karácsony
Fenyőünnep lett, maradhat?
Lehet valami idejétmúlt, amit a társadalom szépen lassan elhagy szokásai közül. Például nincsenek boszorkányperek, senki sem hord Bundesliga-frizurát, és a nagymamának sem köszönnek már csókolommal az unokák. Ugyanis ezekre nincs különösebb igény. Amire azonban láthatóan van igény, az például a karácsony. Éppen ezért nem megy ki a divatból már hosszú évszázadok óta. Érthető hát, hogy a fő haladárok évek óta igyekeznek támadni a karácsonyt – vagy bármit, ami a keresztény-európai értékrendhez kötődik –, eddig nagyrészt sikertelenül. Karácsonykor különösen fontos, hogy a kereszténység egyik legszentebb ünnepét fenyegető veszélyekről is szót ejtsünk, hiszen az Európai Bizottság ugyan meghátrált az összeurópai értékek lerombolására tett, píszí, keresztényellenes javaslatáról, amellyel betiltaná a karácsony szó használatát. A javaslat puszta megfogalmazódása is jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy egy újabb olyan szakadék nyílt a normalitás és a szélsőliberális „értékrend” között, amelynek szellemi vákuuma sok erőfeszítést kíván majd az elkövetkezendő években. A harcban egyelőre ott tartunk, hogy a fenyő még maradhat, hiszen zöld, a karácsony szó viszont már necces. Ez a szép új világ, ahol karácsony helyett fenyőünnep lett. Maradhat? És vajon meddig?
Orbán Viktor: a sorrend a fontos!
Bejgli nélkül nincs karácsony. Orbán Viktor közösségi oldalán megosztott legújabb bejegyzésében egy huszárvágással oldotta meg az örök kérdést: diós vagy mákos?
Ferenc pápa a pandémia okozta társadalmi és politikai válságban a párbeszéd útját jelölte meg megoldásként
A vatikáni sajtóközpont közleménye szerint az eső ellenére is mintegy húszezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, amelyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy, mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában. Beszédében a pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, amelyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek.
Szerencsések vagyunk, mert nekünk van hol gyakorolnunk a hitünket
Az újságírói szakma szépsége, hogy az ember akarva-akaratlanul, de rengeteg helyen megfordul az országban, és eljut olyan helyekre is, ahova, ha nem munkaköri kötelezettségből menne, talán sosem látogatna el. Pedig Magyarország rengeteg látnivalót rejt magában, erre én is ezeken az utakon jövök rá. Bár mindenhol más látnivalókra bukkanunk, szívmelengető, hogy Baranyától Borsodig mégis van valami, aki közös: mindenhol van templom vagy egy kis kápolna, esetleg egy imahely. A hitünk gyakorlása ugyanis fontos, s bár Magyarország keresztény ország, sokan csak a nagy keresztény ünnepekkor mennek templomba. Ennek ellenére szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nekünk – ha csak alkalmanként járunk misére – legalább van hova mennünk, ha lelkigyakorlatra, megtisztulásra vágyunk.
A hit erejével – Két, hanyatlásra ítélt, mélyszegénységben élő falut mentett meg egy református lelkész házaspár
Hanyatló falvakat ment a szlovák-magyar határon egy fiatal református lelkész házaspár, Tóth István és felesége, Viktória. Huszonegy évvel ezelőtt, amikor elvállalták a szolgálatot a Miskolctól hetven kilométerre fekvő Abaújvár gyülekezetében, azt mondták nekik, ne tervezzenek hosszú távra. Az öregedő, kétszáz lelkes faluban, valóban az Isten háta mögött alig több mint tucatnyian járhattak templomba. A hit erejével a legszegényebb falvakban, a határ mentén önfenntartó és valódi, családias közösséget építettek, aminek mások a csodájára járnak. A semmiből, valóban az Isten háta mögött, ahol magyar, betelepült szlovák és cigány él együtt, és ahol az érkezésük előtt nem látszott már a kiút. Ha azt kérdezzük, honnan volt fiatal lelkipásztorként mindehhez ereje, Tóth Viktória szerényen annyit mond: Istené a dicsőség, ők csak hittek benne, hogy az Úr nem ad olyan feladatot, amit ne lennének képesek elvégezni. Abaújváron kívül még egy kisebb szomszédos falu, Pányok is hozzájuk tartozik. Ők lettek abban a térségben a legnagyobb szolgáltató és munkáltató egyben: szociális és házi segítségnyújtó szolgálatuk ellátja az időseket és rászorulókat, gazdaságot és egy keresztény manufaktúrát is létrehoztak, jelenleg tizenöt család megélhetését biztosítják. Ez már önmagában is csoda volna, de a Tóth házaspár itt nem állt meg, a gyermekeket is maguk köré gyűjtötték; vannak, akik a gyülekezetben nőttek fel, váltak istenfélő, hívő felnőtté. Bábcsoportot alapítottak, amellyel az országot járják, gyülekezeti otthont építettek, Időközben Viktóriáékra bízták a gönci pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali intézményét is, amely majdnem csődbe ment. És ha ennyi szolgálat nem lenne elég: börtönök, fegyházak fogvatartottainak lelkét is mentik. Ma már a börtönbe szolgálni járó cursillósok észak-magyarországi központja is Abaújváron van.
Mi nem az emberiséget, hanem a mellettünk álló embert szeretjük karácsonykor
Az emberiséget nem lehet szeretni, hisz az emberiség nem ül le melléd a karácsonyi asztalhoz vacsorázni. De az emberiség sem szeret téged, hisz sosem állt ki melletted, ahogy most sem ölel át téged a karácsonyfa előtt. Azt az embert lehet csak és kizárólag valóban szeretni, aki melletted áll. Igen, most is ott van, hozzá tudsz szólni, érted és ő is ért téged. Család, barát vagy magyar – akivel együtt töltöd a karácsonyt. Az emberiség szeretetét hagyjuk meg a marxistáknak, a liberálisoknak, vagy az egész földkerekségbe szerelmes progresszív-részegeskedőknek, mi pedig szeressük csak tovább a sajátjainkat! A magyarokat, a háznépünket, a családunkat. A karácsony igazán jó alkalom erre!
Balog Zoltán: ha megtartjuk a hitünket, a hitünk megtart minket
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szombaton, az M1 Ma reggel című műsorában beszélt a karácsony üzenetéről a járvány árnyékában. A volt miniszter szerint szellemi és kulturális küzdelem zajlik a világban, de ha megtartjuk a hitünket, a hitünk megtart minket.
Betlehemben a Szentföldön élő keresztények töltötték meg a Születés templomát az éjféli misén
A Szentföldön élő keresztények gyülekeztek szentestén a Születés Templománál, hogy részt vehessenek az éjféli misén. Az ünnep alkalmával karácsonyi vásárral, valamint ünnepi díszítéssel és kivilágítással fogadta az érdeklődőket a város önkormányzata. Sokan hangot adtak azonban csalódásuknak, hiszen a járványügyi korlátozások és a palesztin hatóságok rendeletei miatt idén jóval kevesebben vehettek részt a megemlékezésen.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
