nemzeti kulturális alap
Bús Balázs újraindul Óbudán
Adjuk vissza Óbudát az óbudaiaknak! – áll a politikus Facebook-bejegyzésében.
Lemondott képviselői mandátumáról Bús Balázs, aki tiszteletdíját mindig jótékony célokra fordította
2021. január 1-jétől Bús Balázs a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke. A törvények alapján az önkormányzati képviselőség összeférhetetlen a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztségével, Bús Balázs ezért kedden lemondott III. kerületi posztjáról – számolt be róla az Index.
Graffitivel emlékeznek az 1956-os forradalomra Londonban
London belvárosában látható a mintegy hatvanöt négyzetméter nagyságú falfestmény, amellyel az 1956-os eseményeknek állít emléket a Fat Heat művésznevű magyar graffiti művész.
Újabb baloldali álhírt cáfoltak meg: fel sem merült az NKA "beszántásának" gondolata
Újabb álhírrel hergeli a kultúráért aggódókat a 444. A baloldali propagandakiadvány tegnapi cikkében ugyanis Demeter Szilárd miniszteri biztos a Hír TV-nek adott interjújából szelektíven kiragadott részletek alapján azt állítják, hogy a kulturális döntéshozatal "be akarta szántani" az NKA-t. Ezzel szemben az Origo megkereste Demeter Szilárdot, aki azt mondta, hogy az NKA döntéshozatali módjának megváltoztatásán gondolkodott többedmagával, mert olyan emberrel még nem találkozott, aki elégedett lenne az NKA jelenlegi működési módjával.
Ordas hazugságokkal hergelik magukat a ma esti kultúrtüntire a művészet szabadságáért rettegők
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint az egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot – tudta meg a PestiSrácok.hu. A kabinet álláspontja szerint a kultúra növekvő költségvetési támogatása lehetővé teszi az ágazat legfontosabb intézményei számára a hosszútávú, kiegyensúlyozott tervezést, ezért a törvény értelmében a Kormány a kultúrstratégiai intézményekkel öt évre szóló pénzügyi megállapodást köt. Az intézmények vezetőiből és a Magyar Művészeti Akadémia elnökéből álló Nemzeti Kulturális Tanács feladata a hosszútávú kultúrstratégia kidolgozása, a kultúrát érintő koncepcionális elképzelések és törvényjavaslatok véleményezése. Mint arról portálunk is beszámolt, hétfő estére tüntetést szerveztek a művészet szabadságáért rettegők, akiknek nem az a bajuk, hogy a Katona József Színházban szexuális visszaéléseket követett el ikonjuk, Gothár Péter, hanem az, hogy mindez napvilágra került. Hat esztendeje ugyanez a kör gerjesztett hazugságra épített kampányt azzal, hogy a kormány több százezer forinttal stafírozta ki a Kárpátia zenekart, majd kiderült, hogy az együttes valójában a saját, korábban önként visszatartott jogdíjait kapta vissza. A helyzet ma is hasonló: a kormány világos érvelését szándékosan magyarázzák félre a maoista belpesti kultúrharcosok, így az esti demonstrációjuk sem tekinthető másnak, mint vegytiszta balliberális politikai állásfoglalásnak, Karácsonnyal és Gyurcsánnyal súlyosítva.
A színházi érdekképviseletek szerint a készülő törvénymódosítás jobb helyzetbe hozza a magyar kultúra intézményeit
Az utóbbi évek színházépület-felújításai, a magyar kultúrára fordított, egyre növekvő források, a tao-rendszer visszaéléseinek megszüntetése után a magyarországi színházi érdekképviseleti szervezetek abban bíznak, hogy a készülő jogszabály-módosítás jobb helyzetbe hozza a magyar kultúra intézményeit. A Magyar Teátrumi Társaság, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetsége, a Mozaik Művészegyesület, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége vasárnap, az MTI-hez eljuttatott közleményében a magyar kulturális élet működése szabályozásának egyes területeit érintő jogszabály-módosításokkal kapcsolatban nyugalomra kérte a politika és a kultúra minden szereplőjét, egyúttal hozzátették: szervezeteik készen állnak a kormánnyal és más színházi szervezetekkel folytatandó egyeztetésre.
Ajánljuk még
Egy politikus fiaként nekem kétszer annyit kell teljesítenem, mint az átlagnak – Portrébeszélgetés Hoppál Hunorral (VIDEÓ!)
Beleszületett a politikába, hiszen édesapja a Fidesz országgyűlési képviselője, kultúráért felelős kormánybiztos, ennek ellenére őt a média most sokkal jobban izgatja, mint egy esetleges politikai karrier. Bár sokan azt gondolhatják, hogy éppen a családi háttér miatt számára az akadályok könnyebben átugorhatóak, éppen ellenkezőleg: mindig többet kellett teljesítenie másoknál. Ahogyan a politika iránti érdeklődését, úgy a zene iránti szeretetét is a családból hozza, ha teheti, zongora mellett kapcsol ki. Pécsett született, de tanulmányait már Budapesten végzi, és most úgy látja, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit itt tudja majd megvalósítani a későbbiekben. A PS Portrék e heti műsorában Hoppál Hunorral, a Grund című műsorunk műsorvezetőjével beszélgettünk.
Engem nem zavar, hogy egy olyan ember tetovált rám, akinek a világnézete különbözik az enyémtől – Portrébeszélgetés Dezse Balázzsal (VIDEÓ!)
A háziasszonyok kedvenceként tartják számon, aki a cicák nagy rajongója és a főzés szerelmese. Mindemellett pedig kiváló újságíró, aki a magyar MTV-nél és az egykori Viva tévénél kóstolt bele a média világába, később viszont a politika felé fordult. Tette ezt annak ellenére, hogy soha nem akart a médiában dolgozni, de mindig mindenről meg volt és van a véleménye, amit meg akart osztani az emberekkel. Élt Kanadában is, és ott találkozott először a gender studyval, amit egészen másnak hitt, mint ami valójában. Azóta is sokat foglalkozik vlogjaiban és cikkeiben a társadalmi nem kérdésével és a hanyatló Nyugattal. Tetoválásai miatt kapott már megjegyzéseket a nézőktől, de szerinte ma már inkább az a különleges, ha valakire nincs valami varrva. Politikai beállítottsága miatt pedig nem várt irányból kapott egyszer durva kritikát, méghozzá attól a tetoválóművésztől, akinek munkáját a bőrén viseli. Ismerjék meg közelebbről a PestiSrácok.hu munkatársát, a The Right Brothers és a Dezse Vű alkotóját, Dezse Balázst.
Fatima, ahol mi, magyarok otthon érezzük magukat (Videó és galéria)
Az Ifjúsági Világtalálkozó zsivaját otthagyva egy napra, elhagytuk Lisszabont, és elutaztunk Fatimába, a katolikus egyház második legnagyobb Mária-kegyhelyére. Erre a helyre éves szinten több mint ötmillió zarándok érkezik a világ minden tájáról, nem kevesen Magyarországról, ugyanis a helynek nagyon komoly magyar vonatkozásai is vannak. A kegyhely – ahol Mária 1917-ben megjelent – meglátogatása után felkerestük a Magyar Keresztutat és Kálváriát, és a Szent István-kápolnát amelyet főként az 56'-ban Magyarországról menekülni kényszerült magyarok adományoztak. Mindszenty József szobrához és a látnokok szülőházaihoz is ellátogattunk.
Bóna Zoltán Kuncze Gábort legyőzve lett országgyűlési képviselő
Ha csak annyit tett volna le a politika asztalára, hogy legyőzte Kuncze Gábort, már az is bőven elég lenne.
