háború
A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak, nem ismerik el az új afgán kormányt
Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek atrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A nőket elüldözték a médiából, valamint a kormányzati pozíciókból, az etnikai és vallási kisebbségek pedig szintén súlyos megkülönböztetéssel találták szembe magukat. Bár az új, tálibok vezette afgán kormány hangsúlyozta, szeretné felvenni a diplomáciai kapcsolatot a nyugati világgal is, lassan az európai vezetőknek is leesett, hogy a iszlám fundamentalista szervezettel nem lesz egyszerű az együttműködés. Franciaország külügyminisztere egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a tálibok hazudnak, amikor befogadó és mindenkit képviselő országról beszélnek. Nyugaton visszanyalt a fagyi az iszlamista "befogadás" és elfogadás mantrája kapcsán.
Tálib szóvivő: a háborúnak vége, a rendszer formája hamarosan tisztázódik
A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik – jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva. Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette, szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról. Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet – hangoztatta. Kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.
Orosz külügyminiszter: ha Moszkván múlik, a háborút el lehet kerülni
Ha Oroszországon és a délkelet-ukrajnai szakadárokon múlik, el lehet kerülni a háborút a Donyec-medencében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szerdán közölt interjúban.
Hegyi-Karabah – Ismét tárgyalóasztalhoz ültette Putyin Moszkvában az azeri elnököt és az örmény kormányfőt
Amint elmúltak a tizenegy napig tartó orosz karácsonyi-újévi ünnepek, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal tárgyalóasztalhoz ültette Moszkvában Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt és Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt, hogy megvitassák a Hegyi-Karabahot érintő kulcsfontosságú lépéseket. Amint már korábban megírtuk, Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én háború robbant ki. Baku és Jereván 1988 februárja óta vitatja a régió tulajdonjogát, amikor a Hegyi-Karabah Köztársaság bejelentette elszakadását az Azerbajdzsántól. 2020. november 9-én Putyin, Alijev és Pasinján aláírták a hegyi-karabahi ellenségeskedés teljes megszüntetéséről szóló közös nyilatkozatot. A dokumentum előírja, hogy az azeri és az örmény feleket az elfoglalt helyeiken kell megállítani, számos régiót Baku irányítása alá helyeznek, és orosz békefenntartókat telepítenek a frontvonal, illetve a Lacsini folyosó mentén, amely a területet Örményországgal köti össze.
Az örmény parlament a háború mellett döntött
Elutasította a hadiállapot megszüntetésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést csütörtöki, rendkívüli ülésén Jerevánban az örmény parlament.
„Nem élhetünk egy országban mi örmények és az azeriek”
Egyszülött fia a fronton elveszítette az egyik lábát, kiterjedt családja ismét földönfutóvá vált, és még midig bízik abban, hogy a nagy múltú nemzete talpra áll – ez hangzik el abban a hangüzenetben, amit egy obsitos örmény katonatiszt, Szaro Szarjan küldött Hegyi-Karabahból a PS-nek és a magyar olvasóknak. Eddig menekültekről gondoskodott, mára pedig maga is száműzötté vált. Úgy gondoljuk, hogy sorsa és érzései most jellemzőek számtalan örmény nemzettársára, ezért közöljük szavait.
Az örmény elnök szerint nem szükséges Oroszországot bevonni a konfliktusba
Nem szükséges Oroszországot bevonni a hegyi-karabahi konfliktusba, most arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban.
Nincs nyugvópont Hegyi-Karabah kérdésében – Többen meghaltak egy azeriek elleni rakétatámadásban
Szombatra virradó éjjel ismét rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gandzsa városát, a támadás az azeri főügyészség közlése szerint 12 ember halálát okozta.Hegyi-Karabah – A kaukázusi csomót csak karddal lehet kibogozni?
Már sem a közvélemény, sem a nagypolitika irányítói nem lepődtek meg azon, hogy rögtön a megkötése után az örmények és az azeriek azonnal megszegték a humanitárius tűzszünetet, szerdán már majdnem az egész frontvonalon újra ropogtak a fegyverek. A vezető nagyhatalmak pedig ismét a lényegében béna kacsának bizonyult EBESZ minszki csoportjában bíznak, amely eddig csak a fegyvernyugvást tudta elérni az előző két háborúban, de végső megoldásig nem jutott harminc év alatt. A mostani háborúban az újdonság az, hogy Azerbajdzsán napjainkra rendkívül ütőképes hadsereget hozott létre, Törökország, természetes szövetségese pedig megerősödve követel nagyobb szerepet Hegyi-Karabah ügyében. Ezt jelzi a tegnapi Erdogan–Putyin-telefonbeszélgetés is, amelyet a török elnök kezdeményezett, és amelynek a területet a békéért-gondolat lehetett a fő vonala.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Ismét meg akarták ölni Donald Trumpot
Szerencsére időben észrevették a hatóságok a magaslest.
