médiaháború
Szabályosan kivégeztek minket – Nem kegyelmezett az MSZP-SZDSZ házaspár a nemzeti újságírásnak
Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. 1994-ben, a választás idején járunk, amikor világossá vált: nem lesz kegyelem a nemzeti újságírók számára a váltás után. A rádiósok kirúgása utáni kékszalag tüntetés, annak megszűnni nem akaró sajtóvisszhangja meghozta hatását. Az országgyűlési választások májusi első fordulója kétségkívül a szocialisták és szabaddemokraták hatalmas előnyét jelezte. Megindultak a támadások: Nagy Bandó András a Népszavában lejárató cikket írt Pálfyékról, így biztosította a helyét az MSZP-SZDSZ lakájmédiájában. Mások is végrehajtották a feladatukat, ami oda vezetett, hogy az új vezetés kíméletlen irtást végezhetett a nemzeti, antikommunista újságírók között. Stefkáék mellett nem tüntetett a világ, senki sem siratta a sajtószabadságot. Médiaháború, 21. rész. A posztkommunista leszámolás.
Vinnyogás és reszketés Budapesten – Amikor a "békés" tüntetők fekáliával összemocskolták a rádióalelnök székét
Antall József halála után talán még jobban bedurvult a médiaháború. A balliberális média elképesztő dühvel esett neki az új miniszterelnöknek, Boross Péternek, akit ragadozóként, a diktatúra híveként festettek le. Közben a rádiónál Csúcs László több embert elbocsátott, köztük olyanokat is, akik nem voltak véresszájú hírhamisítók. Ez taktikai hiba volt a választások előtt. Válaszul a Győrffy Miklós vezette posztkommunista, szektás rádiós társaság az SZDSZ támogatásával nagy tüntetést szervezett, amely – a legújabb korok szokása szerint – rombolással végződött. A felbőszített emberek betörtek az alelnök irodájába, és az elmondások szerint összekenték fekáliával Csúcs László székét. Ekkor már semmi sem volt szent, és csak ezután jöttek vissza Hornék. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát, itt a huszadik rész.
„Ne felejtsd el, miért harcoltunk!” – Antall József utolsó üzenete Orbán Viktornak
Stefka István vette át a tévé főszerkesztését aznap, amikor Antall József elhunyt. A kormányfő halála az egész országot és nemzetet megrázta. A miniszterelnök-helyettes Boross Péter felemelő beszédet tartott, Göncz Árpád súgógépről olvasta fel meglehetősen kegyeletsértő „búcsúját”. Antall utolsó üzenetében arra kérte Orbán Viktort, hogy ne felejtse el, mi ellen harcoltak és harcolnak. Folytatjuk Stefka István sorozatát, mert az "Öreg" ott volt, és nem felejt. Médiaháború (19.rész), Antall József halála.
Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története
1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, akit már akkor is ötvenhat árulójának tartott rengeteg egykori forradalmár és szabadságharcos. A Bánó András-vezette Egyenleg meghamisította az eredeti felvételt azért, hogy elhintse: a köztársasági elnököt skinheadek fütyülték ki. Az egész ócska hazugság volt, Bánót és MGIMO-s embereit (Frei Tamást és Hardy Mihályt) A Hétben buktatták le, de ezek után sem kértek bocsánatot, inkább egy újabb, azonnal megcáfolt verzióval álltak elő. Ezek a hálózati "újságírók" mindent elkövettek azért, hogy lejárassák az Antall-kormányt és Magyarországot. Stefka István ott volt, és nem felejt. Médiaháború, 18. rész, az aljas Egyenleg-történet.
Lejáratták, antiszemitának bélyegezték, végül belehalt – Szentmihályi Szabó Péter a médiaháború áldozata lett
Stefka István médiaháborús sorozatában ezúttal korábbi munkatársára, barátjára, az író, költő Szentmihályi Szabó Péterre emlékezik. Szentmihályi Szabót 2014-ben járatták le végzetesen, miután kiderült, hogy a művelt, humanista művészt jelölték római nagykövetnek. Példátlan rágalomhadjárat indult ellene, amelynek végén visszalépett, majd súlyos beteg lett és meghalt. Szentmihályi Szabó még 1996-ban megírta a Térdre, magyar! című versét, amelyben tökéletesen leírta, hogy mi történik ezzel a néppel, ha engedi. Ezt sem bocsátották meg neki. "Nem verték le a veséjét, nem börtönözték be, nem akasztották fel. De rágalmazták, antiszemitának, szélsőjobbos provokátornak nevezték, minden mocskot, amijük csak volt, rászórtak. Rá, az igazi szabadelvűre, az igazi keresztényre, a moralistára, a megbocsátóra." Médiaháború, 17. rész.
Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?
Antall József megbízott Göncz Árpádban és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és az MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos "patkánynak" nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. (16. rész, Göncz árulása. )
Vágó István „kávézott” és fülelt – Stefka Istvánék '93-ban még nem sejthették, mit keresett a titkárságukon (Médiaháború, 15. rész)
Harc a koncért, a velőscsontért – folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Mit keresett Vágó István 1993-ban Stefka Istvánék titkárságán? Állítása szerint kávézni járt be, mert az olyan finom volt. Mégis különös, hogy a "kvízmester", aki addig nem tűnt fel ott, csak azután kezdett odajárni miután a jobboldali tévések vették birtokba a szerkesztőséget. Mit hallgatott ki, milyen információkat gyűjtött össze? Ki tudja. Akkor még senki sem sejtette, hogy sok-sok évvel később Gyurcsány Ferenc egyik leghűségesebb embere, a DK egyik arca lesz. Médiaháború, 15. rész.
Sorosék, a termeszek – Már 1992-ben pontosan felismerték a Nyílt Társadalom valódi célját
A 14. résszel folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Most felbukkan egy régi-új ismerős, az akkor még ereje teljében lévő Soros György, aki a Nyílt Társadalom álarca mögött már a nyolcvanas évektől elkezdte bomlasztását. 1992-ben az MDF-s Zacsek Gyula írt a Soros-féle hálózatról egy tényfeltáró cikket, ami után természetesen azonnal „antiszemita” lett. Ez akkor még így működött. „...Ugyanolyan megtévesztett voltam Soros ügyben, mint a nemzet nagy része – írta. – Azt hittem, hogy egy önzetlen magyar emberből kifolyik a töméntelen hazaszeretet, és hordja zsákszámra a szegény magyaroknak a pénzét. Most már tudom, hogy az ajándék számláját mindig behajtja...” Zacsek azt is felfedezte, hogy Soros egyetemének tanszékvezetője, Hanák Péter saját magával kötött szerződést (mint az ELTE professzora). Hanákról később éppen a PS írta meg, hogy ügynök volt, aki arra is hajlandó volt, hogy átkutassa „ellenfele”, Kosáry Domokos fiókját. Ilyen velejéig romlott, kommunista, posztkommunista, szél-liberális alakokkal volt tele Soros Alapítványa már akkor is.
Antall és Csurka meg az árokásók: két hazafi a megtervezett lövészárok két oldalán
Csurka István 1992 nyarán írta meg híres cikkét, amelyben őszintén szólt Antall József betegségéről, az MDF gyengeségéről, a visszatérésre kész "pufajkásokról". „ Antall József a magyar politika nagy alakja, a történelem kiegyező, stabilizáló, megőrző politikusai között valahol Deák és Bethlen István között van a helye - írta. - A sors, az Isten azonban nem elég kegyes hozzá és a magyarsághoz. Antall József, mint tudjuk, nem teljesen egészséges. Betegségét egyszer már rútul kihasználták. Operációjának idejére időzítették a taxisblokádot. Amilyen nyerő lapja volt ő a kilencvenes választásokon az MDF-nek, annyira zavarba ejthető most betegsége folytán. Amilyen aljas emberekkel kell farkasszemet néznünk – kommunistákkal! – elképzelhetetlen, hogy a betegségét ne használnák fel ellene, ellenünk a választási harcban.” Csurka István cikkében megerősítette, hogy Antallnak, az Isten által meglátogatott embernek biztosítania kell az utód kijelölését és betanítását. „Ez a feladat sürgős, mert a volt nómenklatúra pufajkásai itt ólálkodnak a kertek alatt” – hangsúlyozta az író-politikus. Szavai után sokan neki támadtak, köztük a későbbi hírhedt áruló, Debreczeni József is. Folytatjuk Stefka Isván sorozatát a médiaháborúról. 13. rész, Antall és Csurka konfrontálódása.Ajánljuk még
Egy politikus fiaként nekem kétszer annyit kell teljesítenem, mint az átlagnak – Portrébeszélgetés Hoppál Hunorral (VIDEÓ!)
Beleszületett a politikába, hiszen édesapja a Fidesz országgyűlési képviselője, kultúráért felelős kormánybiztos, ennek ellenére őt a média most sokkal jobban izgatja, mint egy esetleges politikai karrier. Bár sokan azt gondolhatják, hogy éppen a családi háttér miatt számára az akadályok könnyebben átugorhatóak, éppen ellenkezőleg: mindig többet kellett teljesítenie másoknál. Ahogyan a politika iránti érdeklődését, úgy a zene iránti szeretetét is a családból hozza, ha teheti, zongora mellett kapcsol ki. Pécsett született, de tanulmányait már Budapesten végzi, és most úgy látja, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit itt tudja majd megvalósítani a későbbiekben. A PS Portrék e heti műsorában Hoppál Hunorral, a Grund című műsorunk műsorvezetőjével beszélgettünk.
Bóna Zoltán Kuncze Gábort legyőzve lett országgyűlési képviselő
Ha csak annyit tett volna le a politika asztalára, hogy legyőzte Kuncze Gábort, már az is bőven elég lenne.
Kész Chicago! - Egymást dobták fel Az Akta kamerája előtt a háborúzó ercsi romák
Ercsibe látogatott az Akta stábja - arra a Budapesttől fél óra távolságra fekvő településre, amit a helyi cigány családok háborúi és viselt dolgai miatt a magyar Chicagónak is tartanak. Néhány hete éppen azzal kerültek a hírekbe, hogy több tucatnyian estek egymásnak fényes nappal, puskákkal, pisztolyokkal, vascsövekkel. A történtek után a rendőrök 15 főt őrizetbe is vettek. Hogy mi történt arról merőben mást állít a két érintett népes család - mindegyik a másikat állítja be a támadónak, a felelősnek és nem csak annak. Az Akta stábját mind a két család, Baloghék és Gomanék is fogadták és beszéltek. Felvételeket, videókat adtak.
Pogácsás Tibor: Az Európai Unió már rég nem acél- és szénközösség
Monor város egykori polgármestere a lokális politikáról épp oly élvezettel beszél, mint a világban történő változásokról.
