kosztur andrás
Ezt TUDNOD KELL, mielőtt ILYEN bankba teszed a pénzed – Hardcore Hobbista
Vajon mi történik egy bankkal, ha a profit helyett a muciológiát, a világmegváltást és az interszekcionális áldozatkultuszt tűzi zászlajára, és vezetőségét az állítólagos elnyomási piramis csúcsán csücsülő féleszűekből válogatja össze? Ugyanaz, ami a Disneyvel, ha egymást püfölő állatok helyett természetellenes hülyeségekből kezd el rajzfilmeket csinálni. És hogy mi történik majd a világgal, ha minden így marad, arról Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet elemzőjével beszélgettünk a második részben.
Válságok sora Oroszország határainál
Az egykori szovjet tagköztársaságokban, illetve az azok között lezajló politikai és katonai válságokat veszi sorra a XXI. Század Intézet legújabb tanulmánya, megvizsgálva az ezekből fakadó, az orosz külpolitika előtt álló kihívásokat is.
XXI. Század Intézet: Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888.hu-nak adott interjújában elemezte a Koszovó és Szerbia között felújult feszült helyzetet. A kutató szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról. Ez pedig a térség konfliktusainak kiújulásához, valamint más hatalmak − Oroszország, Kína, Törökország − befolyásszerzéséhez vezethet.
A XXI. Század Intézet szerint messze még az orosz–ukrán háború vége
Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége – véli a XXI. Század Intézet elemzője. Kosztur András most megjelent elemzésében azt írja, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok teljes területének orosz ellenőrzés alá vonása már nem a végcél. A harci cselekmények mellett kiterjedt gazdasági megmérettetés is zajlik, ráadásul nemcsak Oroszország és Ukrajna, hanem elsősorban Oroszország és a Nyugat között. A XXI. Század Intézet elemzése a háború jelenlegi állását vizsgálja meg a harcmezőn és a nemzetközi kapcsolatok területén, kitérve a szembenálló felek belpolitikai folyamataira is.
Továbbra sem tekinti őshonos népnek a kárpátaljai magyarokat az ukrán vezetés
Volodimir Zelenszkij halaszthatatlan jelzéssel nyújtotta be az ukrán parlamentnek az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezetet. A javaslat szerint csak az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak, Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált arról, hogy az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön.Ajánljuk még