genderszak
Social Justice Emília: Kár aggódni a genderszakokért, fontosabb dolgunk is lenne (VIDEÓ)
A társadalmi nemek tanulmánya, azaz a genderelmélet valós problémákat valós nézőpontból megközelítő, és azokra valós válaszokat adó tudományág, amelyet ráadásul rendkívül hasznos az egyetemeken tanítani, hiszen a társadalom számára pótolhatatlan tudással vértezi fel a diákokat, nem igaz? Nem. Emília elmondja, miért. Sajnálható áldozati csoportok körülrajzolgatása helyett inkább az egész, atomizálódott társadalom válsága érdemelne figyelmet.
Záporoznak az aláírások a genderszakok megszüntetéséért
Óriási lendületet vett a CitizenGO aláírásgyűjtése, amellyel támogatja a szervezet a genderszakok megszűnését. Mindössze két nap leforgása alatt több, mint tízezren fejezték ki egyetértésüket.
Kultúrharc a Sajtóklubban: Kell-e a magyaroknak a genderszak? (Videóval!)
Sem Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, sem Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, sem pedig Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata főmunkatársa nem ért egyet azzal, hogy szükség van a genderszak fenntartására Magyarországon, ugyanakkor Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője az ECHO TV Sajtóklub című műsorában továbbra is kiállt emellett és úgy vélte, a genderszak beszántása helyett a keresztény-konzervatív tábornak bele kell állnia a témába és le kell folytatnia a vitát a szélsőséges liberális erőkkel. Erre reagálva Szentesi Zöldi kijelentette, nincs szükség a vitára, ők sem akarnak velünk vitatkozni, hanem meg akarnak minket hódítani a saját eszméikkel, ránk akarják erőltetni az akaratukat.Ajánljuk még
„A legeredményesebb férfiedző és a legnagyobb újító volt!” – Vígh László (1941–2025) emlékére
Életének 85. életévében elhunyt Vígh László mesteredző
Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.
Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.
Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.
