lng
Nincs háborús felár – Drágább az LNG, mert megnövekedett az európai kereslet
Persze, hogy nincs szankciós felár, Amerika pedig véletlenül sem jár jól a szankciókkal, éppen csak annyi történt, hogy az európai LNG-kereslet globális versenyt robbantott ki a meglévő forrásokért, még azzal együtt is, hogy Európa gázfelhasználási igénye összességében csökkent, az ázsiai növekedés pedig megtorpant – írta az IEA nemzetközi energiaügynökség (International Energy Agency) hétfőn publikált negyedik negyedévi gázpiaci felmérésében. Európa az idén a globális kapacitásnövekedés duplájára emeli LNG-beszerzéseit. Vagyis az európai gázár tartósan magas maradhat, amíg Oroszország felől nem nyitják újra a vezetékeket, az alternatív források ugyanis megdrágultak az óriási kereslet miatt. Hová tűnt Greta Thunberg? (Videó)
Mióta a háború okozta válság közepette az Európa Unió azért küzd, hogy egyáltalán bármilyen energia érkezzen a kontinensre, valahogy lekerült a napirendről a megújuló energiák és a klímaváltozás ügye. Greta Thunberg eltűnt, nem borogat asztalt, nem üvöltözik a világ vezetőivel, hogy tönkreteszik a jövőt, a bolygót. Nem is hallunk róla. Kiderült, ma nem az a kérdés, hogy lesz-e rántott hús az asztalon, hanem hogy kapunk-e tejet és kenyeret. Vajon mi lesz így a megújuló energiákra való áttéréssel, ami politikai megfontolásoktól függetlenül tényleg fontos lenne a klímaválság kezelése szempontjából? Függetlenedhet-e Európa még 2027 előtt az orosz földgáztól és kőolajtól? Mi lesz velünk, ha kiderül, hogy a zöld energiához valókat is Oroszországból lehet beszerezni? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Hortay Olivérrel, a Századvég vezetőjével és Litkei Mátéval az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatójával. Részletek a videóban. Nézzék meg a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorát! Van, aki jól jár a szankciókkal! - Soros és hálózata ronggyá kereste magát abból, hogy a szankciók miatt az EU az amerikai cseppfolyós gázra szorul
Micsoda véletlen, hogy Soros György több mint egymilliárd dollárt kaszált idén az orosz-ukrán háborúból annak köszönhetően, hogy jó érzékkel invesztált az amerikai cseppfolyós gázágazatba, amely azóta szárnyal, hogy Brüsszel elkezdte bevezetni a szankciókat. A Magyar Nemzet pénteki cikke mutat rá arra, Soros György és hálózata azért lobbizik Brüsszelben, hogy minél hamarabb szankcionálják az orosz energiahordozókat, ezzel ugyanis az amerikai cégek révén tetemes haszonra tehetnek szert. Arról pedig Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt, a brüsszeli politikusoknak hat havonta van lehetősége arra, hogy felülbírálják elhibázott szankciós döntéseiket, amelyeket az emberek nyögnek, és amelyek mégsem hozták el a békét. Csak a spekulánsok dörzsölik a tenyerüket… Drága és környezetszennyező az amerikai cseppfolyós palagáz – A háborút kihasználva újabb energiafüggőségbe kényszeríti az EU-t az USA
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangján Amerika olyan szankciókra beszéli rá az Európai Uniót, (EU) amelyek révén lényegében az EU a maga számára teremt olyan lehetetlen feltételeket, hogy többek között az amerikai gázimportra szoruljon. Az ukrán közvetítéssel megfogalmazott szankciópolitika előnyös az USA-nak, Oroszországot annyira nem rengeti meg, az EU-t viszont gazdaságilag igen, méghozzá annyira, hogy egy újabb, mostantól amerikai függőségi viszonyba irányítsa magát. Ráadásul az unió egy olyan technológiával – a cseppfolyós palagázzal – készül energetikai frigyre lépni, amely súlyosan környezetszennyező; elég csak a Nemzetközi Energiaügynökség azon kimutatására utalni, amely szerint az Egyesült Államok olaj- és gázipara évente 16,9 millió tonna metánt bocsát a légkörbe a technológia tökéletlensége miatt, azaz annyit, mint százhatvannégy másik ország együttvéve.