Pesti Srácok

Világrengető lesz a jövő szerda – Sztrájkba lépnek a genderszakért az ELTE társadalomtudományi karának oktatói

Világrengető lesz a jövő szerda – Sztrájkba lépnek a genderszakért az ELTE társadalomtudományi karának oktatói

A megfelelő érzékenyítés szívügye a nagy hagyományokkal rendelkező, ám az utóbbi években, évtizedekben a szélsőséges liberalizmust erősítő Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatói ugyanis „szolidaritási napot és információs sztrájkot" tartanak november 14-én szerdán, ezzel tiltakozva a genderszak betiltása ellen, írták közleményükben. Ezt az egyetemi autonómia, kutatói és tanszabadság korlátozásának is tartják - írta meg az Index. Ilyen az, amikor a minimális érdeklődést kiváltó genderszak eltűnését a törpe kisebbség úgy állítja be, mintha valami égbekiáltó gaztett történt volna és eltiltották volna az egyetem hallgatóit a levegővételtől.

Az információs sztrájk napján minden órát megtartanak, de ezeken nem a tematikában feltüntetett téma, hanem a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek társadalmi megjelenési formáiról és az egyetem függetlenségéről lesz szó. Ennél erőltetettebb tiltakozásról még nem nagyon hallottunk; talán még nem olvasták, hogy a píszí már Amerikában sem divat. Még a jobboldali kötődésűnek cseppet sem nevezhető ELTE sem tudott tömegeket megmozgatni a genderszak népszerűsítésére, alig volt jelentkező a forradalmian új szakra. Azt azonban fontosnak tartják, hogy tiltakozzanak az egyetemi oktatás csúcsát jelentő szak életben maradásáért, olcsó politikai játszmát kreálva az érdeklődésre igényt nem tartó kezdeményezésből. Várhatóan a társadalom elképesztő többsége áll majd az ügy mellé, hiszen ennél fontosabb téma nemigen akad ma az átlagember életében. Meg különben is: szemét férfiak és woman power!

Az ELTE egyébként más karait, és az összes egyetem oktatóit is arra hívta fel, hogy hasonló akciókkal tiltakozzanak a fasiszta elnyomás ellen; ebből akár még egy újabb gigatüntetés is összejöhet, hiszen ha összefognak, pár száz hőbörgő biztosan készen lesz tiltakozni a nagy semmi érdekében.

Október közepén jelent meg az a jogszabály, ami megszünteti a társadalmi nemek szakokat a mesterképzések között. Az ELTE TáTK oktatói legalább ebben konzekvensek: már akkor azt írták a Facebookon közleményükben, hogy a döntés megkérdőjelezi a tudománynak az alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ott meghirdetett tanszabadságot is. Továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos tudományos diskurzusok folytatását.

PestiSracok facebook image

Mindenki készüljön tehát az országot vélhetően megrengető és megremegtető információs sztrájkra, addig pedig szálljunk magunkba és gondoljuk végig, hogy a mai napon hányszor nem voltunk polkorrektek, hány szexista gondolat futott át az agyunkon és hogyan tudnánk egyenlőbbek lenni. A sztrájkoló oktatók viszont azon gondolkodjanak el, hogy a társadalmi egyenlősdi helyett taníthatnának valami hasznosat is a tudásvágyó egyetemistáknak.

Forrás: Index; Fotó: bmcc.cuny.edu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.