortress-ügyet a 2010-es évek első felében a legdurvább pénzügyi visszaélésnek tartották a pénzügyi szakemberek, ami idehaza megtörténhetett. Annak érdekében, hogy elejét vegyék a hasonló csalásoknak, még jogszabályt is elfogadott a parlament, melyben jelentősen szigorította a bizalmi vagyonkezelést. Ma a Magyar Nemzeti Bank engedélyével ilyen tevékenységet mindössze hat cég végezhet Magyarországon. De még ez sem akadályozza meg a hatóságok előtt 2014 óta ismert csalót, csalással és pénzmosással vádolt pofátlan álbrókert, hogy újabb áldozatokat húzzon le súlyos milliókkal. Hogyan lehetséges és kinek a bűne, hogy a Fortress-ügy a magyar igazságszolgáltatás szégyene lett? Ennek járt utána Az Akta.
2030-ra sem lesz első fokú ítélet Czeglédy-ügyben? – Avagy a vége-hossza nincs büntetőeljárások
Nos, erre jócskán van esély. Hiába írja elő az új büntetőeljárási törvény, hogy a büntetőeljárásokat észszerű időn belül kell lefolytatni, több kiemelt büntetőügy – köztük a Czeglédy-ügy, ha így megy tovább – egészen elképesztő hosszúságúra nyúlhat. A szombathelyi "Gyurcsány-csemete" ellen négy éve emeltek vádat, bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt. A büntetőper nemcsak, hogy első fokon, hanem még annak is az elején jár.Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
