kanyó andrás
A Gellért-hegyi, külkeres óvodából az ég felé: Bochkor Gábornak és Kanyó Lászlónak is a hírszerző apák taposták ki az ösvényt
Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan került a két egykori hírszerző (Kanyó András és Bochkor Jenő) fia a Danubiushoz. Nem csak a kezdeti lépésekhez kellett a jó kapcsolat és bekötöttség. Kanyó László végig apja útját követte: utóbbi a rendszerváltás után saját PR-céget alapított, amiben fia is benne volt, aki a Danubius után szintén ezen a területen helyezkedett el. Cégről-cégre járt, később az egyik legnagyobb vállalathoz került. Az öreg Kanyó közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthyról is, utóbbihoz felhasználta Horthy Istvánnét is, aki szerint az egykori hírszerzőtiszt átverte őt, hogy befeketítse a kormányzó nevét. A Kanyóéknál jóval ismertebb Bochkor Gábor ritkán beszélt kivételezett helyzetéről, de megnyilatkozása szerint természetesnek vette, hogy anyja révén a Gellért-hegyi, külkeres óvodába járhatott. Egy interjúban azt is elmondta, hogy a szintén a kivételezetteknek lehetséges Humboldt Egyetem után nem is akart rádiós lenni, de apja egyik barátja, a Rádió korábbi berlini tudósítója odavitte. Ez szinte biztosan a népszerű Fikár László volt – „Ács” fedőnéven szintén az állambiztonság egykori embere. A legérdekesebb (és jól mutatja a hálózat működését, körforgását), hogy 2003-ban Kanyó László is majdnem berlini tudósító lett. Kondor Katalinék őt akarták odaküldeni, és éppen egy újabb hálózati rádiós, a korábbi moszkvai és washingtoni tudósító fúrta meg...
Pufajkás ügynökből demokrata drótvágó – Horn Gyula nagy trükkje, avagy mire jók a hálózati újságírók
„Horn Gyula külügyminiszter, aki a drótot átvágván a vasfüggönyön is rést ütött” – írta az ÁVH-s Vajda Péter az ÁVH-s Kanyó András vezette Magyarországban 1990-ben, elvileg már a rendszerváltás végén. Ez az egy mondat mindent elárul arról, hogyan is sikerült ez az egész folyamat, és hogyan is működött a sajtó a diktatúra végén, majd a kilencvenes években. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1989. júniusának végén Horn Gyula nem vágta át a vasfüggönyt, mert az akkor már le volt bontva, csak a trükk miatt visszaépítették egy darabon. Horn fotója bejárta a világsajtót, a németek onnantól pozitívan tekintettek a pufajkásból ügynök, majd kommunista külügyminiszterré lett politikusra, aki 1994-ben vissza is került a hatalomba. Bár az Index 2009-ben azt írta, hogy a magyar társadalmat nem verték át, mert tudtuk, hogy Horn csak szimbolikusan hősködik, ez nem igaz. A pártsajtó hálózati újságírói, mint a később Malév-szóvivővé emelkedő Kocsi Margit vagy az említett ÁVH-s Vajda hősként írtak Hornról. „A vasfüggöny lehull, szinte halljuk suhogását…” - írta például Kocsi a Népszavában. Az egész csak egy okos átverés volt, ezzel legitimálták a továbbélésre készülő Hornt. A valódi hősök azok voltak, akik augusztus 19-én megszervezték a páneurópai pikniket. Persze nem is Hornékról lenne szó, ha nem próbáltak volna meg arra is "rátelepülni".Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
