heinrich korzil
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunista sem viheti magával a sírba a magyar néptől rabolt vagyont
Russay István, akinek a közreműködésével a hetvenes évek elejétől kezdve kiépítették azt a kapcsolatrendszert, amelyen keresztül súlyos dollármilliókat lehetett kisíbolni az országból, feleslegessé vált: utódja, Tóth József is tökéletesen értette a dolgát. 1986 nyarán már attól sem kellett tartania a gazdasági visszaélések mögött álló embereknek, hogy Russay ártani fog nekik. Az egykori cégvezető egészségi állapotának rohamos romlása miatt ugyanis kórházba került, betegsége gyógyíthatatlan és gyors lefolyású volt. 1986 nyara a folyamatos kórházi kezelések mellett arról szólt Russay számára, hogy biztosítsa felesége örökségét.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nehéz a sorsa a nyugdíjas hazaárulónak
Russay István, a Mineralimpex vezérigazgatója, aki korábban az állambiztonság ügynökeként szolgáltatott – elsősorban gazdasági – információkat a hazai hírszerzésnek, a nyolcvanas évek elejétől központi szereplője lett az illegális pénzmozgásokkal kísért olajkereskedelemnek. Egy osztrák vállalkozóval, Heinrich Korzillal irányították a bécsi Mineralkontor vállalatot, amelynek segítségével elkövették visszaéléseiket.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Csak ebben az egy ügyben százmilliárdos nagyságrendben lopták meg az országot
1980 júliusában az Állambiztonság III/II-es Csoportfőnöksége, azaz a kémelhárítás „Árulók” fedőnéven nyomozást indított. A kémkedés gyanújával megfigyelt két személy Russay István és Heinrich Korzil voltak, az olajügyes történetünk két főszereplője. Az elmúlt hetekben olvashattak már a Mineralimpex vezérigazgatójának és az osztrák üzletembernek nem éppen dicső előéletéről, valamint arról, hogy miképpen hozták létre az olajkereskedelemre szakosodott vegyesvállalatukat, a bécsi Mineralkontort. Most lássuk, mire is kellett ez a cég!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Rablóvezérek voltak egytől egyig a rendszerváltás vezető kommunistái
1973-ban, egy-két hónappal a vegyesvállalatokat engedélyező rendelet kiadása után, Russay István és Heinrich Korzil vezetésével megalakították a Mineralimpex bécsi leányvállalatát, a Mineralkontort. Az előző részben olvashatták, hogy a cég létrehozása körüli időkben a szovjet titkosszolgálat megfigyeltette a hazai kémelhárítással Korzil mozgását, de a jelentésekben szó sem esik a cégalapításról, ugyanakkor a Mineralkontor megszületése után hirtelen megszűnt a szovjetek érdeklődése az osztrák üzletember felé.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Heinrich Korzil, az SS-tisztből lett üzletember
A múlt rendszer eddig feltárt legnagyobb rablása az iráni olaj Amerikába tranzitálása volt. Képzeletünket messze felülmúló összegek landoltak a korrupt vállalatvezetők számláin. A csalás olyan mértékű volt, hogy még a pártállami viszonyok közötti nehézkes információáramlásban sem lehetett elkendőzni a történteket. Dézsy Zoltán és Ilkei Csaba oknyomozó riportjai már 1989-ben megszellőztették a visszaéléseket. Az általuk megkérdezett kormányzati illetékes azt állította, hogy 20 millió dollárt, vagyis egymilliárd forintot már hazahoztak az elsikkasztott pénzekből. (Ez ma kb. 40 millió dollárnak, több, mint 14,5 milliárd forintnak felel meg.)
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Russay István, a báróból kommunista, panama hőse, kettős ügynök, impexes csúcsvezető
Az Amerikai Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista fordulat és a teheráni túszdráma után embargó alá helyezte a perzsa ország olaját. Szép ez az elkötelezett kiállás a népek „demokratikus” önrendelkezése mellett, de mint minden hasonló történelmi szituációban, itt is arról szólt a játszma, hogy az amerikabarát diktátor puccsal szerzett hatalmát egy nemzeti és vallási alapon álló, Amerika-ellenes rezsim döntötte meg. Vannak tehát a jó diktátorok és a jó szélsőségesek, és vannak a rosszak. Egyvalami viszont nincs: rossz olaj.Ajánljuk még