major tamás
A gyönyörű és tehetséges színészcsillag forradalmi szerepe miatt emigrált, Major bosszújától tartott és a lejáratás célpontja lett
Ferrari Violetta az ötvenes évek filmsztárja volt. A gyönyörű és tehetséges színésznő '56-ban emigrált: komoly oka volt rá, a forradalomban géppisztolyos férjével együtt mentek el a káderlapokért a minisztériumba. A nagyhatalmú színészdiktátor, Major Tamás amúgy sem kedvelte a színésznőt és szinte biztosan tönkretette volna a pályáját. A kommunista diktatúra nem elégedett meg az elüldözésével, kegyetlen eszközökkel lejáratták és ez a gyűlölet a rendszerváltás után is megfigyelhető a balliberális sajtóban.
Major Tamás bosszúja: csak halálos betegen szerződtette Jávor Pált, a színészlegendát, akire mindig féltékeny volt
Jávor Pált milliók imádták és rajongtak érte. Bár hódítót játszott, feleségéhez hűséges volt, még a zsidóüldöztetések alatt is kitartott mellette. Gerinces, egyenes, istenfélő emberként nem lehetett helye a „vörös Lucifer” Major Tamás Nemzetijében, ezért Amerikába emigrált, ahonnan honvágya hozta haza. Komolyabb szerepeket nem kapott, Major akkor szerződtette, amikor már halálos beteg volt. Mégis Jávort búcsúztatta nyolcvanezer ember, nem a színésznek zseniális, de embernek ördögi Major Tamást. Jávor Pál színész 1957-ben, egy évtizedes amerikai élet után tért haza Magyarországra. Az emigráció éveit nagyon nehezen bírta, gyötörte a honvágy. Cikkében Tóth Eszter Zsófia történész azt eleveníti fel, mi várt Jávor Pálra itthon, a kommunista diktatúrában, és hogyan kínozták őt utolsó éveiben Major Tamás és Simon Zsuzsa, teljhatalmú kommunista színészek.
Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett. Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött "diplomata" karrierje.
Mészáros Ági nem vonta vissza ötvenhatos szavait, Major Tamásék kerékbe törték a színészcsillag pályafutását
Mészáros Ági a kor egyik legismertebb színész-csillaga volt a Rákosi-diktatúrában. Aztán felnyílt a szeme. 1956-ban bátor hangon követelte a szovjet csapatok kivonulását, és mivel szavait később sem vonta vissza, parkolópályára tették. Az osztályharcos megtorlást követelő, vonalas kommunista Major Tamás a Párt utasítására elvette a Nemzetiben tőle a főszerepet, és szegény Mészárosnak kellett betanítani utódját, Törőcsik Marit. Régi barátainak többsége elfordult tőle, és végül szegényen, magányosan halt meg. Temetésén Sinkovits Imre mondott megrendítő beszédet. „Hogy élhet rab madár is törött szárnnyal? Ebbe csak belebetegedni lehet.” És belehalni.
„Megátkoz titeket az én székely Istenem” – Major Tamás és a Nemzeti Színház elpusztítása
Többen kérték, hogy írjunk a Nemzeti Színház elpusztításáról, amikor a Major testvérekről publikáltam a cikkeimet. Megtettük: ma sem tudjuk pontosan, ki adott parancsot a kultikus épület lerombolására, de a tény, hogy a hatalom rendelte meg. A visszaemlékezések szerint Kádár János, Aczél György és Major Tamás is pártolta a pusztítást, hogy ezzel a szimbolikus tettel is leszámoljanak a múlttal. Őze Lajos szerint elviselhetetlen volt a csönd, a legenda szerint színésztársa, Bihari József azt mondta: „Megátkoz titeket az én székely Istenem”. Közben Majort kitüntették, Ungvári Tamás pedig óriási interjúban ünnepelte az MSZMP KB-tagját.
Egyszerre lett Péter Gábor és Göncz Árpád ügyvédje, de jó pénzért bejelentkezett vérbírónak is
Major Ákos talán öccsénél, Major Tamásnál is jellemtelenebb, aljasabb gazember volt. Utóbbi mindig kommunista maradt, részt vett a tisztogatásban, a B-listázás egyik élharcosa volt, de mégis következetesen egy úton haladt. Ákos bátyja hadbíróból népbíró lett, majd miután nyugdíjazták, és egy bírótársa öngyilkos lett, egy másik pedig álmában kapott infarktust, ő vígan továbbdolgozott. '56 után Péter Gábor és Farkas Mihály ügyvédje lett, de vérbírónak is bejelentkezett Domokosnál, feltéve, ha megkapja azt a díjazást, amit az ÁVH-sok és a forradalmárok védelmével keresett. Utóbbiak családjától a visszaemlékezések szerint mindent kisajtolt, és a diktatúra embereként természetesen nem sokat tett értük.
Szálasi Ferenc Péter Gábornak: Kérem, én esztéta vagyok! - A Major testvérek felemelkedése
Mindenre felkészültek a Major testvérek 1944 októberére. Az illegális kommunista Major Tamást öccse, a szélsőjobboldalhoz sorolt KABSZ katonája, Major Gábor bújtatta; volt, hogy a papíron antibolsevista testvérnél bátyja elvtársa, Kádár János is megszállt. A legelképesztőbb, hogy a KABSZ Horthy-ellenes puccsát végül a harmadik fivér, a hadbíró Ákos buktatta le. A szovjet megszállás alatt mindhárom Major megtalálta a számítását. Igaz, Gábor csak egy darabig.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
