franciaország
Sokkal korábban lehettek koronavírussal fertőzött betegek Franciaországban, mint eddig gondolták
A francia közszolgálati hírtelevízió szerint nem 2020 januárjában jelent meg a koronavírus Franciaországban, hanem hamarabb. Az biztos, hogy december végén találtak legalább egy ilyen beteget, hiszen a közel négy hónappal később megvizsgált tesztje pozitív eredményt mutatott. A Le Parisien azt valószínűsíti, hogy már november közepén volt fertőzött beteg, sőt, a France 24 szerint feltehetően november elején. Éppen Vuhanból jött haza a francia katonaválogatott, a katona-világjátékokról. Egy világbajnok versenyző arról beszélt egy regionális televíziónak még márciusban, hogy a vírus minden jelét észlelte magán novemberben. Azóta a felvétel már nem megnézhető. Azt Macron elnök is elismerte, hogy rengeteget késlekedtek az első óvintézkedésekkel. Most az is kezd kiderülni, hogy az első betegekkel kapcsolatban is súlyosan hibázott a francia egészségügy, írja az Origo.
A francia parlament július 10-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot
Két nappal a koronavírus-járvány miatti általános karantén fokozatos feloldásának megkezdése előtt a francia parlament szombat este megszavazta az egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását július 10-ig, miközben az egészségügyi tárca jelezte, hogy az elmúlt 24 órában nyolcvannal emelkedett a Covid-19 fertőzés halálos áldozatainak száma. Ennyire alacsony növekedésre április eleje óta nem volt példa.
Junckerrel közösen bírálták a koronavírus miatti határellenőrzéseket német és francia balosok
Német és francia parlamenti képviselők szombaton közös nyilatkozatban sürgették a közös határ korlátozások nélküli, azonnali megnyitását. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa egy sajtónyilatkozatban azt találta mondani: "ha német szövetségi rendőrök ismét felfegyverkezve állnak azokon a határokon, amelyeken a második világháborúban harcok folytak, ez rossz előjel".
Franciaország a határait legalább június 15-ig zárva tartja
A francia kormány csütörtökön jelezte, hogy a koronavírus-járvány miatt hatályba léptetett határzár a szigorú kijárási korlátozások május 11-én esedékes fokozatos feloldásakor is érvényben marad, de a schengeni övezetből érkezőknek nem vezetnek be a hatóságok kötelező karantént.
Még mindig csaknem háromszáz halott, de egyre kevesebb beteg Franciaországban
Franciaországban az elmúlt 24 órában 278-cal, 25 809-re nőtt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma az előző napi 330 után, de a kórházakban hetek óta fokozatosan csökken a betegszám, ezért országszerte folytatódott a felkészülés az általános karantén jövő heti feloldására.
Híztak a karantén ideje alatt a franciák
A franciák többsége, mintegy 57 százalékuk átlagosan 2,5 kilót szedett fel a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén március 17-i kezdete óta. A súlyfelvétel leginkább a munkanélkülieket és a kevésbé diplomázottakat sújtja – derül ki az Ifop-közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a Darwin Nutrition internetes oldal tett közzé szerdán.
Franciaországban 25 ezer fölé emelkedett a halottak száma
A francia egészségügyi minisztérium hétfő esti összesítése szerint a napi halálozás ismét háromszáz fölé emelkedett: az elmúlt 24 órában 306-tal 25 201-re nőtt a Covid-19 betegségben elhunytak száma az előző napi 135-ös növekedés után. Kórházban 243-an hunytak el a fertőzés következtében az elmúlt 24 órában az előző napi 96 után, az idősotthonokból és a szociális intézményekből 63 új halálesetet jelentettek, a vasárnapi 39 után.A francia szenátus elutasította a kijárási korlátozások enyhítésének menetrendjét
Az ellenzéki többségű francia szenátus elutasította hétfőn a koronavírus-járvány miatt kihirdetett kijárási korlátozásokat május 11-től fokozatosan felváltó óvintézkedésekről szóló francia kormányjavaslatot. A jobbközép Köztársaságiak által vezetett felsőházban a szenátorok közül 89-en igennel, 81-en nemmel szavaztak, 174 tartózkodtak. Jóllehet a szenátusi szavazásnak nincsenek jogi következményei - a voksolás az ellenzék kérésére jelképes jellegű volt - jól tükrözi a kormány stratégiájával szembeni általános bizalmatlanságot, elsősorban az iskolák újranyitásának kérdésében.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
