október 23.
Nahát, az SZFE október 23-i vonulására három szakszervezeti konföderáció is rácuppant
"Nincs új a nap alatt" – mondhatnánk, és már csak sóhajtunk egyet, amikor megtudjuk, hogy az egyetemi anatómiáért autonómiáért aggódó színművészetisek egészségügyi sétájához további szakszervezetek is csatlakoznak majd – csakúgy, mint az elmúlt években tették az ismert forgatókönyv alapján. A kormánybuktatással azonban hiába próbálkoznak Magyarországon, nincs elég támogatói bázisuk hozzá – egyebek mellett erről is beszélt Horváth József a PestiSrácok.hu-nak. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója arról is beszélt, hogy a társadalmi feszültség megteremtésében olyan embereket, szervezeteket is felhasználnak, akiket alapvetően a jó szándék vezérel – ilyenek például az emberjogi aktivisták.
Kevesebb helyen, szűkebb körben tartanak megemlékezéseket október 23-án
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából a hagyományosan már október 22-én kezdődő megemlékezéseket a koronavírus-járvány miatt idén csak szűk körben tartják vagy egyáltalán nem rendezik meg. Mától Budapest ikonikus helyszínein korabeli fotók, este fényfestések lesznek láthatók. Október 23-án, pénteken, a zászlófelvonást követően átadják a Magyar Becsületrendet.
Deutsch Tamás: Nem adhatjuk árulók kezére országunkat
A magyarok szabadok akartak és akarnak lenni mindenáron, ez 1956 üzenete – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti delegációvezetője a 1956-os forradalom kitörésére emlékező, a Brüsszeli Magyar Katolikus Misszió és a brüsszeli magyar diplomáciai testületek által szervezett rendezvényre küldött üzenetében. Az eseményen megszólalt Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet is, aki szerint nem lehet hagyni, hogy kiforgassanak minket történelmükből és demokrácia-szeretetünkből.
Jön a taxisblokád 2.0? – Újabb bolhacirkuszra készülnek Hadházyék
Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a bukott, egykori LMP-társelnökök újabb közéleti bolhacirkusszal igyekeznek az ellenzéki láthatósági versenyben október 23-án, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter szellemi ámokfutásai között a felszínen maradni. A két képviselő autós demonstrációt hirdetett a közmédia elé a járványhelyzet miatti bölcs megfontoltságtól vezérelve. A korábban százezres gigamegmozdulásnak álmodott ellenzéki tüntetés-féleség most az éppen autómentesedő Budapesten egy autóstüntetéssé alakult át. Szél Bernadett facebookos bejelentéséből kitűnik, hogy azért nincs minden maradéktalanul rendben nemcsak a moslékkoalíció sűrűjében, de a peremvidéken sem.
Stummer János, a költő, aki az, aki, és aki nem forog, csak a kezébe került egy Gyurcsány (bocsánatkérés és műelemzés)
Stummer János mocskolódó rágalomnak nevezte a cikkünket, amelyben arról számoltunk be, hogy a Jobbik országgyűlési képviselője a Corvin közben elmondott beszédében két képzavar között meglehetősen otrombán reagált Pongrátz András azon intésére, amelyben jelezte nekik: nem igazán gömbölyű, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei, gazdasági és személyi hagyatékával paklizó, egykor szélsőjobboldaliként és antikommunistaként indult párt a mai napig az ‘56-os forradalom és szabadságharc hőseivel azonosítja magát. A tévedés joga minket is megillet: elképzelhető, hogy elhamarkodva jutottunk arra a következtetésre, miszerint Stummer a „Pongrátz Gergely forogna a sírjában” fordulatra reagál a „Forogjanak csak a sírjukban azok, akik nem értik a mi korunkat” hőbörgésével, ezért most, már hideg fejjel és tiszta szívvel, újra elővesszük a költő szavait és értő műelemzés tárgyává tesszük.
Karácsonyék október 23-i ünneplése az SZDSZ-panoptikum megelevenedését hozta magával (PS-videó és galéria!)
Visszatért a múlt. Az a múlt, amelyről azt gondoltuk, hogy végleg magunk mögött hagytuk, de a dermesztő balliberális ámokfutás rejtőzködő harcosai tegnap ismét megjelentek a Városháza parkolójában, ahol Karácsony Gergelyék "ünnepelték" 1956 hőseit. Maga a műsor is azokra az időkre emlékeztetett, amikor a magyarság és a nemzet került a polc legaljára, és most sem volt ez másként. Elszoktunk attól, hogy semmitmondó szövegek, hazájukat többször megtagadó, a magyarság ünnepeit cinizmussal fogadó balliberális művészek álljanak a színpadra, akiknek az adott ünnep semmit nem jelent. Tegnap ez is tökéletesen a szemünk elé tárult, amikor az emigrálni készülő, az éhhalál szélén tengődő, majd fülét-farkát behúzva, több millió forintos autóban parádézó Gerendás Péter vonyítását hallgattuk, de akadt még egyéb látnivaló is Karácsony Gergely beszéde előtt. A Heti Hetes "nagyágyúi" is visszatértek, hiszen egy 1956-os műsorban ki tudná jobban képviselni az emelkedettséget, mint Hernádi Judit, aki férfihangon énekelt és messziről kissé Vadai Ágnest juttatta eszünkbe, vagy Hajós András, aki a forradalmat a tanítónője elleni lázadással állította párhuzamba. Hajós egyébként olyan "poénokat" eresztett meg, amikre Sas József is elégedetten csettinthetett volna a Mikroszkóp színpadon, de Hajós arra is felhívta a figyelmet, hogy most, október 13-án Budapest a szabadságot vívta ki, hiszen addig diktatúrában éltek. Fogalomzavar, gyűlölködés, régi balosok reaktiválása, Göncz Árpád istenítése, és az 1956-os forradalom és szabadságharc peremre állítása: ez volt a "szabad Budapest" ünneplése tegnap. A koronát pedig Karácsony Gergely ünnepi beszéde és a Quimby koncertje tette fel a tegnap estére. Nézzék meg videónkat!
Csík János: Vajon tudnánk ma is olyan bátrak és elszántak lenni, mint az 1956-os hősök? (PS-videó!)
Az október 22-i fáklyás felvonuláson mintegy háromezer Kárpát-medencei diák vett részt, akik a Műegyetemtől vonultak egészen a Bem József térig. A fiatalok a téren elhangzott beszédeket követően a Csík zenekar koncertjét élvezhették, a zenekar pedig most is nagyon jó hangulatot teremtett. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a koncert végén az R56 sörözőben beszélgetett Csík Jánossal, Kossuth-díjas zenésszel, a Csík Zenekar alapító tagjával. A magyar népzenei hagyományokat felélesztő zenekar vezetője a beszélgetés során elmondta, hogy mély tisztelettel tekint az 1956-os hősökre, és feltette a költői kérdést, hogy vajon ma tudnánk-e ilyen bátrak és elszántak lenni? A zenész felhívta a figyelmet arra is, hogy éljünk egészséges nemzeti öntudattal és legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a magyar népzene világraszóló kultúrkincs, és véleménye szerint a magyar fiatalok sem felejtették el a hagyományokat, hiszen a tehetségkutatókban a legifjabbak szinte példát mutatnak az idősebb korosztálynak a népzene és néphagyományok őrzéséből. Nézzék meg videónkat!
Orbán Viktor: A hitványság mindig összeadódik; a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni (videóval!)
1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.
'56-os szabadságharcunk csak nekünk volt, de nemcsak a miénk – Interjú Dr. Pákh Tiborral a kommunizmus valódi arcáról
A forradalom igazságát senki sem viselte el a moszkvai birodalomban – mondta a Budakeszin tartott október 23-i megemlékezésen Dr. Pákh Tibor, a legidősebb '56-os túlélő. Pákh, akit a szovjet karhatalom többször megpróbált elhallgattatni, és akit különös kegyetlenséggel próbáltak – sikertelenül – megtörni, arra emlékeztetett, hogy az őt ért megpróbáltatások bár jól mutatják a kommunizmus valódi arcát, a mai fiatalok már nem hiszik el ezeket a történeteket, így kiszolgáltatottak a marxista ideológiáknak. Elmondta azt is, hogy '56-ban ugyanezt a megtévesztettséget látta a fiatalokon, és egészen az utolsó pillanatig nem hitte, hogy azok mégis forradalmat robbanthatnak ki a szent Magyarország szabadságáért. Mégis megtörtént, ez pedig csak a magyarság mindent leküzdő erejének és ezer év magyarságtudatának köszönhető. Exkluzív interjúnkban Pákh részletesen mesélt stábunknak az őt ért megpróbáltatásokról, a rendszer valós természetéről és a kommunizmus elleni mintegy 3 évtizedes harcáról.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
