médiaháború
Grószék rettenetes terve: karhatalommal verték volna le a készülő rendszerváltást – A Magyar Nemzet újjászületése
Nagy sivalkodás volt, amikor 2000 tavaszán elindult az új Magyar Nemzet, amely a vállalható nemzetesekkel egyesült Napi Magyarország volt. A munkásőr hátterű Avar Jánosékra és a moszkvai tudósító Martin Józsefékre már nem volt szükség. A Nemzet több nagy cikkel jelentkezett, Stefka István főmunkatársként főleg ötvenhatos anyagaival (akkor ez még nem volt olyan támogatott téma) és azokkal az interjúkkal „tűnt ki”, amelyeket a régi nagy halakkal készített. Az is kiderült, hogy a kommunista főkáderek hálózata nagyon is létezett, minden anyagot leegyeztettek egymással, és csak akkor jelenhettek meg, ha mindenki rábólintott. Mégis nagy idők voltak, az új Magyar Nemzet megszületésének pillanatai. Médiaháború – 31. rész.Nem mindenki élte túl a médiaháborút: OKA személyében az egyik legjobb, legkedvesebb kollégánkat vesztettük el
A legnagyobb sötétség idején sem szabad feladni: ezt érezték Stefka Istvánék akkor, amikor Hornék pusztítása után a Napi Magyarországnál elkezdhették a munkát. Megérkeztek a fiatal tehetségek – köztük az ifjú Huth Gergely – és folytatódott a médiaháború. Egyenlőtlen feltételekkel, de legalább folytatódott. A harc áldozatokat követelt: 1999 márciusán elvesztették O. Kovács Attilát, a szeretett, tisztelt főszerkesztő-helyettest, ami megrázta az egész jobboldali tábort. „OKA” temetésén megjelent megjelent a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Kövér László is. Ez azt is jelentette, hogy a rendszerváltás után először a jobboldali politika végre kezdte megbecsülni az újságíró szakmát. Médiaháború, harmincadik rész.„Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
A Médiaháború végjátékánál tartunk: 1997-re az MSZP–SZDSZ-koalíció és a hozzájuk hű média totális győzelmet aratott. Abban az évben az egyetlen jobboldali napilap, az Új Magyarország felszámolta magát. Hornék egyik milliárdosa, Kelemen Iván szépen tönkretette az újságot, és a legfájdalmasabb az volt, hogy jobboldali újságírók rúgtak ki jobboldali kollégákat. „Aki balra állt, az maradt, aki jobbra, az ki lett rúgva.” Stefka István ott volt, és nem felejt. Médiaháború, 29. rész.Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
Egyetlen jobboldali napilap volt a Horn-kormány pusztítása alatt, és az is a pufajkás ügynök-miniszterelnök bizalmasáé volt. Kelemen Ivánnak hívták, ő volt a Kordax feje, nyakig benne az olajügyekben és az adósságokban. Kelemen végül teljesítette a feladatát, kivéreztette az Új Magyarországot. Stefka István visszaemlékszik azokra az időkre, amikor kabátban írták a cikkeket, mert kikapcsolták a fűtést. Folytatjuk a médiaháborús sorozatot, itt a 28. rész, avagy a legnagyobb sötétség ideje a hajnalhasadás előtt.A Krassóról súgó KISZ-es Enyedi Nagy és a posztkommunisták Médiahajója – A háború győzteseinek pöffeszkedő szimbóluma
Minden az MSZP–SZDSZ-hez húzó újságíróknak jutott 1994 után: amíg kirúgott jobboldali riporterek csak egy nullszaldós, de értékteremtő lapot hozhattak létre, addig a „győztesek” a Médiahajón pöffeszkedtek. Amit egy olyan KISZ-es káder indított el, aki a nyolcvanas években még Krassó Györgyről mondott terhelő dolgokat a BM-nek: Enyedi Nagy Mihály. A meghívottak is hasonlóak voltak, Apró Piroskától elkezdve Farkasházy Tivadarig. Valahogy túl kellett élni ezt az időszakot is a jobboldalnak, és lenyelni azt, hogy a posztkommunisták a médiaháború hulláinak nevezték a kirúgott munkatársaikat... Stefka István nem felejt, itt a médiaháború 27. része.'95, a balliberális bosszú tetőpontja: a szomszédokos Horváth által elkezdett tisztogatást a naptévés Székely fejezte be
A Hornék által megrendelt "tisztogatás" már Horváth Ádámnak is sok volt. Amikor 1995 márciusában a Horn-Kuncze kormány úgy döntött, hogy a televízió létszámát 1000 fővel csökkenti, az ellen már az Alkotmánybíróság is fellépett. A szomszédokos Horváth visszavonta intézkedéseit és lemondott. Az MTV irányítását Székely Ferenc alelnök vette át, aki fokozatosan, lassú tempóban mégis végrehajtotta Hornék akaratát. Közben a balliberális újságírók és értelmiségiek folytatták a nemzeti oldal lejáratását. Nagy-Bandó András egyetlen kirúgott embert sem sajnált, Miklós Gábor megértőbb volt. Így történt, és az Öreg nem felejt, médiaháború, 26. rész.Szétvertek mindent, ami keresztény és magyar – Hornék és Petőék bosszúja, avagy a nemzeti média kivéreztetése
Mi volt a bűne A Hétnek, miért kellett szétverni 1994-ben, az MSZP-SZDSZ hatalmi váltás után? Az, hogy igazat szólt. Bemutatta, mi vár az országra akkor, ha visszajönnek a posztkommunisták. A Nyilvánosság Klub lejárató elemzésében csupa blöfföt, hazugságot gyűjtött össze Stefka Istvánékról. Például arról az Egyenleg-ügyről, amelyet sem akkor, sem később nem tudtak megbocsátani. Stefka Istvánéknak akkor, a teljes balliberális fölény idején még válaszolni sem volt lehetőségük, de az Öreg nem felejt. Médiaháború, 25. rész.Előbb lefejezték a nemzeti újságírást, aztán a Kenedi-féle Nyilvánosság Klub hirdetett ítéletet
Itt a médiaháború-sorozat 24. része. Ott hagytuk abba, amikor Horn Gyuláék 1994-ben lefejezték a nemzeti újságírást, elzavarva, kirakva, nyugdíjazva, margóra rakva közel kétszáz olyan rádióst és újságírót, akik antikommunisták, konzervatívok voltak. De ez a győzelem sem volt elég, meg kellett alázni az „ellenséget”, azaz azokat, akik nem tapsoltak a kommunisták, posztkommunisták hatalomra kerülésekor. A Soros-féle Nyilvánosság Klub „független” elemzést készített az addig igen népszerű A Hétről, különböző nevetséges vádakat felsorolva. A Nyilvánosság Klub alapítói közé tartozott a szadeszos Kenedi János, Lengyel László és az a Sólyom László, aki valamiért konzervatívként volt ismert, de több tettével a kommunisták hatalomátmentését segítette. Stefka István nem felejt, mi pedig visszarepülhetünk a kilencvenes évek közepébe.Havas: Leszerepeltünk, leköphetjük egymást – Amikor Hornék megpróbálták kiirtani a nemzeti újságírást
Horn Gyuláék nem kegyelmeztek a nemzeti újságírásnak 1994-ben, akkor, amikor a magyar társadalom érintett része visszaszavazta a pufajkás, posztkommunista brigádot a hatalomba. Mindenki sejtette, hogy a bolsevik hagyományokhoz méltó, kegyetlen bosszú következik, és így is történt. Horn utasítására kirúgták az MDF-kormányhoz lojális újságírókat, Chrudinákot alkalmazták, de szerepelni nem szerepelhetett. A kegyetlen szőnyegbombázás láttán még Havas Henrik is felemelte a szavát (feltehetőleg csak pózból), azt ígérte, hogy visszavonul, ha ez folytatódik. Természetesen nem tette. Az sem titok, hogy sok ellenzékbe került konzervatív képviselő is csak hallgatott, semmit sem tettek a kirúgott tévések és újságírók védelmében. Stefka István nem felejt és szembesít. Médiaháború, 23. rész. A háborút követő kegyetlen megtorlás kulisszatitkai.Ajánljuk még