mi kérdezünk
Hortay Olivér a PS-nek: Brüsszel már rég átlépett az ésszerűség határán – Mi kérdezünk
Nem tanult az Oroszország elleni szankciókból Brüsszel, így most a kínai oroszlán bajszát rángatja a szankciós tervezetekkel, ez pedig Kínát kibillentheti a háborúban elfoglalt semleges pozícióból. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője szerint ezzel egyidőben az arab országok is nyíltan szembefordultak az euroatlanti világgal azáltal, hogy az OPEC-országok önkéntesen vállalták kitermelésük csökkentését, amely döntés áttételesen Oroszországnak kedvez, hiszen az orosz nyersolaj így ismét piacot talál – miközben Európának egyre kevesebb erőforrás marad. Hortay felidézte: Brüsszelben már nem Oroszország gazdasági megroppantásáról beszélnek, hanem erkölcsi kötelességről az újabb szankciók bevezetése közben. Legalább a morális piedesztálról az sem látszik olyan élesen, hogy Európa továbbra is (részben) orosz olajat vesz, csak más országokon átforgatva, hiszen a kontinens csak a saját maga által meghozott szankciók megkerülésével tudja kielégíteni energiaszükségletét. Ugyanakkor ez a felfogásmód már túl van az ésszerűség határán, a Kínával való gazdasági hazardírozás pedig még a korábbi szankcióknál is katasztrofálisabb következményekkel járhat kontinensünkre nézve. Karácsony Gergely Momentum-kompatibilis – Soproni Tamás a Mi kérdezünkben (Videó)
Polgármesterként kerületében nem támogatná Soproni Tamás az óvodásoknak szóló dragqueen-show-kat, de a gyermekvédelmi törvénnyel nem ért egyet; szerinte az csak olyan nem, vagy alig létező dolog, amitől úgy retteghetünk, mint a horrorfilmektől. Terézváros momentumos polgármestere saját elmondása szerint nem szeretné keverni az országos és az önkormányzati politikát, ezért nem vesz részt a tanártüntetéseken, amelyekkel kapcsolatban azt is szerettük volna megtudni, hogy pontosan mi történik, ha egyszer párttársai átjutnak a Karmelita melletti építkezési kordonon. Ez ugyan nem derült ki a PS TV stúdiójában sem, az viszont igen, hogy az MSZP bizonyos politikusaival nem hajlandó közösséget vállalni, az ellenzéki térfélen kizárólag a Momentum és a DK minősíthető létező pártnak, Karácsony Gergelyt pedig Momentum-kompatibilisnak tartja. Ebbe pedig az is beleférne, hogy Karácsony Gergely valamikor a Momentum színeiben politizáljon – vagy az egész Párbeszéd. Tételesen leleplezzük és cáfoljuk Dobrev Klára vérlázító hazugságkampányát és hamis grafikonjait – Mi kérdezünk
Dobrev Klára és a DK most is azt csinálja, amihez ért: csúsztat, hazudik, statisztikákat hamisít és közben erőszakosan hergeli azokat, akik nem néznek a sorok mögé, azokat, akik emésztetlenül beveszik a gyűlöletpropagandát. A Mi kérdezünk vendége Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő volt, aki alaposan lerántotta a leplet a Gyurcsány-szekta méretes hazugságairól. Veszélyes dolog ugyanis a hamis grafikonok világa, ahol képesek olyan adatokat tényként közölni, amelyekhez sokszor forrás sincsen, egyszerűen készítőik vágyálmát közvetítik. Dobrevék láthatóan már a 2024-es önkormányzati választásokra készülnek, gőzerővel működik a hazugsággyár, ahol az átlagkeresetek, a minimálbér, a nyugdíjak, a családtámogatások, az infláció, az euró bevezetése és a rákbetegségek okozta halál viszi a prímet. A probléma csak az, hogy a DK összes grafikonja szemenszedett hazugság és csúsztatás. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa ezért elkészítette az összes hazug grafikon cáfolatát, a tényekre épülő grafikonokat, amelyeket a Mi kérdezünkben részletesen kibeszéltünk a PestiSrácok.hu-n. Szalai Piroska rengeteg olyan berögzült hazugságot tett helyre, amelyeket nagyon sokan már tényként szajkóznak, holott annyi közük van az igazsághoz, mint Gyurcsány Ferencnek a bérmálkozáshoz. Megtudhatjuk többek között, hogy nem kullogunk senki után az átlagkeresetek és a minimálbér tekintetében, a családtámogatások arcpirító hazugsága ugyancsak leleplezésre kerül, sőt, a műsorban szóba kerül a nyugat-európai többlethalálozások kérdése is, amely a dráguló energiaárak miatt történt az idei télen. Külön érdekesség, hogy eközben Magyarországon nem volt többlethalálozás, és újra leszögezhetjük azt is, hogy a baloldali demagógia ellenére az energiaárak még mindig hazánkban az egyik legkedvezőbbek! Megyeri Jonatán: Magyarországon a legbiztonságosabb zsidónak lenni Európában - Mi kérdezünk
Hetvenkilenc évvel ezelőtt, ezekben a napokban és hetekben már javában zajlott a magyarországi zsidók deportálása a koncentrációs táborokba, legfőképpen Auschwitzba. Az akkoriban Magyarországon élő zsidó közösség körülbelül 800.000 főt számlált, melynek több mint a felét, megközelítőleg 440.000 főt deportálták. A vagonokra felültetett személyek közül csaknem 320.000-en vesztették életüket a haláltáborokban - kortól, nemtől - függetlenül. Az antiszemitizmus soha nem volt erősebb a történelem folyamán, mint akkor...és hála Istennek, azóta sem volt hozzá hasonló, szisztematikusan felépített és megszervezett népirtás. Azonban vannak napjainkban is olyan helyek és pontok a világon, melyek nem feltétlenül biztonságosak a zsidóság számára. Erről beszélgettünk Megyeri Jonatán rabbival, a Neokohn.hu főszerkesztőjével. Deutsch Tamás a PS-nek: Daniel Freund és társai az ötvenes évek koncepciós pereit másolják (videó)
"Nem tudtam, hogy Daniel Freund ennyire mimózalelkű, és megsértődik, ha inkvizíciósnak nevezzük az eljárását, de akkor ráteszek még egy lapáttal: az Európai Parlament delegációjának munkája még inkább az ötvenes évek kommunista koncepciós pereire hasonlít, hiszen egy az egyben másolja azok logikáját" – mondta a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című videóműsorában Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus Huth Gergellyel beszélgetve arra is kitért: elképesztően brutális, eszközökben nem válogató politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarország felé, amelynek egyetlen célja, hogy bekényszerítsenek bennünket a háborúba, felülírva több millió magyar ember demokratikus döntését. Deutsch Tamás, aki nemrég újra elvállalta az erzsébetvárosi Fidesz elnöki pozícióját, az interjúban beavatja olvasóinkat a DK-s közgazdaságtan rejtelmeibe is, hiszen megkíséreltük kibogozni: ha 2019-ben egy teljes évnyi költségvetés hetven százalékának megfelelő extra tartalékkal adta át a Fidesz Erzsébetváros önkormányzatát a baloldalnak és közben még évi 7–8 milliárd forinttal több pénzt is biztosított a kormány a kerületnek, akkor most miért kell kiárusítani Erzsébetváros szinte teljes, még értékesíthető vagyonát? Azaz hova tüntette a pénzt Niedermüller Péter polgármester? Tóth Edina: néha azt érzem, hogy Brüsszelben karddal harcolunk a szuperszonikus fegyverek ellen – Mi kérdezünk
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője volt a Mi kérdezünk vendége, aki az Európai Parlamentben 2019 óta képviselő, előtte pedig 15 évig volt az Európai Néppárt tanácsadója. A képviselő beszélt az utóbbi évek magyargyűlöletéről, amely a korrupt európai baloldal részéről folyamatosan tetten érhető, valamint arról a magyar baloldalról is, amely Európában egyedülálló módon nem tart semmilyen nemzeti minimumot és csak ártani akar a saját hazájának. Tóth Edina szerint olyan mértékű az elnyomás és a cenzúra, hogy úgy érzi, karddal kell harcolniuk a szuperszonikus fegyverek ellen, de elmondása szerint nem adják fel, a jövőre esedékes EP-választásokon mind magyar, mind európai szinten erős szereplést vár a jobboldaltól. A beszélgetés során szóba került a klímavédelem is, ami a baloldal számára csupán üres szó, Tóth pedig egy kitűnő példával szemléltette a baloldal képmutatását, hiszen klímavédelmi ügyekben magyarként csak és kizárólag ő szólal fel az Európai Parlamentben, a magyarországi baloldal közül SENKI. A brüsszeli baloldali korrupció is terítékre került: a fideszes EP-képviselő elmondta, hogy bár hihetetlen, de mintha mi sem történt volna, úgy állnak hozzá a súlyos erkölcsi válságban lévő baloldali képviselők, Eva Kaili és társai pedig minél korábban vissza akarnak térni a politikába. Nézzétek meg a beszélgetést, hiszen nemcsak a brüsszeli boszorkánykonyhákról, hanem a hazai baloldal elképesztő viselkedéséről, valamint a valódi klímapolitikáról is szó esik. A marihuána helyett sok fiatal már a fájdalomcsillapítókhoz nyúl – A Drogkutató Intézet vezetőivel beszélgettünk (VIDEÓ!)
A kábítószerek közül az egész EU-ban messze a legtöbben továbbra is marihuánát fogyasztanak, de a drogok fókusza kezd eltolódni a gyógyszerek irányába. Főként a fiataloknál tapasztalható ez a tendencia, akik az otthoni fiókokban megtalálható fájdalomcsillapítókhoz nyúlnak, amit esetenként például alkohollal "bolondítanak" meg -mondta a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Molnár István Jenő hozzátette, hogy Kanadában már megfigyelhető, hogy a társadalom nagy része az apró gondokra is fájdalomcsillapítót szed, ide vezethető vissza az ott jelen lévő opioid válság is. A sok munka és tanulás miatt pedig igencsak elterjedőben vannak az úgynevezett okosdrogok, amik serkentik az agy működését. 2010-től kezdve viszont a szintetikus, úgynevezett dizájner drogok vették át a kemény drogok, mint például a heroin szerepét. A magyarországi droghelyzetet illetően viszont riadalomra nincs ok, nem állunk olyan rosszul, mint ahogyan azt sokszor akár a médián keresztül érzékeltetik velünk -fűzte hozzá. Németországban viszont a baloldal egyik fő kampányüzenete az volt, hogy legalizálják a marihuánát, ami nem csak az országra, hanem egész Európára hatással lehet- ezt már Ozsváth Kálmántól az intézet igazgatójától tudtuk meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a filmekben is megfigyelhetjük, hogy az alkohol fogyasztásának bemutatását a drogok váltották fel, így próbálják a szereket elfogadottá tenni alattomos módon. Beszélgetésünk során pedig azt is megtudtuk, hogy a milyen hatással van az emberi agyra a marihuána fogyasztása, különösen, ha azt fiatalon kezdi el használni az ember és ha az alkoholt igen, a füvet miért nem jót ötlet legálissá tenni. 
