kárpátalja
Kárpátalja sötétbe borult: naponta órákra kapcsolhatják le az áramot és a fűtést
Újabb drasztikus politikai döntés sújtja az ukránok mellett a kárpátaljai magyarokat is. Éppen aznap, amikor a barbár módon ledöntött Turul helyén felavatták a háromágú szigonyt, Ukrajna állami címerét, jött az újabb feketeleves. Kedden több órán át szünetelt az áramszolgáltatás, nem sokkal azután, hogy Viktor Mikita, a Kárpátaljai Regionális Katonai Közigazgatás vezetője bejelentette: rendőri erővel fogják ellenőrizni Kárpátalján, hogy takarékoskodnak-e az árammal a lakosok. Helyi forrásunk szerint az áramkommandó kiváló lehetőséget teremt, hogy otthonaikat átvizsgálják és ott bujkáló hadköteles férfiakat is keressenek. "Míg eddig csak utcákon, kávézók teraszán vadásztak itt Kárpátalján, most már az otthonainkba is ránk törnek bármikor" – mondta informátorunk. Hozzátette: arra számítanak, hogy a keddi nap után rendszeres lesz a napi több órás áramkimaradás, és ez még csak a kezdet.
A munkácsi tanács tagjai többségének tiltakozása ellenére felavatták a turul helyére emelt ukrán címert
Kedden reggel minden tiltakozás ellenére Munkácson felavatták a levert turul helyére felállított ukrán állami címert. Andrij Baloga polgármester a pópák és katonák gyűrűjében tartott ünnepi avatáson azt mondta, "ma születik az új és erős Ukrajna történelme, azok keze által, aki a szabadságért, a jövőért és a saját földjükön való élet jogáért harcolnak". Munkács várának fokára 2008-ban állította vissza a Pákh család a történelmi milleniumi emlékművet, az egy tonna súlyú turulmadarat, illetve hozzá az obeliszket, az eredeti emlékmű darabjait is felhasználva, amelyet Pákh Imre édesapja évtizedeken át őrzött. A Turul-emlékmű lebontásáról október 13-án délelőtt a végrehajtó bizottság Zoom-konferencián megtartott ülésén határoztak, a 31 tagból alig 20 részvételével. Ahhoz, hogy mindenképp meglegyen a döntés, cselt is bevetettek és a napirend eredetileg csak az ukrán címer állítását tartalmazta. Később a munkácsi tanács 18 tagja írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Mindez nem számított a jelek szerint semmit: tizenkét nap elteltével áll az ukrán szigony, a turul pedig darabokban hever a múzeum valamelyik termében.
Segítse Kárpátalja legrászorultabbjait – A Verecke Alapítvány felhívása
A Kárpátalján élő, súlyos betegségekkel küzdő, illetve fogyatékkal élő honfitársaink a háborús körülményekből kifolyólag még nehezebb helyzetbe kerültek – írja a KMKSZ hétfői közleményében, hozzátéve, leginkább azok vannak nehéz helyzetben, akik súlyos műtét előtt állnak, beavatkozás utáni utókezelést vagy folyamatos kezelést igényelnek és családjukban nem állnak rendelkezésre a szükséges pénzeszközök, vagy egyedül élnek. A Verecke Alapítványon keresztül Ön is támogathatja Kárpátalja legrászorultabbjai.
Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.
Ukrán parlamenti képviselő: A magyarok feldughatják a tiltakozásaikat
A munkácsi ukrán politikus a mai magyar vezetőket Horthy Miklóshoz hasonlította, aki szerinte Hitler csatlósaként kaparintotta meg Kárpátalját. Úgy tűnik tehát, hogy az ukrán politikustól nem áll messze a történelemhamisítás sem.
Magyarország segítséget nyújtott a harcokban elesett kárpátaljai katona családjának
A beregszászi férfi a hetedik kárpátaljai magyar nemzetiségű, aki az orosz–ukrán háborúban vesztette életét. Háda László immár nyolc éve Budapesten élt, édesanyja támasza volt, és amikor február 24-én kitört a háború, úgy döntött, hogy azonnal hazamegy, és ha kell, harcol – írja a kiszo.net.
Megszólalt Kárpátalja kormányzója a Turul-szobor ügyében
A megyei és országos sajtó képviselőivel tartott közvetlen találkozót Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója – írja a Kárpátalja.ma. Emlékezetes: a napokban azonnali határozattal, minden előzmény nélkül a munkácsi városi tanács elbontatta a vár jól ismert Turul-szobrát, aminek helyére az ukrán címer háromágú szigonyát fogják kihelyezni.
Szilágyi Ákos: Elraboltak egy részt az országunkból, és úgy tűnik, semmivel nem tudjuk őket emiatt kiengesztelni
Az elmúlt napokban erős érzelmeket és általános felháborodást váltott ki, hogy Munkács városi tanácsa egyik napról a másikra elbontatta a munkácsi várban álló Turul-szobrot, hogy a helyére az ukrán címert tegye. „Visszaszáll a turulmadár a munkácsi várra” – üzenik a kárpátaljai magyarok a közösségi oldalakon a provokációra reagálva, és arra buzdítanak, minél többen osszák meg az üzenetüket. És ne feledjük, optimizmusra van okunk, hiszen egyszer már eltávolították a Turult, de az akkor visszakerült. Az esetről Szilágyi Ákossal, a magyar zászló és címer napjának a megálmodójával váltottunk pár szót, aki szerint szomorú, hogy még mindig itt tartunk és hogy az ukránok még mindig nem vették észre magukat.
Amikor az ostobaság szorgalommal párosul: magyarnak nézték, ezért levakolták a feliratot egy kárpátaljai emlékművön
Ha a világé nem is, de Európa közepe Kárpátalján van, egészen pontosan Terebesfejérpatakon, erre pedig lassan százötven éve egy, a településen álló emlékmű hívja fel a figyelmet, rajta az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Hivatalát méltató latin nyelvű felirattal. Az emlékművet idén felújították, azonban a restaurációt végző „szakemberek” látva, hogy nem cirill betűkkel néznek szembe, egyből arra asszociáltak, hogy ez megint egy gonosz, szeparatista magyar emlékmű lesz, az ukrán történelem tízmillió éve alatt ugyanis nem találkoztak a latin nyelvvel, el voltak foglalva Kárpátalja és a Krím mamutagyarra rajzolásával.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
