hoppál hunor
A verekedés az új kampányeszköz Szlovákiában – Kurmai Kornél a Grundban
Bográcsozás közben verekedett össze a vele egyet nem értőkkel egy szlovák képviselőjelölt, és a volt szlovák miniszterelnök mellbe rúgta a volt szlovák belügyminisztert. Két esemény, amelyek alapján a szó szoros értelmében dübörög a választási kampány a bezzegeuropéer és egyáltalán nem balkánias Szlovákiában, ahol például pár éve egy térségünkben példátlan újságíró-gyilkosság borzolta a kedélyeket. De milyenek is valójában a szlovák közállapotok? Mit mutat egyes szlovák politikusok Magyarország vélt területi követeléseivel kapcsolatos hergelése? Kinek a győzelmére számíthatunk a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásokon? Robert Fico esetleges visszatérése a magyarellenes politikát, vagy az ügyek mentén történő korrekt együttműködést vetíti elő – tekintve, hogy a háború és a migráció ügyében Szlovákia korábbi miniszterelnökének álláspontja egyezik a magyar kormányéval? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hunor és Kornél a legfrissebb Grundban.
Pressman semmibe veszi a klasszikus nagyköveti feladatköröket – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsor témáját az adta, hogy David Pressman amerikai nagykövet az utóbbi hónapokban rendre pártpolitikai vircsafttal borzolta a kedélyeket a magyar nyilvánosságban. A folyamat egyik mélypontjaként pedig nemrég a Horthy Miklós szerepét övező emlékezetpolitikai vitában próbált önkényes igazságosztóként eljárni. Mi is egy nagykövet elsődleges feladata a fogadó és a küldő állam vonatkozásában? Hogyan értékelhető Pressman eddigi tevékenysége – a klasszikus nagyköveti feladatokat is elvégzi a politikaifurkósbot-szerep mellett? Egyáltalán igazolható a diplomácia koordináta-rendszerében az, hogy egy konkrét politikai oldal mellett teszi le a voksát, és hergel a fogadó ország kormánya ellen? A Trump elnök által kinevezett David Cornsteinnel összevetve hogyan tudjuk összehasonlítóan jellemezni a két képviseletvezető munkáját? Alappal várható jövőre egy esetleges elnökváltásnál, hogy másfajta (lehetőleg ismét jó) képviselete legyen az USA-nak Budapesten, vagy a deep state-nek is lenne ehhez egy-két szava? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hoppál Hunor Szűcs Gáborral a legutóbbi Grundban.
Kitart az elnökválasztásig Trump lendülete? – Gulyás Áron a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Gulyás Áron, a PestiSrácok.hu szerkesztő-riportere vendégeskedett Hoppál Hunornál. A fiúk az amerikai nagypolitika jelenlegi alakulásából kiindulva Donald Trump elnökjelöltté válásának és újbóli államfővé választásának esélyeit latolgatták. A „mugshot”-mém mennyiben lendített a volt elnök népszerűségén? Segíti vagy akadályozza Trump céljait a vádemelések utáni mártírszerű politikai testtartása? Mennyire tud érvényesülni a republikánus mezőnyben Ron DeSantis, a „fiatal reménység”? Kitart még a Trump-lendület a jövő évi elnökválasztásig? Bidennel vagy egy másik jelölttel szemben könnyebb győznie az amerikai jobboldal örökifjújának? És milyen hatást fog gyakorolni az orosz-ukrán háború kimenetelére a 2024-es amerikai elnökválasztás? Ezekre a kérdésekre keresték a fiúk a válaszokat a legfrissebb Grundban.
Sportszervezésben is merjünk nagyobbak lenni! – Kurmai Kornél a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal beszélgetett. Az atlétikai világbajnokság rekord nézőszámot könyvelhet el Budapesten, a világ harmadik legnagyobb sporteseménye pedig egyben Magyarország történetének legkomolyabb vb-rendezése. Sokan azonban ezen siker kapcsán is politikai hisztériára váltanák a komoly hazai teljesítményt. A legfőbb érv persze a korábbi vizes világbajnokságtól az elvesztegetett olimpián át a jelenlegi atlétikai vb-ig mindig a sportesemények megrendezésének „drága” mivolta, de Egri Viktor sportriporter odáig merészkedett, hogy összevetette a magyarok atlétikai világranglistán való szereplését a világbajnokság megszervezésével. Kérdés, hogy ezen logika mentén a futballban korántsem világszintű eredményeket elkönyvelő Katar számára sem volt jogos a tavalyi labdarúgó-világbajnokság megrendezése? De vajon igaz, hogy az emberek a hazánkban tartott világversenyekre „ráfizetnek”? Mi a valódi mérleg, és mennyire lendíti fel egy ilyen esemény a magyar idegenforgalmat? És ami még ezen felül fontos: adhat-e okot a nemzeti büszkeség kiteljesedésére, ha a sportvilág néhány napig Magyarország sikeres szervezésére és lebonyolítására figyel? Ezeket a kérdéseket igyekeztük kibontani és megválaszolni a legutóbbi Grundban.Így manipulál a balmédia Erdoğan látogatása kapcsán – Pajkos Adrián a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Pajkos Adrián egyetemi hallgatóval beszélgetett. A műsorban Erdoğan Budapestre érkezése került terítékre – a török elnök munkalátogatása megihlette az oszmán hódoltság korát addig hírből sem ismerő liberálisokat, és hirtelen minden haladó Buda várát és Magyarország szuverenitását kezdte el félteni a XVI. századi helyzethez képest teljesen más államberendezkedésben politizáló török államfőtől. Volt még szó az elnöki vizit zártkörű szervezése körüli méltatlankodásról is – de vajon történik-e tragédia azzal, hogy nem tudjuk meg Erdoğan teljes budapesti programját? A 444 manipulatív álszentsége pedig ez ügyben is tetten érhető, hiszen amiatt is problémáztak, hogy Erdoğan 2019-es látogatásának rendőri biztosítása 176 millió forintba került a magyar államnak – a gond ezzel csupán az, hogy Biden elnök nemrégiben tett észak-írországi látogatásának biztonsági költségei a megnevezett összeg csaknem 20-szorosát tették ki, a 444 azonban az ellen egyáltalán nem tiltakozott. A műsor végén üzentünk azoknak, akik szerint az augusztus 20-i tűzijátékot el kellene már felejteni egyszer és mindenkorra, nehogy véletlen előforduljon az, hogy büszkék legyünk hazánk ezeréves fennállására.Mi áll a liberálisok elharapózó magyargyűlölete mögött? – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Both Hunorral, a Patrióta főszerkesztő-helyettesével beszélgetett. Az e heti műsor témáját a liberális „értelmiségi” körökben egyre inkább elharapózó magyarellenes kirohanások adták. Korábban Frei Tamás, nemrégiben pedig Csintalan Sándor tett a magyar népet ócsárló megjegyzést a médiában. Mi az oka annak, hogy a magyar kormánytól milliárdos támogatásban részesülő Enyedi Ildikó és Fischer Iván is külföldi lapokban hergelnek Magyarország ellen? Mire gondolhat Schiff András és több külföldre „emigrált” társa, akik folyton-folyvást a nem létező magyarországi antiszemitizmusról és rasszizmusról értekezve fröcsögnek hazánkra? Mi a szerepe a magyarországi balliberális médiahálózatnak a Magyarországról elköltözők és a magyar államot élhetetlenként leírók üzeneteinek közvetítésében? Miért van az, hogy egyes balos megmondóemberek számára a mindenható Külföld véleménye fontosabb a magyar emberek igényeinél? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
A privatizáció kudarcsorozata után a Dunaferr megmentése igazi sikertörténet – Samók Dávid a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Samók Dávid közgazdásszal beszélgetett. Ezen a héten két gazdasági téma volt terítéken: egyfelől a Dunaferr csődje és állami közreműködéssel történő eladása, amely során eddig nem gyakran tapasztalt erejű kormányzati fellépésre, valamint Orbán Viktor személyes közreműködésére is szükség volt. A Dunai Vasmű ugyanis 2022 végére fizetésképtelenné vált, és a nehéz helyzet több ezer munkavállaló egzisztenciáján túl egy nemzetstratégiai jelentőségű vállalat létét is veszélyeztette. Hogyan alakította a gyár, a dolgozók és az állam javára az eseményeket a kormányzat? Mi lett a sorsa annak a több mint négyezer dolgozónak, akik korábban kilátástalannak tűnő helyzetbe kerültek? Levonható következtetés ebből az esetből arra vonatkozóan, hogy a kormány miként kezeli a stratégiai ágazatokat? És egyáltalán miért fontos az acélipar hazánkban? A műsor második felében megtárgyalásra került egy az állami egészségüggyel kapcsolatos hír, ami szerint a kórházi adósságállomány év közepére már meghaladta a 100 milliárd forintot – a kiút lehetőségeit firtatta Samók Dávid közreműködésével Hoppál Hunor a legfrissebb Grundban.
A legutóbbi Grund-részek kiemelkedő pillanatai – Jövő héten újra találkozunk!
A Grund e heti best of különkiadásában az ukrajnai háború aktuális katonai-politikai vetületei, a V4 együttműködés helyzete, a franciaországi zavargások és a bevándorlás romboló összefüggései, a magyar baloldal állapota és a nyugat-európai kereszténység szélsőliberális hatásai is szóba kerültek. Kiemelkedő vendégek, ütős vélemények, tabusítás nélkül. Jövő héten ismét új résszel jelentkezünk, addig is nézzétek meg az elmúlt időszak Grundjainak legjobb pillanatait – az adásokban Hoppál Hunor Máthé Zsuzsával, Őry Mariannal, Deák Dániellel, Imre Gyulával és Szakáli István Loránddal beszélgetett. Grund minden hétvégén a PS TV műsorán! Kövessetek minket a Facebookon és a PestiSrácok.hu oldalán!
Macron képes lesz úrrá lenni a káoszon? – Őry Mariann a Grundban
A legutóbbi Grundban Hoppál Hunor Őry Mariann külpolitikai újságíróval beszélgetett a Franciaországban zajló anarchikus történésekről. Egy újabb George Floyd-esetet szeretnének fabrikálni a 17 éves migrációs hátterű fiú lelövése után? Miben hasonlítanak és különböznek a mostani francia és a 2020-as amerikai zavargások? Franciaország destabilizálása és meggyengítése a rendbontás célja, vagy pusztán a tömeges migráció és a multikulturalizmus ütött vissza? Tetten érhető a korábbi gyarmattartás miatti társadalmi feszültség is a kialakult káoszban? Látható, hogy Macron ma már sokkal inkább tűnik reálpolitikusnak, mint 2017-es, momentumos stílusú fellépésével – de vajon elég lesz az elmúlt 6 évben szerzett elnöki tapasztalata a jelenlegi súlyos válság kezeléséhez? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legújabb Grundban.Ajánljuk még
Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Precedensteremtő lehet az ítélet, így az igazságszolgáltatás akár párhuzamosan is működhet nyugati szomszédunknál.
Így "floydítanak" Amerikában: egy pedofil bevándorlóból csináltak volna áldozatot
A mexikói férfi azt kiabálja a kamerába, hogy ő nem csinált semmit, és várja a családja. A videó pedig terjedni kezdett, csakúgy, mint öt éve George Floyd esetében.
Ukrajna egymilliós hadsereget akar békeidőben is, lehetőleg mások pénzén
Így zajlott Trump és Zelenszkij csúcstalálkozója
