németh zoltán
Amikor még barátunk volt a víz, nem pedig az ellenségünk – Honi felderítés (Videó)
A fejlettebbtől nem szégyen tanulni, főleg ha az a fejlettebb is mi vagyunk – pontosabban voltunk, ezer évvel ezelőtt. Az Árpád-kori magyar vízgazdálkodás alapja a mai szemmel nézve hihetetlenül sűrű csatornahálózat, valamint a domborzati viszonyokat, az időjárás rendszerességeit és a fizika törvényeit messzemenően figyelembe vevő vízkormányzás volt. Gépi szivattyúk nélkül is bárhová, akár a folyóktól távolabbra is el tudták juttatni a vizet, és vele együtt a szántóföldek és rétek tápanyaggazdagságát biztosító iszapos hordalékot és haltrágyát. Sem szivattyúkat működtető fosszilis energiahordozókba, sem műtrágyába nem kellett beleölniük a pénzt a korabeli gazdáknak, hiszen mindent megoldott áradáskor a víznyomás, később pedig a gravitáció. Eközben a terméshozamokon sem volt okuk aggódni, Magyarország volt Európa egyik éléskamrája. Ráadásul árvízvédelemre és belvízlevezetésre sem kellett vagyonokat elkölteni, valamint az aszály előfordulását is minimalizálták elődeink. A megdöbbentően fejlett rendszer történetét, működését és sokoldalú hasznait Németh Zoltán műszaki oktató, gazdálkodó mutatta be. Nekiesett a balliberális média a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének, mert szerinte Magyarországon a jogállamiság előbbre tart, mint Nyugaton
Nekiesett a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének az ellenzéki sajtó, amiért úgy véli, a magyar jogállamiság sokkal fejlettebb, erősebb, mint sok más nyugati tagállamban, ahonnan a legtöbb támadást kapjuk. Németh Zoltán még egy hónappal ezelőtt közölt véleménycikket, illetve nyilatkozott a helyi napilapnak annak kapcsán, hogy sikerült visszaverni a támadásokat, hazánk csatát nyert a december eleji uniós csúcson és folytatódhatnak az uniós forrásból tervezett fejlesztések. Ezt ásta most elő Ungár Péter lapja, hogy egyfajta újévi humorbombaként kifigurázza a győri fideszes politikust, amiért az bírálni merte a nagy nyugati demokráciákat. A lejárató cikket azóta átvette a teljes ellenzéki média (az Azonnalitól a Telexen át a 24.hu-ig). Németh Zoltán az ominózus cikkekben arról beszélt, hogy az Európai Unió nem segélyszervezet, hanem egy gazdasági szövetség, amelyre komoly feltételeket, játékszabályokat elfogadva szerződtek a tagállamok. Lefektették, kinek mennyit kell befizetni, és milyen adó- és vámszabályokat kell alkalmaznia, milyen arányban és mire jár neki pénz a közös kasszából. Az uniós források tehát nem adományok, hanem ez a pénz Magyarországnak jár, mivel teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Abszurd, hogy éppen azok a tagállamok és politikusaik zsarolják Magyarországot ezen források megvonásával, jogállamisági hiányosságokat felemlegetve, ahol a demokrácia és a jogállamiság messze nem olyan fejlett és EU-konform, mint Magyarországon, ahol az igazságszolgáltatási rendszer 2011-es reformját is a legmodernebb európai elvek alapján dolgozták ki. Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.