magyarország
Nemzeti tragédia vagy a nemzeti összetartozás napja? – Így látják a zászlóvivők Trianon évfordulóját (videó)
Június 4-e több szempontból is szomorú nap a magyarság történetében. Idén 103 éve, hogy elcsatolták tőlünk az országunk egy jelentős részét, de ami még ennél is fontosabb, családokat szakítottak szét ezzel az úgynevezett "békediktátummal". A magyar nép azonban harcos nép. Nem szereti feladni. Mi több, a küzdelem, az élni akarás és a szabadság iránti vágy jellemzi az ezeréves történelmünket. Az évszázadok során nemcsak túlélni tanultunk meg, hanem azt is, hogy miként legyünk büszkék a magyarságunkra. Ma, 103 évvel Magyarország igazságtalan megcsonkítása után pedig van is mire büszkének lennünk. Abban a korban, amikor a sokkal nagyobb, fényesebb és befolyásosabb országok sorra veszítik el a nemzeti öntudatukat, mi képesek vagyunk megőrizni és táplálni azt a trianoni döntés ellenére is. Ebben rejlik Magyarország igazi ereje. Abban, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Idén június 4-én pedig meg is mutattuk ezt az 1848 méter hosszú magyar, illetve a 400 méter hosszú székely zászlóval, amelyet a Magyar Állami Operaház épületétől egészen a Hősök teréig vittünk, ahol egy nagy közös kokárdát formáltunk a két összekapcsolt zászlóból. A fantasztikus hangulatú rendezvényről egy remek videó is készült. Nézzétek meg, hogyan vélekednek a zászlóvivők Trianon évfordulójáról.
Magyar sors: mindig a hódítóval szemben
Mi a közös a tatárjárásban, a törökdúlásban és '56-ban az esztelen vérfürdőn túl? Hát az, ahogy a magyar nép viselkedett. A kettő persze nem független egymástól, az összefüggésekből viszont olyan dolgok is kirajzolódnak, amelyekről nem szoktunk beszélni, pedig érdemes. Milyenek vagyunk mi, magyarok, és miben lehetünk jobbak a történelmünkből tanulva? Becsüljük meg, hogy nekünk van olyanunk!
Hölvényi György: Magyarország állja a sarat!
„Egy egész ország és 10 millió uniós polgár ellehetetlenítése egyszerűen nem lehet legitim politikai cél” – jelentette ki a Magyarországról szóló szerdai plenáris vitán Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő.
Megdöbbentő népirtás az Árpád-kori Magyarországon – Honi felderítés (Videó)
Felfoghatatlan pusztítást végeztek a mongolok Magyarországon 1241–42-ben: az elfoglalt területek férfilakosságát elhurcolták és segédhadként besorozták a mongol hadseregbe, ahol hamar halál várt rájuk, a kezükbe került falvakat és városokat földig rombolták, a nőket és a gyerekeket pedig tömegével legyilkolták a lakóhelyükön. A vérfürdő, amivel a magyarság szembesült, egészen megdöbbentő; még a XX. századi népirtásokkal is simán állja az összevetést mind léptékében, mind kegyetlenségében, mind iparszerű végrehajtásában. Magyarország 2–3 milliós lakosságának feltehetően a negyede, de talán a fele is belehalt a tatárjárásba, az ország közepén – a későbbi Kunságban – szinte nem maradt élő ember a dúlás után. Amíg azonban idáig eljutottak a támadók, addig nekik is nagyon kemény útjuk vezetett, ők is igencsak sok katonát vesztettek a szívós magyar ellenálláson. De miért vonultak vissza olyan váratlanul? – régóta sokakat foglalkoztat ez a kérdés, amelynek a megválaszolásához egészen közel kerültünk a legújabb régészeti kutatások révén. Ezekből az is kiderült, hogy az Árpád-kori Alföldet nem olyan, kevés településsel tagolt pusztaként kell elképzelnünk, mint ma, hanem a Dunántúlhoz hasonlóan sűrűn lakott és művelt terület volt, és éppen a tatárjárás után kezdte el felvenni a ma is ismert képét. A korabeli Magyarországról, annak pusztulásáról és a mongolok eltakarodásának okairól Rosta Szabolcs régész mondott el érdekes részleteket a Honi felderítésben.
Uniós biztos: van javulás, de továbbra is aggodalomra ad okot a jogállamiság magyarországi helyzete
Tapasztaltunk némi javulást, de továbbra is aggodalomra ad okot a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete – nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedd reggel, Brüsszelben, az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve.
A végsőkig helytálltunk, de nem sikerült megőrizni elittagságunkat - A-csoportos jégkorong-világbajnokság: Magyarország-Ausztria 3-4 (szétlövéssel)
Hatalmas csatában, igazi ki-ki meccset játszva, sem a rendes játékidő, sem pedig a három-három elleni hosszabbítás nem hozott döntést a Magyarország-Ausztria mérkőzésen az A-csoportos jégkorong-világbajnokságon, amelyen végül szétlövéssel az osztrákok nyertek, így ők lesznek tagjai jövőre is az elitnek. Válogatottunk a divízió I-esek mezőnyében folytatja majd a következő évben.
Zúgott a magyar és a székely himnusz Tamperében, huszonegy év után legyőztük a gallokat!!! – Magyarország–Franciaország 3–2 (hosszabbítás után)
Szív-lélek játékkal, szenzációs küzdőszellemmel legyőzte Franciaországot a magyar jégkorong-válogatott a finn–lett közös rendezésű A-csoportos világbajnokság ma esti, tamperei párharcán. A több mint két évtized után aratott nagyszerű diadal hatalmas lépés csapatunknak a végső cél, a sosem látott bravúrnak számító bennmaradás felé.
Daniel Freund már az első Magyarországon töltött napján megállapította, hogy a médiaszabadságon nagy a nyomás
Háromnapos látogatásra érkezett Budapestre az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága, köztük a hazánkat rendszeresen bíráló német, zöld politikus, Daniel Freund, aki már az első nap megállapította, hogy nagy a nyomás a médiaszabadságon.
Több ezer amerikai látogató kereste fel a magyar nagykövetséget Washingtonban
Több ezer látogatót fogadott Washingtonban a magyar nagykövetség az Európai Unió nagykövetségeinek hagyományos nyílt napja keretében szombaton. A hagyományos eseményt minden évben a május 9-i Európa-nap közelében szervezik meg az uniós külképviseletek közreműködésével Washingtonban abból a célból, hogy megmutassák az európai országok kultúráját.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Egyszerűen besétált a rendőrségre a tízmilliárdos csalással gyanúsított „Bróker Marcsi”
Nem a hatóságok fogták el, hanem önként adta föl magát tavaly decemberben a „Bróker Marcsiként” ismert, tízmilliárdos csalással gyanúsított karcagi nő Belize-ben – tudta meg a Bors.
Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.
A kisfiúval fajtalankodó, gátlástalan ügynök-kritikus utolsó áldozata: a Molnár Gál Pétert választó Ronyecz Mária tragikus élete
Molnár Gál Péter Coming out című kötete óriási visszhangot váltott ki. Ezt a kötetet Molnár Gál, a rettegett tollú színikritikus akkor írta, amikor nyilvánosságra került, hogy „Luzsnyánszky Róbert” néven hírhedtté vált besúgó volt. Nem csupán homoszexualitása miatt zsarolta őt az állambiztonság, hanem azért, mert egy kisfiúval fajtalankodott. Így szervezték be. MGP-nek szüksége volt egy látszatházasságra, erre a szerepre a tehetséges színésznőt, Ronyecz Máriát választotta. Utóbbi hamar elégett, ivott, cigarettázott és boldogtalan volt, majd alig 55 évesen meghalt. Ő volt az ügynök legnagyobb áldozata?
