közlekedésfejlesztési koncepció
Amit még Karácsonyék is sunnyogva támogatnak – Itt a kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési terve, amely úgy tűnik, az egyetlen járható út
A kamu méhlegelők és néhány liter sárga festék szétlocsolása nem oldja meg a főváros közlekedési problémáit, a kormány nagy volumenű, mintegy tizenkét éves megvalósítási határidejű közlekedésfejlesztési, fejlesztési koncepciója ugyanakkor leveszi a várostervezés megerőltető feladatának gondját Karácsony Gergely és csapatának vállairól. A főpolgármester (ex-miniszterelnök-jelölt-jelölt) jóvoltából nap mint nap megtapasztalható közlekedési káosz is rámutat arra: teljesen újra kell gondolni a főváros közlekedését, egyensúlyt teremtve a közösségi, autós, biciklis és gyalogos forgalom között. A szerdai sajtótájékoztatón részletesen is ismertetett koncepció volumene merész, ugyanakkor a megszólalók egyöntetű véleménye szerint másképp képtelen lesz tovább fejlődni és normalizálódni az ország fővárosának közlekedése, ráadásul a klímacélok is teljesíthetetlenné válnak. Miközben ízlelgetjük a Nyugatit a Déli pályaudvarral összekötő vasúti alagút, vagy a földalatti vasúti közlekedés fölötti, a MÁV rozsdaövezetét felváltó zöld óriáspark létesítésének gondolatát, már csak elöljáróban is rögzítsük: miközben a balliberális vezetés a fővárost elnyomó kormány miatt hisztériázik, Karácsonyék a háttérben beálltak a koncepció mögé, hiszen minden engedélyt megszavaznak. Már csak az a kérdés, miért szégyelli a főpolgármester és köre, hogy saját ötletek híján legalább a kormány elképzeléseit támogatják, még ha sunnyogva is...Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
