kultúra
Varga Judit: A viharos változások időszakában vissza kell térnünk gyökereinkhez
Az értékek, a hagyományok és a kultúra egyre fontosabb szerepet játszanak a jelenkorban. A viharos változások időszakában vissza kell térnünk gyökereinkhez, értékeinkhez, mint megbízható iránytűhöz – hangsúlyozta közösségi oldalán Varga Judit.
Sárosdi Lilla: a kultúra én vagyok!
Mint az közismert, Sárosdi Lilla színművészt és feleségét, Schilling Árpádot személyesen Orbán Viktor üldözte el Magyarországról, így kényszerű franciaországi remeteségéből csak Facebook-videói révén tartja bennünk, európai demokratákban a lelket, hogy szembeszállhassunk a diktátori önkénnyel. Ezúttal eddigi leglíraibb, Iustitia trónszékét ostromló monológjának leiratát adjuk közre, amelyet úgy kellett becsempészni az állampárt határkerítésének résein át. Fogadják szeretettel!
Szombathelyen természetesen a kultúra napján szüntetnek meg nagy múltú kulturális intézményeket
Szombathelyen a progresszivitás jegyében, összevonásokkal tarkítva több kulturális intézmény megszüntetéséről döntöttek a múlt héten. A világhírű Savaria Táncsport Egyesületet ötvenegy év után utcára rakták, természetesen a városvezetés „csak” átalakításokról beszél – erről ír a vaol.hu.
A karácsonyt minden család a hagyományai szerint ünnepli
Egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában – mondta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki több európai országban is élt, így az európai kulturáltságot megtapasztalta, átérezte.
A zene a közös nyelv, amelyet mindenki megért
Közös nyelv – szokták mondani a zenére, és így is van, hiszen a zene segítségével közölt üzenetet megérti úgy az északi, mint a déli vagy épp a keleti és a nyugati. Mégis valamilyen szinten elkülöníti a nemzeteket, hiszen másképp nem is lehetne különböző zenei kultúrákról beszélni Európán belül sem. Erről az összetartó erőről beszélt Szarka Gyula dalszerző, előadóművész a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Csak a köztereken van jelen a kulturális semlegesség karácsonykor
Egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában – mondta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki több európai országban is élt, így az európai kulturáltságot megtapasztalta, átérezte.
Az 1990-ben elmaradt elitváltás tragikus következményei
Magyarországon utoljára 1944 és 1953 között volt elitváltás. A második világháborúig regnáló elit eltüntetését már a megszálló németek és a nyilasok is megkezdték, majd a Vörös Hadsereg és a kommunisták fejezték be. Az ötvenes évek elejére gyakorlatilag eltűnt a korábbi Magyarország teljes politikai, kulturális, gazdasági elitje, a helyi társadalmi elitek nagy részével, a falvak és kisvárosok tekintélyes embereivel, önálló egzisztenciáival együtt. Vagy megölték, vagy mindenüket elrabolták és bebörtönözték őket, sokszor a családjukkal együtt, vagy a kirablásuk után minden társadalmi szerepvállalásból kiparancsolták őket és elüldözték onnan, ahol ismert emberek voltak. A kommunisták teljes elitcserét hajtottak végre.
Újra várja vendégeit a Csopaki Művésztelep- Videóval!
Az idén is várja a fiatalokat a Csopaki Művésztelep augusztus 8-a és 17-e között. A tíznapos kurzust 24 évvel ezelőtt álmodta meg Rényi Katalin Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész és férje, Baska József festőművész. Az idei mottó: Visszatérés az álmokhoz. Baska Barbara grafikusművész elmondta: szüleinek az volt az álma, amikor elkezdték a Csopaki Művésztelepen a kurzusokat, hogy létrehozzanak egy olyan alkotóközösséget, ahol a fiatalok megtalálják saját nyelvüket és ezen a gyönyörű helyen együtt álmodhatnak a mestereikkel, írja az Origo.
A brit múzeumoknak el kell tüntetniük a műtárgyakat, amelyek a feketék elnyomását jelképezik
Képmutatók a brit múzeumok, mert számtalan olyan tárgyat és alkotást őriznek, amelyek a feketék elnyomását jelképezik azáltal, hogy a múzeumokban vannak, hiszen ezeket vissza kellene adni az elnyomott feketéknek, mondta Dr. Errol Francis, a „Culture&” művészeti jótékonysági szervezet vezérigazgatója és egyben művészeti igazgatója. Felhívta az összes brit múzeum és galéria figyelmét arra, hogy “dekolonizálják” a kiállításaikat és ne büszkélkedjenek a feketékhez kapcsolódó képekkel és szobrokkal, mert – szerinte – ezek hasonlóak azokhoz a műtárgyakhoz, amelyeket a nácik raboltak el annak idején. Példaként említette az úgynevezett Benin Bronzokat, amelyeket a gyarmatosító britek a 19. században hoztak el magukkal.Ajánljuk még