Nekiesett a balliberális média a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének, mert szerinte Magyarországon a jogállamiság előbbre tart, mint Nyugaton
Nekiesett a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének az ellenzéki sajtó, amiért úgy véli, a magyar jogállamiság sokkal fejlettebb, erősebb, mint sok más nyugati tagállamban, ahonnan a legtöbb támadást kapjuk. Németh Zoltán még egy hónappal ezelőtt közölt véleménycikket, illetve nyilatkozott a helyi napilapnak annak kapcsán, hogy sikerült visszaverni a támadásokat, hazánk csatát nyert a december eleji uniós csúcson és folytatódhatnak az uniós forrásból tervezett fejlesztések. Ezt ásta most elő Ungár Péter lapja, hogy egyfajta újévi humorbombaként kifigurázza a győri fideszes politikust, amiért az bírálni merte a nagy nyugati demokráciákat. A lejárató cikket azóta átvette a teljes ellenzéki média (az Azonnalitól a Telexen át a 24.hu-ig). Németh Zoltán az ominózus cikkekben arról beszélt, hogy az Európai Unió nem segélyszervezet, hanem egy gazdasági szövetség, amelyre komoly feltételeket, játékszabályokat elfogadva szerződtek a tagállamok. Lefektették, kinek mennyit kell befizetni, és milyen adó- és vámszabályokat kell alkalmaznia, milyen arányban és mire jár neki pénz a közös kasszából. Az uniós források tehát nem adományok, hanem ez a pénz Magyarországnak jár, mivel teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Abszurd, hogy éppen azok a tagállamok és politikusaik zsarolják Magyarországot ezen források megvonásával, jogállamisági hiányosságokat felemlegetve, ahol a demokrácia és a jogállamiság messze nem olyan fejlett és EU-konform, mint Magyarországon, ahol az igazságszolgáltatási rendszer 2011-es reformját is a legmodernebb európai elvek alapján dolgozták ki.
Nem új keletű a jelenség, hogy Brüsszel, az európai liberális politikusok és gazdáik a jogállamiság zászlaját lebegtetve próbálják megregulázni Magyarországot, illetve a magyar kormányt. Túl a jogállamiságról szóló Sargentini-jelentésen, a 7-es cikkely szerinti eljárással való fenyegetésen, oly lelkes, hazafi balliberális politikusok szorgalmazására, mint Gyurcsányné vagy Donáth Anna, már megint el akartak venni Magyarországtól azokat a forrásokat, amelyek nekünk joggal járnak. Az újabb támadási hullámot a magyar vétóval a december eleji uniós csúcson verte vissza Orbán Viktor.
Aki külföldi segítséggel fordul hazája ellen, annak szégyen az osztályrésze
Ennek kapcsán szólalt meg Németh Zoltán, Győr-Moson Sopron megye közgyűlésének kormánypárti elnöke, hiszen a tét a már megkezdett, illetve tervezett fejlesztések sorsa volt. Németh előbb december közepén saját tollából egy véleménycikkben, majd a Kisalföld című napilapnak adott interjúban fejtette ki véleményét, miszerint a liberális ellenzék ismét külföldi segítséggel támadt saját hazájára, politikai sikert remélve a hatalomért folytatott harcban. Mindezért pedig nem taps és köszönet, hanem szégyen jár osztályrészül. Azt is kifejtette, hogy az Európai Unió nem egy segélyszervezet, és az EU-s források nem könyöradományok, hanem egy gazdasági szövetség szerződése szerint járó jogos juss.
Azt sugallták, hogy jobb lenne behúzni fülünket-farkunkat, mert a végén még nem kapunk semmit, aztán nem lesz bevétele az országnak. Mintha az EU-pénzek valami segélyt, vagy könyöradományt jelentenének. Próbálták úgy beállítani Magyarországot, mintha a közös európai étkezőasztal fehér abroszára sáros csizmával taposva elsőként akarnánk merni a levesből, aminek az elkészítéséhez mi nem is járultunk hozzá. Mindenáron el akarták hitetni, hogy Magyarország kilóg a sorból, nem tartja be a játékszabályokat, de azért a segélyért elsőként állna sorba, miközben azt nem is arra költené, mint amire szánnák. Nos, a valóság ennek pont az ellenkezője
– fogalmazott írásában Németh Zoltán.
Az unió nem segélyszervezet, az uniós források jogos jussunk
Hozzátette: az EU egy gazdasági közösség, a csatlakozó államok pedig szerződést kötöttek, amelyek egyértelműen rögzítik a játékszabályokat, hogy kinek miért, mennyi pénzt kell befizetnie, milyen adó- és vámszabályokat kell alkalmaznia, milyen arányban és mire jár neki pénz a közös kasszából, és hogy milyen jogszabályokat kell megalkotnia és alkalmaznia, ha ezt a pénzt fel akarja használni. Ami történt, az nem más, mint zsarolás: a lefektetett egzakt szabályokat ad hoc jelleggel kitalált, szubjektív szempontokkal akarták kiegészíteni, ami lehetőséget adott volna arra, hogy az eredeti szabályoknak megfelelően működő tagországot bármikor, különféle ürügyekkel anyagilag lehessen megrendszabályozni.
És ha már a jogállamiság a vesszőparipa, a megyei elnök sorra vette, mely tagállamok, illetve politikusaik azok, akik leckét akarnak nekünk adni jogállamiságból. Azok, akiknek az állami berendezkedése véleménye szerint jogállamiság és demokrácia szempontjából le van maradva Magyarországtól. Kapásból elsőként ott van a holland Judith Sargentini, aki jelentést ollózott össze Soros által támogatott civil szervezetek segítségével Magyarországról, súlyos kritikákat megfogalmazva. Miközben a magyar igazságszolgáltatási rendszer 2011-es reformját a legmodernebb európai elvek alapján dolgozták ki, Hollandiában az ügyészeket a végrehajtó hatalom konkrét ügyekben is utasíthatja, ezért függetlenség hiányában nem tekinthetőek „igazságügyi hatóságnak”. Németországban például a miniszter utasítást adhat az ügyészségnek és beleszólhat a bírák kinevezésébe is. Finnországban a végrehajtó hatalomnak bizonyos mértékben szintén befolyása van a bíróságok szervezetére, működésére – sorolta Németh.
Akkor hogy is van ez?
A Kisalföldnek adott interjúban a politikus megemlítette, hogy ma is vannak olyan EU-s tagállamok, ahol még mindig feudális viszonyok működnek, uralkodók és alattvalók vannak (pl. Spanyolország, Dánia, Hollandia, Svédország vagy Belgium). A királyságokban születéssel szereznek maguknak jogokat, többek közt esetenként vétójogot a kormány döntései felett az uralkodók. De ott van például Franciaország, ahol Emmanuel Macron köztársasági elnöknek – aki mellesleg Andorra hercege is – alapesetben egy személyben sokkal nagyobb hatalma van, mint veszélyhelyzet idején rendkívüli felhatalmazással az egész magyar kormánynak.
Magyarországon egy ellenzéki politikus betör a köztévé székházába, pókember-akciózik egyet, néhányan a földre vetik magukat, hogy elkészítsék a k. erős képet, amit elküldenek Brüsszelbe, és éppen a fenti országok politikusai azok, akik a magyar kormány meghallgatása nélkül kijelentik, hogy itt nincs demokrácia.
Nos, erről szóltak Németh Zoltán megnyilatkozásai, amit majd egy hónap elteltével sikerült valahogy kicsemegéznie az ellenzéki sajtónak, Ungár Péter lapjával az élen, ahol nemrég a volt szocialista polgármester, majd éppen az ünnepek idején kommentelők hada zsidózhatott nagyokat kedvére, mivel az annyira jogállami és demokrata. Két cikkből mindössze azt sikerült kiemelniük, hogy a fideszes megyei elnök szerint több uniós tagállamban feudalizmus van, a nyugat-európai országok pedig alkotmányos monarchiáikkal elmaradottak. A cikkekhez még Németh Zoltán Facebook-oldaláról olyan fotókat is összevadásztak, például a Mikulással vagy boszorkányos tábla mögött, amivel minél jobban karikírozhatják. A cikk repeszgránátként robbant szét, fröccsent szét a komplett balliberális médiában, úgy, hogy a cikkeket olvasva erős a gyanú: még csak rá sem kerestek az eredeti tartalomra, hogy meggyőződjenek, miről is szóltak azok a nyilatkozatok, vélemények valójában.
A liberális “hírközlés” = ferdítés, hazugság, valótlanság
Telefonon hívtuk Németh Zoltánt, aki a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, jól látszik, hogy mennyire erőlködnek az ellenzéki médiában, hogy találjanak maguknak csámcsognivalót a negatív hírekben ezek szerint hiányos újévi napokban, hiszen képesek voltak lelkesen keresgélni, kutakodni valami feltupírozható téma után. Ez lehet a magyarázat arra, hogy most akadtak rá a hetekkel ezelőtti nyilatkozataira. Mint mondta, egyetlen szóval sem mondta azt, hogy ahol az államforma királyság, ott nem lehet demokrácia.
A véleményem azonban továbbra is az, hogy ahol nem szabadon megválasztott, hanem öröklés útján hatalmat szerzett uralkodók gyakorolhatnak jogokat a megválasztott országgyűlés, vagy kormány felett, az egy kevésbé fejlett demokrácia, mint a miénk. Hiszen egy királyt nehéz lenne másképp értelmezni, mint feudális eredetű jogintézménynek. De lelke rajta a liberális sajtónak, ha szerintük a királyok nem öröklik a tisztséget, bizonyítsák be
– tette hozzá nevetve.
Abszurd, hogy ehhez képest ők akarnak nekünk leckét adni demokráciából és jogállamiságból
– fogalmazott a megyei elnök. Hozzátette: kifogásolt nyilatkozatai mellesleg egyáltalán nem más uniós tagállamok jogrendjének bírálatáról szóltak, hanem éppen arról, hogy mennyire álságos beleszólni egymás jogrendjébe, jogi berendezkedésébe és szuverén belügyeibe. És ha már valaki erre veszi a bátorságot, az nézzen körül a saját háza táján is. Németh elmondta: újévi jókedvet hoztak neki a megjelent cikkek, hiszen a haladó liberális médiától azért kapott kritikát, mert a XXI. században azt merte mondani, hogy korszerűtlennek tartja a királyságokat. Pont a liberálisok támadták ezekért a mondataiért, akik néhány évszázada még uralkodókat végeztek ki...
Azért szólaltam meg, hogy közelebb hozzam az emberekhez a jogállamisági vita kérdését, amely a mindennapi életünkre is komoly hatással lehetett volna, ha sikerül az ármánykodás. Arról írtam, illetve nyilatkoztam, hogyan befolyásolja a hazai ellenzék a külföldi közvéleményt és fordítja azt a saját hazája ellen, és mellesleg éppen azon országok és politikusaik zsarolnak bennünket, akik demokráciája véleményem szerint Magyarországhoz képest igenis korszerűtlenebb
– mondta Németh Zoltán.
Abszurd, hogy ehhez képest ők akarnak leckét adni nekünk az egyébként sehol se “mérhető” jogállamiságból
– tette hozzá a politikus. Azzal zárta, ahogy a közösségi oldalán is kommentálta a ma kirobbantott, mímelt botrányt:
A liberális “hírközlés” = ferdítés, hazugság, valótlanság.
Vezető kép: Németh Zoltán/Facebook
